Kis fotozas a helyszinen, majd ujabb szerzemenyeinktol diadalittasan
indulunk tovabb, megpedig elefant-szafarizni. 40-50 perces szaguldas 
utan fekezunk egy bodenal, ahol ket elefant var minket. Kandula, aki 
28 eves fiu, es Monika(?), aki fiatalabb es lany. A felszallas kulon elmeny:
a helyi fa oldalan van egy 1m2-es terasz, ahova falepcso vezet fel. 
Elefantunk fejjel beall a terasz ala, mi pedig rasetalunk a hatara, majd 
leulunk az oda rogzitett ketrecbe. Menetiranynak oldalt ulunk mind a 
negyen, labunk lelog az elefant oldalan, szebbik felunket masszirozza az 
allat hata. Kicsit gyanus, hogy a hajcsar nem ul fel, sot a elefant mogott 
setal. Mi van, ha elszalad velunk? Szerencsere nem szalad, sot
kimondottan komotos tempoban ballagunk a lapos teruleten. Mint 
megfigyeljuk: az elefant leginkabb hanggal iranyithato. Nem szavakkal, 
mindenfele morgasokat, horgeseket adnak elo vezetoink, az elefant pedig
szemmel lathatoan erre reagalva emeli az ormanyat pozolashoz, fordul 
erre-arra, emeli fel a labat, hogy a hajto fel tudjon maszni a nyakaba. 
Nagyon durva beavatkozasnak szamit, ha a naluk tartott csaklyaval 
(szuro es akasztohorog egyben) megerintik az allatot. A hajcsarok 
utkozben szorgosan mutogatjak a kameleonokat, monguzokat, ilyen-olyan
madarakat. Itt vagy hihetetlenul gazdag az elovilag, vagy nagyon olcso a 
pillanatragaszto...

Az elefant az idealis terepjaro: mindegy neki, hogy egyedul, vagy oten 
ulunk rajta, nem szamit, hogy fure lep, vagy felmeternyit sullyed a sarba,
ugyanolyan csendes egykedvuseggel halad. Es nem hallani a leptei zajat.
Mint kiderul, porcos a talpa, igy egyaltalan nem dobban, amikor lep. 
Monika nevu noi elefantunk viszont valoszinuleg diesel, ugyanis amikor 
belemegyunk a folyoba (illetve o, mi csak a hatan ulunk), egesz testeben 
remeg es halkan morog, mintha egy nagy motor menne benne alapjaraton.
Maig nem tudjuk, miert adott ilyen hangot. 

A nap ezerrel tuz, igy hajcsaraink lapulevelekbol Sebaj Tobias-tipusu 
kalapot rogtonoznek nekunk. Mivel kitor a kozrohej, a hajcsarunk elkerik 
a fenykepezogepeinket. Automatara allitom es - kicsit felve - adom oda 
neki. Mint utolag kiderul, aggodalmam alaptalan, teljesen jo kepeket 
csinalt, jol hasznalta a zoom-ot, es a vegen ki is kapcsolta a gepet. 
Miutan latjuk, hogy az egy szal cigarettat harman szivjak, nekik adjuk 
a nalunk levo fel dobozt is. Kozben mi egymast valtjuk a vezetoulesben,
azaz egyvalaki mindig lovagloulesben ul az elefant nyakaban. Innet jol 
latni par dolgot: Az elefant fejen olyan vastag szorok nonek, mint a 
30 kilos damil. Az elefantnak meleg es szaraz a bore, ahol nem szoros,
ott egesz kellemes tapintasu. Az elefantnak nincs szaga. A lonak 
loszaga van, a tehennek tehenszaga van, az elefantnak viszont az 
egvilagon semmilyen szaga nincs. Kezilabda meretu bombainak persze
van szaga, de az elefant ugye nem a repulo csodaszarvas.

Innet visszafele autozunk a nedves dzsungel iranyaba, ujra szaporodnak
a rizsfoldek. Utkozben megallunk egy sziklatemplomnal, ahol a specialis
erdekessegeket a falfestmenyek es a babuk adjak. Ezeken ugyanis a 
buddhista pokol-elkepzeleseket abrazoltak meglepo realizmussal. 
Lathato peldaul "A rak egye ki a majadat!", "A hollok jatsszanak a 
szemeddel", cimu szitok megvalosulasa, mindenfele oriasbambusszal 
valo szettepetes (nalunk loval csinaltak es felnegyelesnek hivtak), a 
nokbe valo kulonbozo eles, tuzes, vagy csak siman nagymeretu targyak
beledugasa, az agyvelo kanallal torteno kievese es egyeb fantaziadus 
szenvedesi modozatok. A panorama viszont tenyleg szep, itt is keszul
par foto. 

Fafarago muhelybe megyunk, ahol rovid kiseloadast hallunk a helyi 
oshonos fakrol, az ebenrol, kiralyebenrol, mahagonirol, rozsafarol, 
teak-rol, kokuszrol, jack-farol, meg egyebekrol. Megtudjuk, hogy az 
ebenfanak nem a teljes torzse fekete, csak a teljes atmero kb 1/3-a 
ilyen, a tobbi cseresznyepirosra erik, ha megmunkaljak. A kiralyeben
azert kulonos, mert feketesegeben halvany barnaval latszik az erezet is.
Faragas kozben mindketto olyan, mintha kemenygumit faragna az 
ember. Elenk tesznek egy pohar forro vizet, amibe a mester valamilyen
fureszport szor, ettol a viz rubinvorosse valik. Utana citromot facsar 
bele a joember, a piros szin minden atmenet nelkul citromsargara valt 
(ekozben meg mindig kristalytiszta), majd amikor meszet kever bele 
a farago, puspoklilara valt a szin. Az ezzel festett targyak mellesleg 
sokkal szebbek, mint a Trinat zomancra hasonlito agressziv es rikito 
"modern" festekek. A bemutato utan persze vasarlasi lehetoseg, ahol
potom 1800 dollarert haza is hoznak nekunk a 60cm magas ebenfa 
elefantot. Kihagyjuk.

Innet egy fuszerkertbe vezet az utunk, ahol a meses kelet minden 
fuszerszamaval eloben talalkozunk. Mutatnak gyombert, chilit, vaniliat,
kakaobabot, borsot (ami eloszor zold, ha megerik piros, aminek a 
magja a feher bors, ezt megszaritva pedig fekete borsot kapunk), 
aloe vera-t, citromfuvet, jazmint, szerecsendiot,  fahejat, safranyt. 
Az igazi safrany kiloja 25.000 dollart er, ugyanis egy palmafajta 
viraganak a porzoja a safrany, igy evente egy fan alig par gramm 
terem. Kozben forro kakaot iszunk vorosbanan-eszenciaval (mintha 
tejcsokit innek, pedig nincs benne cukor), majd valami gyogynoveny-
teat adnak igazi vaniliaval. Ra kell jonnom, hogy az etivanillin csak 
nagyon halvany utanzata a vanilianak. Felesegemet (es meg par 
vallalkozot) megmassziroznak mindenfele olajokkal, szemmel lathatolag
elvezik a delikvensek. Ja, es az aloe vera balzsam szintelen, szagtalan
atlatszo zsele. Minden mas kamu. Elovarazsolnak meg par eredeti 
parfum-olajat: Coco Chanel, Luxury (ebbol lett levezetve a Lux szappan
illata is), jazmint, rozsaolajat, meses az illatuk. Kapunk par receptet is
magyarul, hogy mit hogyan kell hasznalni. Erdekes modon a fogyaszto-
szerek nagysagrenddel dragabbak, mint a parfum-olajok.

A kotelezo vasarlasi portya lerendezese utan ujra a buszra ulunk es 
haladunk Kandy, a szingalez birodalom egykori fovarosa fele. Az ut egy
folyo partjan vezet, mint kiderul itt forgattak a Hid a Kwai folyon cimu 
filmet, valamint a Rambo 2-t is. Hollywood ilyennek kepzeli Vietnamot.
A varos szelen megallunk egy gyorsbufenel, ahol meglepoen kulturalt,
mar-mar europai (tehat a magyar feletti) szinvonalon kezelik es aruljak 
a szendvicseket es latvany-pekseges termekeket.

Kandybe sotetedes korul erunk, itt egy folklor-esten veszunk reszt.
A tancosok sippal-dobbal kiserve adjak elo magukat. Testuk tanc 
kozben nem mozog, tehat semmi csipo-riszalas, domboritas-homoritas.
Kezek-labak-fej mozog mindenfele, de a test mintha karot nyelt volna.
Van meg palcan tanyerokat porgeto ember is, ugy latszik minden 
artistaszam valahol a folklor resze is). Az est az udvarol folytatodik, 
ahol a helyi vagany nepi eloadomuvesz bemelegiteskent a karjan 
huzkodja vegig a langolo faklyat, majd nyalogatni kezdi azt. Miutan 
leegette fogairol a karos bacikat, a talpaval is ugyanezt teszi: az izzo
faszen-parazson setal jobbra-balra. Eleg a nepmuveszetbol, irany a 
Szent Fog templom, ahol a korabban emlegetett fogat eppen orzik. 
Mivel a terdet itt is takarni kell, elokerul a szarong, feloltom a leg-
teljesebb szingalez nepviseletet. Maga a templom egy haz-a-hazban
jellegu epulet-egyuttes, ahol egy nyitott ablak elott lassu csoszogas-
ban elhaladva kb 10m-rol megtekintheto az az egymeteres ezust 
"szamovar", amiben allitolag a fogat tartjak. Akar benne is lehet. 
A konyvtarban van par honfoglalas (marmint a mienk) elotti idokre 
datalhato konyv, melyen vallasos helyi idegenvezetonk olyan ihlettel
mozog, mintha mi a Sixtusi kapolna padlojan fekudnenk.

Innet a szallasunkra vezet az ut, a The Swiss Residence 
) nevu szalloban szallunk meg. Kifogastalan
eleganciaju hely, jegbe hutott narancsle es szinten jeghideg citromos-
vizes torolkozo var rank. Csomagjainkat ujabb 10Rs elleneben vonszol-
jak fel a szobahoz, ami legkondicionalt, teraszos, szines tv-s, 
minibaros, szoval szavunk nem lehet ellene. Vacsorara itt nem bufe 
van, ketfele menubol lehet valasztani. Eloetelnek fustolt csirkehus-
roladot adnak parolt zoldsegagyon, amit francia hagymaleves kovet 
sajtos piritossal. Erre jon a sertes-barbecue (a karaj es az oldalas 
valahogy egyben van, furcsan szedtek szejjel szegeny disznot) 
burgonyapurevel, aminek alternativaja a valamilyen modon elkeszitett
parolt-grillezett tengeri halszelet. Desszertnek citromos sajttorta vagy
mezzel sutott ananasz fahejas vaniliaontettel. A hus egy kicsit ragos 
volt, de nagysagrendekkel jobb europai kajat utott ossze a szakacs, 
mint amilyen sri-lankait en tudnek csinalni. Kar, hogy nem valami 
helyivel probaltak minket etetni. De kitoltunk veluk, mert arrak-koktelt
ittunk. Az arrak a kokuszpalma valamilyen nedvebol parolt palinka, 
a felszolgalt koktel formajaban viszont nagyon alattomos ital lehet, 
mert elegge itatta magat. Itt tunt fel eloszor, hogy helyi idegenvezetonk
ugyan (szerintem) teavizet kert, de nem teat fozott benne, hanem a 
meleg vizet itta meg. Sajat bevallasa szerint nekik ez a jo, ok ugyanis
"szaraz" boruek, ellentetben velunk "nedves" boruekkel. Nem is lattam
izzado helyi lakost... Volt ugyan medence, de mivel az egyik utas-
tarsunk epp 50. szulinapjat unnepelte, inkabb a pezsgozest-tortazast
valasztottuk agynak eses elott. 

(folyt.kov.)    

Szlavnits Laszlo utleirasanak 3. resze

Hogy miert eppen Indokina, miert Kambodzsa es miert pont Angkor
koltozott az utobbi idoben a szivem legrejtettebb zugaiba - magam sem
tudnam megmondani. Miota 1995-ben eloszor nyilott alkalmunk arra, hogy
Phoebevel Bangkokba latogassunk, rengeteget olvastunk, beszelgettunk
errol a szamunkra oly varazslatos tajegysegrol. Akkoriban alig tudtunk
rola tobbet, mint barki mas itt mifelenk. A kozismert sztereotipiak
eltek bennunk is Burmarol: az Irawaddy, Mandalay, Maugham, Pagan
aranypagodai, a katonai diktatura, az elzartsag; Thaifoldrol - a
gyonyoru nok, a szexturizmus, a tenger; Vietnamrol: a haboru, a
szenvedes, a Vietkong, Ho apo; Laoszrol: megint a haboru, a
Koedeny-siksag, a szonyegbombazasok, a nyomor; Kambodzsarol pedig mi
egyeb, mint: Pol Pot es a voros khmerek remuralma, a dzsungel, a
szegenyseg ...
Aztan - tegyuk hozza mindjart, szinte veletlenul - Melbourne-bol az IBA
1995-os eves kongresszusarol hazafele tartva, megalltunk egyetlen napra
Bangkokban, hogy ne kelljen az irdatlan hosszu repuloutat egyvegteben
megtennunk. igy kapcsolatunk Indokinaval voltakeppen egy teljesen
hetkoznapi stopoverrel kezdodott - ami aztan csillapithatatlan
szerelemme erett az elmult evek alatt. s ez a vonzalom, ugy tetszik,
kolcsonos: nemcsak mi erezzuk otthon magunkat Thaifoldon es
Kambodzsaban, de a thaiok es a khmerek is empatiaval viszonyulnak
hozzank: ennek szamtalan jelet tapasztaltuk utazasaink soran, barmerre
jartunk is ezen a csodalatos videken. Noha a thai, de meginkabb a khmer
kultura, a szokasok, a nyelvek, a gesztusok tokeletesen idegenek voltak
a szamunkra, azzal, hogy igyekeztunk nehany szoval, par gesztussal
megmutatni, hogy szeretnenk tobbet megtudni az o vilagukrol, megnyertuk
a thai es khmer sziveket. Annak ellenere, hogy csekely idot volt
alkalmunk Thaifoldon es Kambodzsaban tolteni, megis ugy erezzuk, nekunk
az a fold nem idegen, sot. Lehet, hogy elozo eletunkben ..?
   A fentiek fenyeben aztan senki szamara nem lehet meglepo, hogy
huszadik hazassagi evfordulonkat megunnepelendo utazasunk tekinteteben
sem igen merult fel komoly vetelytars: nem volt egy percig sem
ketseges, hogy megint Indokinaba kell mennunk, meghozza ezuttal
Kambodzsaba, Angkorba. Ez az osi, mitikus hely ugy vonzott, mint egy
gigantikus magnes. Amikor elkezdtem utunk tervezeset, mindenestul
belemkoltozott, elragadott, magaeva tett. Vele keltem es fekudtem,
szinte mindent elolvastam az egykori Khmer Birodalomrol,
isten-kiralyairol es az angkori romok torteneterol, ami akar nyomtatott
formaban, akar az interneten hozzaferheto volt. Kezdetben szinte egy
'csobankai Kolombusznak' ereztem magam, olyannak, mint aki jaratlan
utakat keszul felfedezni. Aztan amikor lattam, hogy milyen sokan jartak
mar elottem Angkorban es milyen sokan irtak is, meghozza jol, ottani
elmenyeikrol - nos akkor egy kicsit alabbhagyott a 'felfedezoi'
hevuletem. Amit elvesztettem emitt, megnyertem azonban amott: rengeteg
hasznos, mindennapi tapasztalatot, praktikus tanacsot gyujtottem ossze
amig a konyveket lapozgattam es a neten barangoltam Angkor virtualis
romjai kozott. Mindent tudni akartam Angkorrol, mielott meg odautaztunk
volna. Tudtam persze, hogyne tudtam volna, hogy ez lehetetlen, megis
azt hittem, nehany konyv elolvasasa, az Encyclopaedia Britannica, az
Encarta adatbazisanak bongeszese, a Lonely Planet Cambodia kotete,
utazo 'elodeim' beszamoloi majd kelloen folverteznek es mire Angkorba
erek, mar ugy fogok kozlekedni a romok kozott, mintha sokadszor jarnek
kozottuk, mintha minden ko ismeros lenne...
   Hat nem ez tortent. Angkor nem adja magat ilyen konnyen. Mindaz,
amit utazasunk elott elolvastam rola, kimondhatatlanul kevesnek
bizonyult ahhoz, hogy megertsem a Khmer Birodalom egykorvolt szekvarosa
hegy-templomainak, szobrainak, reliefjeinek igazi uzenetet. Biztos
vagyok abban, hogy ezek a kobe zart jelek az en szamomra is uzenetet
hordoznak: tartalmukat azonban - ma mar jol tudom - csak lassan,
lepesrol lepesre haladva fejthetem meg.
Erre teszek kiserletet angkori leveleimben is.


Egy pillantas a tortenelmi atlaszra

A repulout Bangkokbol Angkorba, pontosabban a tole mintegy 8
kilometerre fekvo Siem Reapbe (ejtsd: Sziem Riep) alig tobb, mint
haromnegyed ora. Elso levelemben mar utaltam arra, micsoda idoutazas
reszese az utas, aki olyan szerencses, hogy megteheti ezt a kis, alig
400 kilometeres legi ugrast: a modern, minden tekintetben XXI. szazadi
Thaifold fovarosanak extravagans es neha tulsagosan is monden vilagat
hatrahagyva egy kis zacsko sosmogyoro elropogtatasahoz is alig elegendo
ido alatt egy tokeletesen masik vilagba csoppen az ember.
Siem Reap mar az 1860-as evek ota, azaz attol kezdve, hogy a francia
regesz Henri Mouhot felfedezte Angkor romjait a nyugati vilag szamara,
a romvaros feltarasanak majd konzervalasanak kozpontja volt. igy aztan
a jelentektelen, poros nyugat-kambodzsai kisvaros feliratkozott a vilag
nagy regeszeti terepeinek listajara. A mai, mintegy 40 ezres varos,
amely tartomanyi szekhely is, foldrajzi helyzetebol adodoan mindig
kozeli kapcsolatban allt a thaiokkal. Ez a kapcsolat azonban az esetek
tobbsegeben valoszinuleg eleg ellentmondasos lehetett: a varos neve is
a thai-khmer, gyakorta haboruba torkollo konfliktusra utal. Siem Reap
ugyanis azt jelenti, hogy 'a sziamiak legyozoje'.
De hogyan es mikor kerultek erre a teruletre a khmerek es a sziamiak ?
   A regeszeti feltarasok tanusaga szerint Kambodzsa mai terulete mar a
prehisztorikus idokben is lakott volt: Angkortol  delnyugatra fekvo, 
Battambang tartomanybeli Loang Spean falu kozeleben egy kb. 6000 eves
lakott hely nyomaira bukkantak nemregiben. A barlangokban elt emberek
ismertek a kocsiszolas technikajat es jo fazekasok voltak, szepen
diszitett cserepedenyeket allitottak elo. Idoszamitasunk kezdete
kornyeken Indokina terulete mar viszonylag surun lakott volt. Ahogy a
kinai kereskedok uj utvonalakat kerestek, hogy a kozep-azsiai nomadok
altal blokkolt kereskedelmi utakat kivaltando, uj utvonalakon
juttathassak el aruikat Indiaba, ugyanigy az indiai hajosok is kerestek
a rovidebb utat Kina fele. Utjaik a mai Thaifold, Kambodzsa es Laosz
teruleten talalkoztak. A korabeli kinai utazok a Sziami-obol menten
lako nepeket meglehetos lekezelessel csak a 'deli nagy ocean
barbarjaikent' emlitik uti-beszamoloikban.
A III. szazadtol kezdve aztan megjelenik a kinai forrasok altal
Funannak nevezett allamalakulat, a Mekong deli folyasanal, a mai
del-Vietnam es del-Kambodzsa teruleten. Ennek az allamnak a lakoi a
kutatok szerint mar egy, a mon-khmer nyelvcsaladhoz tartozo nyelvet
beszeltek es ilymodon kozvetlen rokonsagban allottak Kambodzsa mai
lakoival, a khmerekkel. Maga a Funan elnevezes velhetoleg az o-khmer
bnam, vagy mai khmer phnom, azaz: hegy szo kinaiak ajkan nemileg
elvaltozott alakja lehetett. Funan kiralysaga archaikus agrartarsadalom
volt, szignifikans indiai hatasokkal - ennek nyomait a funani
eredetmondak maig orzik. A legismertebb ilyen monda szerint a khmer
nemzet osatyja Preah Thong volt, akit - mivel megsertette a kiralyt -
szamuztek del-indiai otthonabol. igy Kambodzsaba hajozott es ott partra
szallva meglatott egy csodalatos szepsegu kigyo-istennot, egy naginit,
akivel egymasba szerettek es rogvest osszehazasodtak. Atyja, a
kigyo-istenek, a nagak kiralya pedig, hogy a szerelmes fiatalokat
boldogga tegye, kiitta a tengert, feltoltotte a medret, varost epitett
ra es az orszagot, melyet Kambudzsanak nevezett el, a fiatal parnak
ajandekozta.
Az indiai hatas az V. sz. kornyeken felerosodott: ennek kozvetlen
kivalto oka valoszinuleg az lehetett, hogy ekkor kerult a tronra egy
hindu kiraly. Ettol az idoszaktol honosodott meg a hinduizmus, majd a
buddhizmus, s ebbol az idobol szarmaznak az elso - meg szanszkrit
nyelvu - irasos emlekek is. Szinte hihetetlen, de igaz: ekkortajt mar
mukodo allamigazgatasi es jogrendszere volt a Funan Kiralysagnak.
   A polgarhaboruk azonban alaastak Funan viszonylagos biztonsagat es
az allamalakulat a VI. szazad kozepere megroggyant. A mai Laosz deli
reszen es Kambodzsa eszak-keleti videken egy uj alakulat bontakozott
ki, amit a kinaiak Csenlanak neveztek. Az uj allam lassan megerosodott
es teljesen felmorzsolta a maradek,  legyengult es vedekezesre alig
kepes Funant, sot hatalmat egeszen a mai Vietnam Kinaval hataros eszaki
reszeig terjesztette ki. Roviddel ezutan azonban ez az allamalakulat is
ket orszagra esett szet: Felso-Csenla foglalta magaba Csenla eredeti
teruletet, azaz a mai Laoszt es eszak-Vietnamot, valamint Kambodzsanak
a Tonle Szap totol eszakra elterulo foldjet, mig Also-Csenla a Tonle
Szap totol del-keletre terult el. E kiralysag - mely szamos,
tobbe-kevesbe fuggetlen kis tartomanybol allott - fovarosa Iszanapura
(khmerul Szambor Prei Kuk) volt. Also-Csenla kiralysaga a IX. szazad
elso eveig allt fonn: 802-ben ugyanis megkezdodott a khmer nep
fenykora, az angkori korszak, amely 630 evig tartott, s 1432-ben ert
veget.

-------------------------------------
(folyt. kov.)

Guczo