Sziasztok!

A fizika jól megáll a lábán a történelme nélkül, de tételei a történelme 
nélkül kevésbé logikusak.
Álomszerû történetként leírom, hogy képzelem a relativitáselmélet 
történetét.
Christian Doppler (1803....1853) csillagászattal, akusztikával és 
optikával sokat foglalkozó osztrák fizikus matematikus 1842-ben azt a 
következtetést vonta le a hullámelméletbol, hogy a fényforrás és a 
megfigyelö egymáshoz viszonyított mozgásakor az észlelt rezgésszám 
megváltozik. E 'hatást' Doppler-effektusnak neveztek el (miután 
nagynehezen belátták, hogy tulajdonképpen nem is buta ez az ember).
James Clerk Maxwell angol fizikus (1831...1879) kidolgozta a Faraday 
által elképzelt elektromágneses 'erotér' matematikai elméletét. 
Ezt leíró egyenleteit 1862-ben közölte. (esztétikai kifogások miatt 
mások átformálták, de a mondanivaló megmaradt)
Maxwell tehát aszongya, nem csak hanghullámok és látható 
fényhullámok vannak, hanem másféle frekvenciájú, nem látható 
elektromágneses hullámok is léteznek - létezniük kell. (Pl. a ki-be 
kapcsolt elektromágnes, vagy a megpörgetett rúdmágnes is sugároz 
valamit. De egy drót is sugároz, ha áramot indítunk benne.)

Jön Heinrich Rudolf Hertz német fizikus (1857...1894), aki kimutatja, 
hogy tényleg vannak ilyenek.
(A katonaságokat egybõl nagyon érdekli a téma, így világszerte sokak 
küszködnek, hogy hírközlésre használható dolog legyen belõle.
Guglielmo Marconi 1901 végén szikratávíró készülékével át is hidalta 
az Európa és Kanada közötti távot, Skócia partjaitól a kanadai 
Newfoundland-ig.)

Maxwellre visszatérve: úgy vélte, hogy a hullámai egy "aether" nevû, a 
Világegyetemet kitöltõ titokzatos közegben terjednek.  
A századelon gondolhatták: Marconi antennájából az éter hullámai 
terjednek mindenfelé.
A motoros repülõgép (aeroplán) ugyancsak e tájban, a XX. század 
elején jelent meg elõször. Ezek után sokan gondolhatták akkoriban, 
hogy ha piszok gyors repülõgéppel száguldva egy rádiótorony felé az 
éterben - Doppler képlete szerinti magasabb frekvenciájú 
rádióhullámot kell észlelni.
Albert Einstein ifjú német fizikus (1879...1955 márc. 14) viszont 
közölte, hogy:
1. ez a repülo a benne levo utasokkal együtt rövidebb volna a földrõl 
nézve, mint szokott lenni indulás elõtt, 
2. a benne ketyegõ óra lassabban járna,
3. Kész õrület, de a rádiójel frekvenciáját kevesebbnek mérnék a 
repülõsök, mint ami Doppler képletébõl adódna,
(ami arra utal, hogy az adó-oszcillátor lassabban dolgozik a repülõsök 
szerint)
4. A repülosök szerint a rádiótorony felé vezetõ út rövidebb, mint 
korábban a felszállás elõtt hitték,
5. A szembejövõ rádióhullám sebességét c-nek mérnék a repülõsök, 
pedig mindenki azt várná, hogy annál gyorsabbnak kéne mérniük.

Einstein ezután jókat mosolygott, hogy hülyének nézik, holott o le is 
tudta vezetni matekkal mindezeket!
Ugyanis Lorentz elektrodinamikája ismeretében (Hendrik Antoon 
Lorentz holland fizikus (1853...1928) ) rájött, hogy az a repülõgép ami 
repül, már nem ugyanolyan, mint ami felszállt!
Abban a gépben megváltozott az anyag viselkedése. S ha 
megváltozott, akkor a szállított mûszerek viselkedése is más kell 
legyen, hisz azok is anyagból vannak. 

Einstein onnan tudhatta, hogy nem téved, mert ismerte Joseph John
Thomson angol fizikus (1856...1940) kísérleteit. Thomson mérései 
szerint az elektron fizikai tulajdonságai függnek a felvett 
sebességétõl. Tehát tudhatta, hogy az anyag - illetve a megfigyelo 
tulajdonságai sebességfüggõek. A mikéntjét megfejtve, majd  
a Michelson-Morley kísérlet eredményére visszatekintve, helyes 
megfejtésének visszaigazolását láthatta benne.

A címben írtam, hogy egyszeruen. Összefoglalva tehát:
Az anyag viselkedése sebességfüggo. 

Ennek mikéntjét - s folyományait írja le az elmélet.
A jelenségnek nincs oka. Érv viszont van: A klasszikusfizika  axiómáiból 
ez következik, ez adódik, ez vezetheto le. 

Ezután egy kérdés: Mi oka lehet, hogy a relativitéselméletrol szóló 
dokumentumok elején bevezetoként nem szerepel ez:
Az anyag viselkedése sebességfüggo. 
???
Felesleges, vagy hibás volna?

Zoli