Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 272
Copyright (C) HIX
2002-11-09
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re[2]: Tereh (NYELV.0270..20021107) (mind)  27 sor     (cikkei)
2 +alma (mind)  14 sor     (cikkei)
3 Re[2]: Tereh (NYELV.0270..20021107) (mind)  12 sor     (cikkei)
4 Az alma dala (mind)  24 sor     (cikkei)
5 Re: Horvat "ks" (mind)  69 sor     (cikkei)
6 Re: Fonevek neme angolban, nemetben. (mind)  96 sor     (cikkei)
7 Re[4]: Ikes ige (mind)  23 sor     (cikkei)
8 Re: *** HIX NYELV *** #271 (mind)  16 sor     (cikkei)
9 horvat, angol (mind)  37 sor     (cikkei)

+ - Re[2]: Tereh (NYELV.0270..20021107) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Valami félreértés lehet terítéken érzésem szerint - a sok
> gyönyörűség mellett -, mert Arany itt a következményekre gondolhat
> szerintem: aki bezabál, annak az "megtereheli" a gyomrát.

  :o

> A "terhes" nők meg éppen ki szokták kérni maguknak az ilyen jelzőt,
> nem hinném, hogy csupa gyönyör hallani...

  Mit?

  Nos, listánk etyimológusai biztosan meg fogják mondani, igazam van-e a
tereh értelmezésében, én egyelőre nem tudok mit hozzátenni.

> Egy szlávisztikai kérdés a végére: azt latolgattam, vajon a horvát
> ks (pl. taksi, azaz taxi) vajon a x jel - mint cirill h -
> félreérthetősége miatt szerepel a hasonló átvételeknél,

  A horvát nyelvet latin betűkkel írják. Nem hiszem, hogy lenne nyelv,
amelyik a helyesírásában tekintetbe venne idegen írásrendszerekhez
való hasonlóságot. A taxit egyébként ks-szel írják finnül és
eszperantóul, s valószínűleg még számos más nyelvben is. Mert nem
szerepel az ábécéjükben az x betű, és még idegen szavakhoz se veszik
elő.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
En nagyon szeretem a narancsot. De megenni!
+ - +alma (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nem azok a hatalmasok,
akiknek a hatalma sok,
hanem kiknek hatalmas ok,
hogyha másnak hat alma sok!

kis csúsztatással fele meg a kérésednek - pár spacet csúsztattam be :-)))
iván
--------------------------------
   Az Alma dala
Eleinte nem sokat értem.
Sokáig a fán, a napsütésben értem.
A többiekhez gyengéden értem.
És most már értem,
Mennyi minden történt értem...
+ - Re[2]: Tereh (NYELV.0270..20021107) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0271-ban írta :
>Egy szlávisztikai kérdés a végére: azt latolgattam, vajon a 
>horvát ks (pl. taksi, azaz taxi) vajon a x jel - mint cirill
>h - félreérthetősége miatt szerepel a hasonló átvételeknél, 
Nem, hiszen akkor p betűt sem használnának, az r-rel való
összetéveszthetőség miatt. Az oka mindössze annyi, hogy a szerb és a horvát
helyesírás sokkal fonetikusabb, mint a magyar (egyébként a szerb cirillika
és a horvát latinika egymás átbetűzéseként is előáll, és az x betűnek nincs
cirill megfelelője -- ha már a cirill írást bele akarjuk keverni a
kérdésbe).

Üdv: Attila
+ - Az alma dala (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

O
>      Az Alma dala
> Eleinte nem sokat értem.
> Sokáig a fán, a napsütésben értem.
> A többiekhez gyengéden értem.
> És most már értem,
> Mennyi minden történt értem...
>  ...ÉRTED?
> 

Kedves Anna, meg egyéb listatagok, 

erröl nekem a "sütötök" jut eszembe, de ennél azután több nem is, talán van köz
tetek valaki, aki tudja, mire gondolok.

Más kérdés:

Köztudott, hogy a farkas, szarvas szavunk úgy keletkezett, hogy nem volt szabad
 kimondani az állat nevét. (Meg azt is hallottam, hogy a medve valami szláv nye
lven "mézevö".) Nos, sikerült úgy eltitkolni az illetö állatok nevét, hogy azót
a sem tudjuk, vagy azért fennmaradt valahogy?

Üdv:
R.Mari
+ - Re: Horvat "ks" (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #271, Bata Gábor >:

> vajon a horvát ks (pl. taksi, azaz taxi) vajon a x jel - mint cirill h
> - félreérthetősége miatt szerepel a hasonló átvételeknél, vagy ne
> tételezzek fel más nyelvnél se a miénknél következetesebb rendszert?
> :) (Úgy is kérdezhetem persze, hogy a ~70 éves kényszerű összezártság
> eredeztethet-e ilyet, csak ez már így más listára való.) 

Lehet, hogy más listára való, de némi igazságmagva van: a XIX. sz. 
közepén a horvátok elfogadták Vuk Karadzsics szerb javaslatát egy 
közös szerb-horvát irodalmi nyelv létrehozására. Ez Karadzsics saját 
nyelvjárása volt, egy hercegovinai ún. "ije-ző" "új-sto" dialektus 
(és sokkal közelebb volt a belgrádi szerbhez, mint a zágrábi 
horváthoz).

Már ezen az alapon jelentette meg Ljudevit Gaj 1830-ban Budán a 
"Rövid bevezetés a horvát-szláv helyesírásba..." c. művét. Ebben a 
teljes fonetikus elv mellett tette le a voksát. E szerint pl. 
bizonyos körülmények közt a zöngésségi (ill. egyéb) hasonulás is 
jelölve van, pl. h. "gdje" [g-gye] 'hol' : szlk. "kde" [g-gye] 'ua.', 
h. "muz^" [muzs] 'férfi (fn)' > "mus^ki" [muski] 'férfi- (mn)' : 
szlk. "muz^" [muzs] 'u.a' > "muz^sky" [muski] 'ua.'. Gaj az 'egy hang 
- egy betű' elvet kívánta alkalmazni, így a latin tradícióból eredő 
"x" betűt is kiejtés szerint íratta "ks"-nak vagy "gz"-nek. Ezzel a 
helyesírás terén is létrejött a szerb-horvát koiné (vi. a cirill 
betűs szerb ill. latin betűs horvát szövegeket szinte változtatás 
nélkül lehetett egymás között átírni.)  

A cirill "h" és latin "x" összetéveszthetősége tehát nem játszott 
szerepet: a fonetikus elven túl sokkal inkább az, hogy a cirillika 
már jóval korábban feladta az "x" jelölését, a glagolita írásban 
(melyen még a XX. sz. elején is nyomtattak horvát egyházi könyvet) 
pedig eredetileg sem volt meg.

De Magyarországon is hasonló törekvések voltak ekkor tájt, nem 
véletlenül vann nekünk is "ksz"-es szavaink. Vö. ("$" = ún. hosszú 
"s"; "ű", "ő": akkor még két ponttal és egy vonással írva):

Révai Miklós: A' magyar nyelv tanításának két részei (1780, Buda): 
"2. A' Q, mellyen se nem kezdődik, se nem végződik a' Magyar szó; 
azért az idegen szókban-is Kval váltja meg a' Qut a' Magyar; p. o. 
Kvártély, nem Quártély. 3. Az X betű, melly helyett Kszet tészünk. p. 
o. Kszerkszes, nem Xerxes. (...) Magyar nyelvbenn a' Deákoktól 
költsönözött betű 22, úgy mint: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, 
n, o, p, r, s, t, u, v, y, z. A' többi c, q, x betűkkel, kivált ez 
időbenn, mi már nem élünk. Ezeknek a' költsönözött betűknek 
elégtelenségeket a' Magyar igaz kihangzá$ra ö$zvetett betűkkel 
$zoktuk kipótolni. 'S a' pótoló betű ez a' 11, úgy mint: gy, ksz, ly, 
ny, $z, ty, ts, tz, zs, ö, ü."

Franciscus Rosenbacher: Kisdedekhez alkalmaztatott magyar grammatika 
(1792, Besztercebánya): "A' Má$$al hangzók, amellyek a' magán hangzó 
nélkűl hangot nem adnak, e következendők: b. d. dz. ds. f. g. gy. h. 
j. k. ks. ksz. kv. l. ly. m. n. ny. p. r. s. $z. zs. t. ty. v. z. tz. 
ts. (...) A' kettes pótolóbetűk e' következendők: I. A' lágyúltak, 
mellyek a' $epitő y Betűvel egy hangot adnak: tudniillik gy. ly. ny. 
ty. P. o. gyermek, infans, anya, mater, atya, pater, tellyes gyöngy 
plena gemma. II. a' mellyek a' Z$idó, Görög, Deák, és eféle bé 
$zegődöt $zavakban az hangzatot pótollyák, úgy mint, az x hellyet ksz 
vagy ks, p. ok. Kszerkszes Xerxes, Taksa taxa, a' q helyett kv. p. o. 
Kvártély Quarterium."

Csak a magyar helyesírás később viszakozott, a horvát pedig egészen 
mostanáig bírta (de azért ma már van pl. "x-zraci" 'röntgensugár'). 
[De valljuk be, még mindig szokatlan, hogy egy betű jelöl több 
hangot: így pl. a "taxi" szó elválasztása állandó slágertéma, míg a 
"fokszi" szóé magától értetődő.]
+ - Re: Fonevek neme angolban, nemetben. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #271, >:

> Ezzel kapcsolatosan erdeklodnek, lehetett koze a nemeknek a regi angolban
> a beszelo a targyhoz valo viszonyahoz? 

Nem, az óangolban nyelvtani nem volt, kb. a némethez hasonló "kivitelben", 
így pl. a mai "wife" 'asszony' szó elődje, a "wíf" semlegesnemű volt, ugyanúg 
mint a német "das Weib", holland "het wijf".

A korai középangol kezdőpontját (i.sz. 1100 körül) kijelölő változások 
egyike éppen a nyelvtani nem feladása, és helyettesítése természetes nemmel. 
Mivel azonban a nemre utaló nyelvtani elemek közül csak az E/3 személyes 
névmás maradt meg, így gyakorlatilag az mondható, hogy az angol feladta a 
nemek megkülönböztetését, csupán a "he/she/it" személyes névmást alkalmazza a 
természetes nemnek megfelelően. (Egyéb szempontokról bővebben ld. később.)

> Az emberek gondolkodasat tekintve ugyanaz a nevmasok hasznalatanak gyokere
> a nemetben es az angolban? 

Igen, ez a hármas nemi kategorizálás, amely nem feltétlenül egyezik meg a 
nyelvtani nemmel, egy ősi indoeurópai rendszer. Így az óangol korban a "wíf" 
'asszony' szóra semlegesnemben, "hit"-ként utaltak.

> Mennyire volt altalanos a nemek hasznalata a regi angolban?

Nagyon általános volt: az óangolban még az első három számnévnek is volt neme 
(mint ma a szláv nyelvekben), pl. "twéghen <hn>, twá <nn>, twá/tú <sn>" 
'kettő', "thrí(e) <hn>, thrío <nn>, thréo <sn>" 'három' (az "án" 'egy' 
alanyesetben egyalakú volt, de ragozása nemenként eltért).

> Miert kopott ki az angolbol ez, es miert maradt meg megis a nemetben? 

Ezt nem igazán lehet megmondani. Bizonyos szempontok azonban felvethetők: (1) 
Erőteljes kopás indult meg a szóvégen, így eltűntek azok az elemek, amelyek a 
nemet jelezhetik (pl. a mutató névmás, határozott névelő egyalakú lett). (2) 
Az angol elindult az izoláló nyelvvé válás utján. Az izoláló nyelvekre 
tipológiailag nem jellemző a szavak nemenkénti osztályozása. (3) Ami ezzel és 
a kopással összefügg, kevés kivétellel eltűntek a ragok (a nemenként 
különböző ragozási paradigmák segítenek fenntartani a nemek különbségét). (4) 
Fel szokták vetni pl. a kelta ill. protoeurópai szubsztrátumhatást, mivel a 
nemi rendszert visszafejlesztő nyelvekbe (az angolon kívül pl. a francia) 
nagy tömegű idegen népesség olvadt be. (A kelta nyelvekben két nem van: hím 
és nő; az ismert protoeurópai nyelvekben [pl. baszk, etruszk] pedig nincs.)

A germán nyelvek egyébként is hajlamosak a nemi rendszer egyszerűsítésére 
(talán éppen a Skandináviában beolvasztott protoeurópaiak hatására). Az  
északi nyelvekben, így a svédben is, már csak két nem van: a közös him-nőnem 
(az ún. "utrum") és a semlegesnem. Erre az útra lépett a holland is: mivel az 
E/3 személyes névmásokon kívül itt is megszűnt a hímnem és nőnem különbsége, 
az északi (hollandiai) nyelvjárásaiban már tkp. közös hím-nőnem van. Ha mégis 
névmással kell utalni, akkor a hímnőnemű szavak esetén természetes nemet 
használják, ha ilyen nincs (mert nem élő egyedet fejez ki), akkor elvont 
fogalom esetén nőnemű, míg konkrét tárgy esetén hímnemű lesz a szó. Délen, 
Flandriában (a flamand nyelvjárásokban) elevenebb az eredeti nyelvtani nem, 
így pl. "krant" 'újság, hírlap' szóra északon -- konkrét tárgy lévén -- 
hímneműként utalnak, míg délen megmaradt nőneműnek.

Valami ilyen hollandhoz hasonló folyamat játszódhatott le a középangolban: 
csak ott nem a konkrét-elvont szembenállás kifejezésére alakult át a nemi 
rendszer, hanem az "erő-érzelem" leképezésére. Így _megszemélyesítve_ ez a 
különbségtétel máig él: (1) Hímneműek: az erőt, nagyságot, hatalmat, félelmet 
kifejező főnevek, mint a természet nagy erői és tárgyai, valamint a heves 
érzelmek; ill. nagyobb állatok (ha nem kifejezetten nőstények), pl. "time, 
death, sun, wintre, autumn, sleep, fear, despair, pain, war, fire, desert, 
knowledge, laziness; horse, dog, lion". (2) Nőneműek: a kicsiséget, 
gyöngédebb, egyszerűbb érzelmeket, szépséget kifejező főnevek, továbbá ország-
 és városnevek, közlekedési eszközök, különösen a hajók, tudományok, 
művészetek, napszakok nevei; ill. kisebb állatok (ha nem kifejezetten hímek), 
pl. "moon, nature, hell, earth, country, land, England, Budapest, ship, boat, 
yacht, man-of-war (!), train, engine, morning, night, spring, hope, mercy, 
peace, virtue, pleasure, religion, charity, pride, liberty, victory; mouse, 
cat, hare". Nem megszemélyesített használatban ezek a szavak továbbra is 
semlegesneműek (vi. élettelenek).

> Azt mondjak, hogy a nemek hasznalata annyira nehezkes a nemetben, hogy a
> nemet anyanyelvuek sem mindig tudjak hogy hogyan kell valamit helyesen
> mondani. 

Szerintem nem erről van szó: minden nyelvben van olyan nem intuitív terület, 
ahol a nyelvhasználók bizonytalanok, mivel pl. ritkán használt. Vö. a 
magyarban: Te a "szil" 'fafajta' szóhoz a "-vel" vagy a "-val" ragot tennéd? 
Az "almárium" szó E/3 birtokos személyragja "-a" vagy "-ja"? Az angolban 
viszont a szavak hangalakja az, ami nem mindig egyértemű, pl. a latin eredetű 
szakszavaknál, de van vacillálás a városnevek előtti "in" v. "at" elöljáró 
esetén is. Így a németben is vannak két nembe tartozható szavak, ill. 
olyanok, amelyeknél a kevésbé műveltek nem tudnak választani, vagy ezt 
rosszul teszik. De ez magát a rendszert nem érinti.

> Egyes nyelveszek szerint a "der", "die", "das" a nemetbol idovel ki fog
> kopni, szinten. 

Aki ezt mondja, szvsz, blöfföl. Lehet, hogy ki fog kopni, de az is lehet, 
hogy nem. A mai tendenciák nem biztos, hogy holnap is működni fognak. Itt 
csak utólag tudunk okosak lenni.
+ - Re[4]: Ikes ige (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #266, Szegedi Gábor >:

> 1. A Lord Epping által példaként felhozott nyúl-nyúlik páros pont nincs a
> listán.

Ezt a 267-es számban megválaszoltam mentegetőzve, utána sem
nézve, hogy igazad van-e: azonban a "nyúl/ik" rajta volt a
listán. Viszont vélt hibám arra sarkallt, hogy olyan algoritmust
írjak, amely a mozgóhangot tartalmazó igéket is kezeli. Így a
264-esbeli listát most kiegészítem még 39 olyan igepárral, amely
az Értelmező szótárban külön szerepel ikesként és iktelenként is
(az ikes változatban a hangzókiesést nem jelölöm):

aláhajol/ik, áthajol/ik, átsugároz/ik, behajol/ik, belélegez/ik,
besugároz/ik, botol/ik, elhajol/ik, előrehajol/ik, elözönöl/ik,
elporol/ik, érez/ik, fejel/ik, felvirágoz/ik, hajol/ik, ízel/ik,
kiérez/ik, kifejel/ik, kihajol/ik, kilélegez/ik, kisugároz/ik,
kivirágoz/ik, lehajol/ik, lesugároz/ik, magoz/ik, megérez/ik,
megfenekel/ik, meghajol/ik, párol/ik, porol/ik, poroz/ik,
ráhajol/ik, sugároz/ik, torol/ik, ugor/ik, vedel/ik, vérez/ik,
viharoz/ik, világol/ik.
+ - Re: *** HIX NYELV *** #271 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Sweden]
> Egy kollegam szerint egy hajo ma is "she", ha
> a tiszteletunket akarjuk kifejezni a targy irant.
>
Kedves Attila!
Nemcsak a kollégád szerint, a hajó nonemu fonév az angolban, és nemcsak
akkor, ha "tiszteletünket" akarjuk kifejezni a tárgy iránt.
Talán fél éve hallottam, hogy javasolták az angol akadémiának, hogy
változtassák meg, álljon be a többi fonév közé, s ne legyen nonemu többé, de
akkora volt a társadalmi felháborodás, hogy azonnal levették a javaslatot a
napirendrol.
Ezzel én is egyetértek (bár engem senki nem kérdezett), mert aki tengerész
tudja, hogy egy hajó legalább annyira szeszélyes, mint egy hölgy...

Tudom, ez nem nyelvészet, de szakma :-)))
Üdv István
+ - horvat, angol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Egy szlávisztikai kérdés a végére: azt latolgattam, vajon a
>horvát ks (pl. taksi, azaz taxi) vajon a x jel - mint cirill
>h - félreérthetősége miatt szerepel a hasonló átvételeknél,
>vagy ne tételezzek fel más nyelvnél se a miénknél
>következetesebb rendszert? :) (Úgy is kérdezhetem persze,
>hogy a ~70 éves kényszerű összezártság eredeztethet-e
>ilyet, csak ez már így más listára való.)

Amit feltetelezel, arrol szo sincs. A modern horvat helyesiras
egyebkent sokkal regebbi, mint 70 ev. Egyszeruen arrol van szo, hogy
teljesen fonetikussagra torekedtek. Ugy gondoltak, hogy az x
felesleges, hiszen a ks ugyanazt jelenti. Miert kellene kulon
megtanulni, hogy melyik szoban van x?

>Ezzel kapcsolatosan erdeklodnek, lehetett koze a
>nemeknek a regi angolban a beszelo a targyhoz valo
>viszonyahoz? Miert kopott ki az angolbol
>ez, es miert maradt meg megis a nemetben?

A regi angolszasz nyelvben voltak nemek. Kikopasuk az angol nyelv
kialakulasanak tortenetevel fugg ossze. Tudjuk, hogy az angol nyelv az
angolszasz-francia egyutteles kovetkezteben alakult ki,
kevereknyelvkent. A nyelvkeveredes szuksegszeru velejaroja a
morfologia leegyszerusodese. Az angolszasz anyanyelvu keptelen volt
kovetni a francia fonevek nemet, es forditva. Ezert a nyelvtani nem
helyet elfoglalta a termeszetes nem. Az egyszerusodes tovabbi nyomai a
fonev- es igeragozas eltunese, a melleknev egyeztetesenek eltunese, a
kulonbozo tobbes szamu vegzodesek egysegesulese (vagyis azoknak a
vonasoknak a rogzulese, amelyek az angol morfologia megtanulasat
konnyuve teszik). Termeszetesen egy ilyen folyamat sohasem teljesen
kovetkezetes, ezert megmaradt nehany regi morfologiai vonas (children
es nem *childs, men es nem mans stb.). De a lenyeg az, hogy mindennek
a gyokere a nyelvkeveredesben keresendo. A nemet eseteben nem volt
ilyen keveredes, sot, hogy Schopenhauert idezzem, megmaradt
"viszonylagos osnyelvnek".

Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS