Az olcso CD-k listajan a  Sony XE330-rol nekem mas a 
velemenyem. Szerintem csak rovid tavon vonzo a hangja. Tobb 
peldannyal is probalkoztam a vonzo ara miatt, de nem tudtam 
megbaratkozni vele. Egy ido utan faraszto a hangja, a dragabb 
modell XB720E szerintem hatarozottan jobb. (Ez persze csak egy 
szubjektiv velemeny.)

Andras Ferenc

Sziasztok HANGosok !

Egy kis segitseget szeretnek kerni HiFi erosito tipusvalasztassal 
kapcsolatban. Ajanlottak nekem egy SONY TAFE 700 R MOSFET-
es erositot. Hallottatok rola valamit? Milyen a kategoriajaban 
talalhato egyeb erositokhoz viszonyitva?
Ugyanez lenne a helyzet egy radioval kapcsolatban, SONY ST-
SE500.

A segitsegeteket - maganban kernem - elore is koszonom, annal is 
inkabb, mert igen vegyes kritikat hallottam a SONY cuccokrol. ( Ha 
lehet surgos lenne. )


Szabo' Tibor

>Felado :  [International]
>Temakor: modja mar meg valaki mit vettem ( 35 sor )
>Idopont: Wed Jan  5 04:20:43 EST 2000 HANG #655
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>...
>Szoval az erdekelne, hogy valaki tapasztaltabb komolyzenehallgato ismeri-e
>ezt a zenekart, es mi a velemenye, illetve mennyire alkalmasak ezek a zenek
>a komolyzenevel valo ismerkedesre? Esetleg ne lepodjek meg rajta, ha nem
fog
>meg elsore?
>...
>
>Andras


Kedves Andras!

A konkret kerdesedre nem tudom a valaszt, de engedd meg, hogy egy friss
elmenyemet kozzetegyem, ami kapcsolodik a kerdesedhez.

Egy - itteni korokben igen olcsonak szamito CD lancot vettem nemreg, alig
tobb mint 200e, - de mar ezen is egeszen szepen hallhatok a  kulonbsegek a
komolyzenei "noname" es neves eloadasok kozott.

1. A neves eloadasok, hallgatas kozben teljesen lekotik a figyelmet.
Hallgatas kozben egy koncertteremben erzem magam, valahol elol a zenekar
kozeleben, es vegig elvezem ez eloadast. Ez egy ELMENY. Ilyen CD pl.
Vivaldi: 4 evszak CD (Felix Ayo + I musici) eloadasaban, ami a Media
Markt-ban 990 Ft volt meg karacsony elott, tehat igazan nem mondhato
draganak.

2, A nevtelen CD-nel viszont azt tapasztaltam, meg ha elsore ezek akar jonak
is tunnek, hogy egyaltalan nem engedi, hogy beleeljem magam a zenebe. Ha
megprobalom belekepzelni magam az elodasba, akkor maximum azt erzem, mintha
egy hodaly szeruen hosszu teremben a zenekartol legtavolabb levo reszen
lennek, es ott hallgatnam (de mar nem elvezem) az eloadast. Tompra, reszlet
szegeny, igen gyenge sztereoval.

hangban (es itt csupa kisbetus hangrol beszelek) szamomra nem volt nagy
különbseg az eloadasok kotott, de ez a "kis" kulonbseg elmenyben oriasi
kulonbseget jelentett. Komolyabb berendezesen gondolom ez meg jobban
hallhato.

Erdekes volt viszont az is, hogy Jean-Michel-Jarre:Oxigen1-6 eloadasaban is
volt egy "noname". Kiskunfelegyhazai kiadasom, es kaptam kolcsonbe egy SONY
kiadast is. Itt viszont semmi kulonbseget nem hallottam a ket kiadas kozott.
Szoval komolyzenenel tenyleg nem mindegy a kiadas, gepzenenel viszont nem
tunik olyan lenyegesnek.



Ennek kapcsan kernem azokat, akik esetleg osszegyujottek a lista korabbi
zenei ajanlasait, kuldjek el azt nekem, vagy ha tudjak, hogy hogyan lehet a
lista regi szamait olvasni, tudassak velem is, ugyanis az elmenyeim utan
elhataroztam, hogy "noname" komolyzenei eloadast tobbet nem vasarolok!


Udvozlettel:
Medve Zsolt

Kedves Peter!

Rendkivul erdekes volt az eszmefuttatasod; oszinten
szolva nagyon kivancsian varom Kovary Peti valaszat:
ebben a temaban ilyen szinvonalon meg nem "ertekeztek"
ugy, mint ti ketten...

A magam reszerol annyit tennek hozza, hogy a kepet
tovabb szinesiti - stilusosan: sotetiti... - az a teny, hogy
nalunk a piac rendkivul szuk volta, es a leszakithato (nota
bene: atmoshato...) nagy penzek miatt sajnos ide is betette
szoros kezet a maffia laba. A rap mufajban ez mar kisebb-
nagyobb attrocitasokban is megmutatkozik (hogy ez mubalhe,
vagy nem, abba most nem mennek bele). Az viszont teny - 
kezdo, tehetseges zeneszektol tudom - , hogy a piac kemenyen
fel van osztva, es ugyancsak kemenyen orzik is azokat.

Tovabba: a romlo eletszinvonallal es foleg a kozeposztaly
lassu eltunesevel sajnos egyutt jar(hat!) a kulturalis szinvonal
esese, az igenyek sekelyesedese  is. Az  amerikai negereknel
az elnyomatas, a rabszolgasag a zenejukben ennek az
ellenkezojet valtotta ki, nalunk azonban sajnos beigazolodott. 
Sem az ujgazdagjainknak, sem az elszegenyedoinknek
nincs igenyuk a minosegre, annal inkabb a gondolkodas,
elmelkedes nelkuli  bodulatra es/vagy extazisra, es ezt a
"nagyipar" rendesen ki is hasznalja.

Udv mindenkinek: Zozo

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: rohadt kapitalistak ( 193 sor )
> Idopont: Tue Jan  4 15:54:09 EST 2000 HANG 654
 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Hello Peter!

Majdnem mindenben egyetertek amit allitasz, azt hiszem egy kicsit felreertetted
 a 
mondanivalom celjat: en nem vagyok FIDESZ aki azt akarja tiltsanak be mindent 
ami nem felel meg az elkepzeleseinek, DE... A "rohadt kapitalistak" (RK) nem eg
y 
"tolunk - fogyasztoktol - kulon allo" valami, hanem azok is egyben fogyasztok. 
Tehat igazabol nem ket "felrol" beszelunk, hanem sajat magunkrol. A mi 
(fogyasztoi) igenyeink egyben generalnak mas igenyeket, amiket RK-va valo 
fogyasztotarsaink ki fogjak elegiteni.

Ennek a folyamatnak a vege az, hogy csak az fogy amire igeny van T1 adott 
idopontban. Ellenben ha kesobb, T2 idopontban mar a korabbi igenyek ki vannak 
elegitve, ujabb igenyeket kell kielegiteni, amely a T1 idopontban levo igenyek 
kielegitese miatt keletkeznek. Ilyen peldaul a "divatzene". Ha sok tekknot 
nyomatsz, a gyereked azt fogja hallgatni, es az lesz neki termeszetes. Es igy 
tovabb.

Ez nem lenne baj. Ez a folyamat elvegre is normalis. DE. Az altalam emlitett, h
on 
utalt "fogyasztoi tarsadalom" nevu kepzodmeny elinditott (egy mar akkor is eleg
 jo 
tempoban, de azert meg "keretek kozott" halado) primitivizacios (jobb szot nem 
tudok) folyamatot. Minden egyre egyszerubb lesz, igenytelenebb es repetitiv es 
linearis. 

Ennek a folyamatnak a megallitasa, vagy legalabbis iranyitasa nem hatosagi 
feladat. De ketsegtelenul tarsadalmi. En meg nem hallottam olyanrol, hogy 
megfelelo oktatasban reszesulo ember hosszutavon (oregebb korara) is tovabbra 
csak divatzenet hallgasson.

Az emberek nagy resze elveszik a tulkinalatban. 70% rago, 20% ertekelheto 
modern es a tobbi a klasszikus. Ez jo mert minden van. De rossz, mert az embere
k 
sokszor nem tudjak mit veszitenek (most nem kutakszom fel, de egy ket HANG-gal 
ezelott volt egy hozzaszolas, amiben valaki azt ecsetelte, hogy ha az "atlagnak
" 
valaki eloszor klasszikus zenet  mutat, azt nem feltetlenul fogja tudni ertekel
ni. 
Ahhoz "edzodni" kell. Mint a jo regenyhez. Ha a kisgyereknek azonnal Asimovot 
adsz, bar "mese" az is, nem fogja tudni ertekelni. Ezzel egyetertek).

Jol megszervezett oktatassal (tajekoztatassal) meg lehetne tartani azt, hogy 
_tobben_ szeressek azt ami jo.

En nem szeretem a toctocot, de nem itelem el. De azt elitelem, ahogyan a temat 
kezelik a mumusaim, a multik.

Erzesem szerint NEM MOST van a problema. Most meg talan jo. De az 
"iranyvektor" eleg ijeszto. (Ha olvasol William Gibsont, akkor erteni fogod mir
e 
gondolok. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy Gibson vilaga a jovo. 
De figyelmeztetesnek nem rossz.)


Egyebkent Torok Peti velemenye is megszivlelendo. Ha jol erzem neki 
elsokezbol szarmazo infoi vannak.

Szia

Aron

Akusztika lakoi!
Keretik nem felreerteni politikai ingerultsegemet. A sobiznisz nem a
kapitalizmus legszebb oldalait tarja elenk. Foleg [es errol nem volt itt
meg szo] ha a maffia keze is beleteszi a labat. Tehat nem arrol van
itten szo, hogy ez ugy lenne szep, ahogyan van. Mert irtam valami
ilyesmit a kolarol, mozirol, informacios tarsadalomrol, Internetrol,
miegymasrol. Azokat valoban eleg jonak tartom, de ez ne vezessen
altalanositashoz. Ismerem az arnyoldalakat is. De mindig visszatetszest
kelt bennem a venasszonyos siras-rivas. Jaj! Mi lesz a nepzenevel, a
fiatalsaggal, a hazaszeretettel, az erkolccsel, ha igy megy tovabb? Jaj!
Hova vezet, ez a gyorsulo rohanas? Jaj! A gyerekek el sem mozdulnak a
computer mellol, jaj! sokat teveznek! Jaj! ezek a bevasarlokozpontok
tonkreteszik a maszekokat! Jaj, jaj, jaj! Ilyenkor mindig az o"so'cea'n
halai jutnak eszembe. :-) Meg azok, akik feltettek a tarsadalmat, az
embereket az elso autotol, az elso vonattol.
Meg ennel is nagyobb ingerultseget okoz bennem, ha ismert politikai
panelek szolamai szerint a kapitalizmust, a multikat, a globalizaciot
szidjak. Mert a politikai szolamokban [egyelore rejtve] megjelenik az
elszantsag. A cel a megvaltoztatasara. Es abbol en nem kerek. A multik
hoztak a penzt, a stilust, a peldat. Miattuk kulturaltabbak ma meg a
kisettemek is, a kismozik is, a kisaruhazak is. Ok fizetik az allam
adobeveteleinek jelentos reszet. A kapitalistak miatt van valasztek a
boltokban, es a kapitalizmus miatt lesz par evtized mulva nevetseges
disszidalasra gondolni. Mert valljuk be, korabban a fel orszag sovargott
nyugatra, a jobb megelhetes, nagyobb szabadsag, egyszeruen a jobb elet
miatt. Hogy ott nem a rosszemleku "Sanzonbizottsag" donti el, kiadhato-e
a lemez, nem politikus komisszarok dontik el bemutathato-e az adott
film, kiadhato-e az adott konyv, elmehetek-e nyaralni Spanyolorszagba?
Semmi szuksegem arra, hogy a jovoben esetleg pas partallasu komisszarok
dontsenek ezekben a kerdesekben. En bar evtizedek ota imadom a kolat [ne
gondojatok abuzusra, itthon a jo magyar Paradi Csevice forras vizet
iszom rendszeresen [miota nem kaphato Scho:nbornquelle], de ha
vendeglatoba megyek - a kinn allo autoroncs miatt alkohol szoba sem
johet- orommel fogyasztok mindig kolat], de mekkacsaba es tobbiekbe be
nem teszem a labam. Mert draga es pocsek. Nota bene: amerikaban, es jobb
europai orszagokban olcso, es sokkal izletesebb kajat adnak ezeken a
helyeken, tehat ebben sem az amerikaiak a ludasak, hanem a mi
igenytelensegunk. Amerikaban, Nemetorszagban ket honap alatt tonkremenne
a mekdaneldsz, ha ilyen pocsek kajat adna. Mese, hogy standardizalva
vannak a kajak. Dijazom, hogy mindenfele zene beszerezheto CDn meg akkor
is, ha jomagam be sem megyek a CDboltba. Es igy tovabb, nem ragozom. Es
nagyon szeretek [arnyoldalaival egyutt] nehany nagy kapitalista
orszagot. Elsosorban Kanadat, es Svedorszagot. Leginkabb a
felvilagosult, modern, liberalis, emberbarat kozgondolkodasuk miatt. Itt
tobben csak a kapitalizmus arnyoldalait mutatjak be, ezert tartom
szuksegesnek jobban megvilagitani a masik oldalakat. Globalizacionak meg
kifejezetten orulok. Garanciat latok benne, hogy egykoron eltunnek az
emberi let alapveto karos kulonbsegei a Foldrol. A fontos es hasznos
kulonbsegeket meg megorzik az arra indittatottak.

> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki) irta
>> Nem a media iranyit! Csak mindig ratesz egy lapattal. Nem arra, amire

>> akar, hanem arra, amire igeny van, ami penzt hoz. Amrikaban az
>> ertelmiseg gondolom legalabb ennyire utalja a toctoct, mint Te, ott
>> megsem sipitoznak ellene, megertik, hogy most epp ez kell a fiatalsag

>> nagy tomegeinek. Holnap majd jon mas. Pontosan azt kapjuk mi magyarok

>> belole, amit a sajat ifjusaguk.
>Azert nem egeszen. Alapveto kulonbseg ugyanis a piac merete.
Itt korabban az amerikai nagy lemezcegeket szidtak, hogy rankeroltetik a
silanysagot. Fenti mondatomban erre valaszoltam. Az amerikai dompingbol
meg valoban azt kapjuk, amit az amerikai ifjak.

>Az USA-ban peldaul a jazz ugyanugy "retegzene" mint nalunk. Csak eppen
>egy akkora orszagban egy jo jazzlemezbol is el lehet adni milliokat,
>tehat megeri a lemezkiadoknak, impresszarioknak stb. ezzel is
foglalkozni.
>Nalunk meg...
Errol meg vegkepp nem az amerikai lemezmultik tehetnek. Sok igazsagot
irsz, de mindezek nem alapozzak meg az amerikai lemezmultik utalatat.

>Nemreg olvastam arrol, hogy a toctoc igazabol inkabb a nemet
nyelvteruleten
>nepszeru es mi onnan importaljuk nagy buzgon.
Hat bevallom, en azt sem tudom mi fan terem a toctoc. :-)
A magyar lemezcegek, meg mindent "buzgon" importalnak, ami eladhato.

>A nagy lemezkiadok mindenhol igyekeznek biztosra menni. Nalunk meg
inkabb.
Nana'.

>Egy uj nev befuttatasa igenis baromi sok penzbe kerul, es penz (reklam)

>nelkul meg egy jol ismert nev sem megy el. Pelda: Koncz Zsuzsa elozo
Lassan fel perc tevereklam jo idoben millio. Mind igaz. Csak azt ne
sugalmazzak nekem, hogy az amerikai multik tarsadalompolitikai
szempontok alapjan direkt metelyezik az ifjusagot, a mi dolgos,
becsuletes, kereszteny magyar ifjusagunkat, mert ez az erdekuk.

>mennyi eselye van egy fiatal csapatnak akik tehetsegesek csak eppen a
>kutya sem ismeri oket? Eleg sok ilyen zenekar van nalunk is, akik
orulnek
>ha egyaltalan talalnak egy fuggetlen kis kiadot aki szobaall veluk.
Sokuk
>inkabb maga csinal egy kiadot mert egyszeruen nincs mas lehetosege. Itt
van
>az After Crying akikrol mar volt szo. A lemezeiket egy maganvallalkozo
adja
>ki... A nagy lemezcegek meg le se szarjak, vagy ha igen akkor
valoszinuleg
>olyan megalazo feltetelekkel hajlandok csak szerzodest kotni amit csak
akkor
>fogad el valaki ha vegkepp nincs mas valasztasa.
En ennek az ellenkezojet is latom. Rengeteg silany uj magyar banda van
jelen a televizioban is, akik semmi erdemlegeset nem produkalnak, imho
feleslegesek, megis boldogulnak. Ha nekik ilyen produkcioval sikerult
kliphez jutniuk, akkor azert nem ennyire sotet a helyzet. Meg aztan
utalok a DollyRollra. Mar sok evvel ezelott kiadtak egy kazettat,
hazilag szintin csinaltak az egesz zenet, aztan Dolli raenekelt,
borzalmasan szol, szemet. Meglehetosen olcso dolog manapsag CDt kiadni.
Aztan vagy terjed, vagy nem. Persze ha valaki tizezrevel szeretne eladni
a produktumat, ketsegtelen, hogy kiadot kell talalnia, ami sokmilkot
belefeccol, ezert a kiado kemeny felteteleket is szabhat. De hat miert
adja potyara a penzet? Olyan produkciora, amiben nem igazan bizik.
Remenyteljes zeneszert meg a kiadok versenyeznek.

>A Beatles ideje, amikor tenyleg minden reklam, hirveres nelkul,
>gyakorlatilag a letezo establishment ellenere szinte egy ejszaka alatt
sztar
>lehetett valaki, mar reg elmult.
Tenyleg? En nem ismerem a mostani helyzetet. De nem hiszem, hogy ne
lennenek "hirtelen felfuto" sztarok. Modjuk Lagzi Lajcsit, a korabbi
lakodalmas zeneszbandakat, es a "nemzet csaloganyat" Zambo Jimmit nem
hiszem, hogy megalazo felteteleket szabo multik tamogattak volna.

>Azota a kiadok mar alaposan felkeszultek az effele kinos meglepetesek
>elkerulesere. Amint feltunik valami ami akar csak nyomokban emlekeztet
>egy uj trendre, rogton racsapnak, felcimkezik es gozerovel beinditjak a

>marketinggepezetet.
Ez van. Baj? De a marketing gozereje itt azert kevesbe zavaro, mint a
mosoporreklamok.

>A kovetkezo heten mar ezt nyomjak le a fogyasztok torkan.
Mint tegnap irtam, ha nem tetszik, akkor a kereskedelmi radiok nem
nyomnak le torkon semmit. A fuldoklastol hamar atteker az ember egy
masik csatornara. A kirakatok sem lesznek tele a lenyomando lemezzel. Ha
a lemezkereskedok nem biznak a zeneben, nem rendelnek belole sokat. A
fizetett reklamok meg azert nincsenek elviselhetetlenul sokan. Persze
muxik a reklam rendesen [nem epp a legszimpatikusabb oldala a
capytalynek], de a lenyeg, hogy azt reklamozzak, amiben eleve biznak,
amit a fogyasztok nagy valoszinuseggel igenyelnek. Gozerovel folyik a
piackutatas, izlesfelmeres is. Jol meggondolja a kiado, hogy mire kolt
rengeteg penzt. A lenyeg, hogy a fogyaszto igenye ervenyesul ilyen modon
is, es nem pedig a kiado tulajdonosanak nemletezo politikai celjai.
Ilyen parbeszedet el tudok kepzelni: "Fonok! Itt van ez a dumdumdum
zene, kajaljak az ilyesmit a hulye diszkosgyerekek. Nyomjunk belole ki
felmilliot, es dobjunk tizmilcsit reklamra. Legalabb otmilkot keresunk
vele ket honap alatt."
De ilyent nem: " Fonok! Itt van ez a dumdumdum zene. Ezzel jol
lezulleszthetjuk a kisebb nepek fiatalsaganak erkolcset, jol
meghulyitjuk oket. Csak tizmilcsit kell radobni a reklamra, es eszre sem
veszik, hogy mi hulyitjuk oket. Amerika uber alles!"

>Akar tetszik, akar nem, manapsag - talan a legnagyobb sztarok
kivetelevel -
>a lemezkiadok diktalnak.
A szerzodesi felteteleket diktaljak a zeneszeknek, hama'r ok adjak a
nagy lovet, keresni is akarnak.

>Beleszolnak a zenebe, a szovegekbe, az oltozkodesbe, a viselkedesbe,
abba
>hogy mit nyilatkozzon a zenesz, meg tan azt is megszabjak hogy mikor
mehet vecere.
Es teszik ezt segiteskent, egyertelmuen a siker erdekeben. Ha nem tennek
maguktol, akkor az eloadoknak kellene ezt igenyelniuk. Ebben nincsen
semmi rossz. Ehhez ok ertenek. Friderikuszt senki sem kotelezte, pusztan
sajat elhatarozasabol, sajat penzen szerzodtetett szakerto csapatot,
akik a hajviseletetol az oltozteteseig gondoskodtak rola. A politikai
partok is szerzodtetnek kemeny penzekert szakertoket, akik a
reklamjaikat, szlogenjeiket [a nyugodt ero] viselkedesuket,
oltozkodesuket, megjelenesuket, beszedmodjukat [sot grimaszaikat lasd:
Orban vigyor] meghatarozzak. Ettol meg nem az adott szakertok hatarozzak
meg az adott part politikajat, nem a farok csovalja a kutyat. Ez az
adott part, vagy eloado erdeke.

Mindezekkel egyutt a sobiznisz nem kifejezetten egy habostorta. De
messze nem arrol van szo, hogy a kapitalista amerikai multik
raeroltetnenek valami homalyos gonosz szandekbol a mi ifjusagunkra egy
eletstilust. Udv, Peter.