Kedves Zoli!
BUEK mindenkinek!

<<Meglehetosen tomoren valaszoltal a kritikai megjegyzeseimre, es nem is
erdemben. Es ezt a rovidet is furcsanak talalom>>

Roviden valaszoltam, mert mar sokan "kioktattak" es en is mondhattam volna,
hogy csak a mostanaig megnemcafolt erveket hoztatok fel. De ettol meg lehet
maskep is.

<<<Kepler az 1600-as evek (elejen?) alkotta meg a torvenyeit az
ellipszis palyakrol (es O sem irt a korforgas elverol)........>>

Ezt is nagyon jol tudom, de az elv erdekeben nem teszek nagykulonbseget a
"kor" vagy "elipszis" kozott. Van kozel "kor" es kisebb-nagyobb
elipszicitas.
Azt kerdezem mindig, mi okozza azt, hogy egyik jobban elnyulik, a masik meg
nem, Es ez sebessegvaltozassal is jar. Mitol gyorsul, mitol lassul egy
bolygo a perioduson belul, torvenyszeruen?

<<Ha arra celzol, hogy mi csak a valosag "vetuletet" latjuk, es maskepp
latnank a dolgokat
kozelebbrol, vagy egy masik nezopontbol, akkor tevuton jarsz. Arra valo az
ember esze, hogy megtalalja, meglassa a lenyeget. Es ne a "tunetek" alapjan
akarjon kepleteket gyartani, mert az nem lenne tudomany.>>>

Pontosan erre gondolok es termeszetesen nem minden megfigyelesre ervenyes,
de ilyenek is vannak. En mar egy par jelenseget itt a HIX-en felvetettem, de
annyira be van gyokerezve a gondolatba (evszazadokon at), hogy kapasbol
eldobjatok. Ez azt jelenti, hogy a matematikaja jol alkalmazhato es az
ok-okozati osszefugges mar nem erdekel senkit. Van egbekialto tevedes is.
Azok a felfedezesek, amelyek elavulnak, azok nem tudomanyos elvek, hanem
inkabb "divat elvek",  vagy tunetek. Megtortenhetik, hogy egy elvet nem
alkalmazunk, mert nincs szukseg ra, de ha jo volt akkor nem avul el, hanem
kiteljesedik reszleteiben, azonos logika menten. Sok esetben csak a
vetuleteket latjuk.
Az ember esze arra valo. ahogy irod. En is arra torekszem, hogy ne legyenek
"tunetek", hanem ok-okozati osszefuggesek, s igy mar nem "tuneti."
Gondolod, hogy a Newton-i fizika es az Einstein-i fizika jo uton jar, amikor
a folyamatos (egyseges) logika nem ossze egyeztetheto?. A vilag egyseges, es
logikailag osszefuggo. Itt es most, nem irok konkret tudomanyos tuneteket,
mert meg a kimunkalas fazisaban van. Hidd el nekem (ha akarod), akar a
Newton-i, akar az Einstein-i fizika tartalmaz sok,  a "Hitre" jellemzo
elemeket.

<<Egyebkent a Merkur p.h.p. vandorlasanak "rejtelyere" (amely abbol allt,
hogy 100 evre vonatkoztatva 43 ivmasodperc volt>>>

Most is egy tunetre epul az elv, mert az ok-okozati osszefugges nincs benne.
Mar kerdeztem, mi van a tobbi bolygo p.h.p. vandorlassal, mert letezo
jelenseg.
Egy hete, hogy hallottam a radioban; megallapitottak, hogy egy Galaxis
kozpontja korul forgo egitestek sebessege kozel azonos, fuggetlenul attol,
hogy kozeli vagy tavoli egitestrol van szo. Ugye, hogy nem talal (ahogy
elvartak volna) a Naprendszerben "torvenynek" tartott elvel. Ezt en mar reg
tudom, hogy csak kepletet talaltak ra, amely a jelenlegi elvarasnak
megfelel.

A relativitas azon fog megbukni, hogy a hosszuidon bevalt, gyakorlati
alkalmazasnak megfelelo kepletek, nem vihetok tovabb, mert "tuneti kepletek"
voltak. Mar Einstein elott tevutra tert.

Udv:  Szocs

>Feladó: Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist
>>Csaba irja:
> >A kovetkezo irast mindenkifigyelmebe ajanlom:
> >http://bioch.szote.u-szeged.hu/astrojan/gravith.htm
> >Egyrenagyobb teret hodit a gravitacio taszito hatasa.
>A reszletekbe menes nelkul: ez a cikk egy olyan konyvre hivatkozik, amit
>egy biologus es novenykutato allitott ossze.
>Ettol meg a gravitacionak lehet taszito komponense, lehet hibas a
>relativitaselmelet is. Csak nem igy es nem ezert...
 A rel. elmeletet nem hibaztatom, maga a "vonzonak" tuno hatas miletet
talan a kepletek sem kepesek igazolni.  Egyszeruen van es kesz, erezzuk,
mig keptelenek vagyunk donteni valyon mikep is fejti ki hatasat a
gravitacio?
 Teny, hogy egy feketelyuk egesz galaxistomeget kepes fogsagba tartani
maga korul, ahol bizony oriasi terbeli tavolsagok vannak. Ha a feketelyuk
atommagok stb. surusodott halmaza, ez azt jelentene, hogy egyetlen
atommag is kepes lenne ugyanakkora tavolsagban hatni termeszetesen a
meretarany fuggvenyeben. (Mint "vonzas") ezt pedig mar egy kicsit nehez
elkepzelni, hacsak nem a kulso ter az mely a tomegek kozotti relaciokat
(hatasokat) lebonyolitja.
  A tomegek kozotti "vonzoero" hatas negyzetesen csokken a tomegtol
tavolodva, de hasonlokep is igaz: Ha egysegesnek vesszuk azt a
korfeluletet melyet egy gombtomeg alkot (Fold, stb.) a feluleti 'g'
erteke egyenesen aranyosan csokken a tomegtol tavolodva az ileto
egysegkent felvett felulet szogbeli csokkenesevel. Ez pedig sugarhatasra
utal, mintha az ileto tomeg egyszeruen eltakarna maga korul a grav.
(sugar)hatas terjedeset.
  Hacsak egy kicsit is reszletezunk az elozo weblapcim irasbol:

     >A gravitáció vonzóerőnek látszik...
>Rohán János
>Vajon mi bizonyítja, hogy a gravitáció vonzóerő? Semmi. Így szoktuk meg,
>és fel sem tesszük a kérdést, mert így természetes. Az alma lefelé esik,
>tehát a föld vonzza az almát. A bizonyítékok sora ezzel ki is merült. *
  Valoban, en mar sokat tortem a fejem, de nem talalok bizonyitekot.
Ellenkezoleg, az lenne erdekes, ha egy tomeg "vonzani" tudna
'segedeszkozok' nelkul. (a Hold nincs kotellel kotve a Foldhoz, stb.)
>Csakhogy az alma akkor is lefelé esik ha az erő nem lefelé húzza, hanem
>lefelé tolja.
  Ezzel is egyet tudok erteni.
>a fekete lyuk eseményhorizontját semmilyen anyag vagy sugárzás nem
>hagyhatja el, mégis mindennél jobban vonz bármilyen anyagot. Hogyan jön
ki >az erő, ha semmilyen hatás nem jöhet ki?
 Ez is valoban elgondolkodtato, de:
>Nyomó gravitációval ez a probléma fel sem merül, mert a gravitáció is
csak >befelé halad, valamint az erő befelé mutat.

>A többletenergiát valószínüleg egyszerűen a gravitációs sugárzás
>elnyelésével nyerik a bolygók.
 Ezt sem tartom kizartnak.
>8. Megoldódik a graviton egy lehetetlen tulajdonsága is: a negatív
>impulzus.
>Képzeljük el: a vonzó gravitációs modell alapján a föld kibocsát egy
>gravitont a hold felé. A graviton 400 000 kilométert utazik a
világűrben, >majd nekiütközik a holdnak. És visszahúzza.

>Ez a fajta ütközés minden reális fizikai szemléletnek ellentmond,
>valójában képtelenség. Vonzó gravitációs modellben ugyanis a
gravitonnak, >legyen az bármiféle energiacsomag, részecske vagy hullám,
negatív >tömegűnek, negatív sebességűnek vagy negatív energiájúnak
kellene lennie. >Lévén mindhárom tulajdonság fizikai képtelenség, ez
egymagában kizárja, >hogy a gravitáció vonzóerő legyen. A gravitáció
tehát a vákuum térben van >és a földön lévő tárgyakra "felülről"
nyomóerőt fejt ki azáltal, hogy a >föld az "alulról" érkező gravitációs
sugárzás egy részét elnyeli.

>A nyomó gravitáció láthatóan sokkal jobban megfelel az újabb és a vonzó
>gravitációs modellel megmagyarázhatatlan megfigyeléseknek, pontosabban a
>nyomó gravitáció megfelel, míg a vonzó egyáltalán nem.

>* A kísérleti bizonyítékok alapja az a tény, hogy nem sikerült kimutatni
a >nyomó gravitációt. Következtetés: az nem létezik.

  Utolag egy kerdes, lehet e kiserletileg bizonyitani iletve eldonteni
valojaban a gravitacio vonzas e vagy taszitas, vagy utalhatnak e
kepletek (rel. elm. stb.) e hatas iranyanak eldontesere?
    Udv. Csaba.

Kedves Jozsi !

>A relativitaselmelet ekvivalencia-kijelentese, miszerint 
>a gravitacios ter barhol lokalisan helyettesitheto egy 
>egyszeru gyorsulassal, pont azt jelenti, hogy a gravitacioban 
>nem lehet csavaras. Tehat ha sikerulne csavarast kimutatni, 
>az megcafolna a relativitaselmeletet.

Nincs semmi okom ezt kifogasolni. Csakis a magnesek ejtenek 
gondolkodoba gyakran. 
Mikent a ter gorbithetoseget fizikai jelentosege nelkul gumilepedos 
modellel szokas szemleltetni, talan magnesek eseteben se 
remenytelen szemleltetni valamit, masfele gyurogetessel.
Anelkul, hogy megteveszto kepet kivannek festeni, felteszem
otletszeruen, hogy  szolenoidban megindulo aram valamifele
facsaro hatast eredmenyez. Felteszem me'g, hogy a vakuum 
a tekercsben oly modon 'ritkul', hogy reszlegesen kifacsaro'dik
bentrol,  de ami 'kituremkedett', az a tekercsen kivul, az ellentetesen 
forgato parjaval 'igyekszik talalkozni', azaz egymast vonzzak az 
elcsavart tavoli terreszek. (tudom, szornyen hangzik :) 
A kialakulo eszaki es deli polus nem valamifele kozeg
folyamatos forgo orvenyleseit jelenti, hanem statikus deformacio
fenntartasat az aram reven, amikor az stabil. 
A szolenoid meneteit kozepen szethuzva ugyancsak ket ellentetes 
iranyban megcsavart, 'fagyott orvenyek' jelennek meg egyutt, mintegy
kivalva, kibontakozva egymas elfedo hatasabol, s persze 
csakis energiabefektetes aran huzhatok szet, mert a 
deformacio megjelenesenek ara van.
Minthogy egymast elozoleg kioltottak, ezert pl. egy kivulrol 
kozelitett vekony vastargyra csekely ero hatott addig _kozepen_. 
A tekercs tomegvonzo hatasarol ill. tehetetlensegerol: 
Kozepen bent a vakuum 'ritkabb', kivul pedig 'surubb'.

S ezutan tegyuk fel, hogy ahol valamikepp kiszoritott vakuum 
surusodik a terben egy ritkabb hely korul, ott tapasztalunk 
tomeget, ugyanis ott elvben felszabadithato energia rejlik.
A tehetetlenseg abbol adodik, hogy az informacio a ritkabb
vakuum helyett 'rovidebb utat lat' surubb vakuumban,
azaz keruli a ritkas helyeket. Magyarazat nincs,
ilyen a termeszete, s ami barmi modon korulmenyesse teszi 
a hatasok terjedeset - mert kiterot, kerulot okoz - az ott
keslekedest jelent, amit tehetetlensegnek tapasztalunk.
Meglehetosen kozepkori hangulatunak erzem ahogy irtam, 
elnezest ha borzongast kelto :), de egyelore meg nem tunik 
onellentmondasosnak, ill. a fizikaval utkozonek.

Udv: zoli

Kedves Janos !

>>Einstein visszaemlekezven 16 eves korara -
>>azt irta, hogy paradoxonra vezetonek itelte a fennyel egyutt utazast,
>>mar akkor is, amikor meg csak Maxwell egyenleteit ismerte.

>Pont errol beszeltem.
>Sok-sok ellentmondast kapunk, ha feltetelezzuk a fenysebesseggel 
>valo (tehetetlen) tomegtranszport lehetoseget.

Egyelore nem talaltam a pontos idezetet, de ha kell megkeresem, 
legalabbis egy forditast. Einstein olyasmit irt, hogy polaritasat 
valtogato allohullamot gondolt eszlelni c-n, ezt tartva 
keptelensegnek ifjukoraban. En ezt nem ertettem.

Villanydrotok feluleti hullamai c-nel kisebb sebesseguek.
Ezeknek elvben mintha utana lehetne menni, de nekem ugy tunik,
hogy nem pulzalnanak azonos sebesseg eleresekor.
Az idodilatacio miatt a vonalat meghajto generator jele 
alacsonyfrekvenciasnak mutatkozna a versenyzo szamara.
???

Udv: zoli

Benko Lajos kerdesei voltak ezek hajdanan:
*1. Mit is mutatott a ket irtozatos pontossagu merocso?
2. Mivel sejtem, hogy azonos erteket mutathatott ezert
azt is kerdezem, hogy miert?
3. Es mivel azt is sejtem, hogy 2. kerdesre a Lorentz
transzformaciot fogjak emlegetni, ezert kerdezem azt,
hogy a 2. kerdesre a ve'gso" valasz tenyleg
az hogy CSAK? Látszik jelenleg arra esély, hogy erre
kérdésre a CSAK-on kivul mas valasz is szulethessen? *

janos.galantai :
>Azt gondolom, hogy azert mert a feny sebesseget ki tudjuk fejezni egy
>konkret szamertekkel, meg nem jelenti azt, hogy ez az ertek nem 
>abszolut, akar a vegtelen vagy a nulla. Ezt elfogadva, elult a 
>lelkemben a kinzo nyugtalansag. 

Az abszolutsagat en csak eromentes  rendszerben tudom reprodukalni. 
Tavolodo vagy kozeledo raketak egymasnak kuldott fenyjeleit minden 
megfigyelo c-vel terjedonek meri. Ez nagyon bizarrnak tunt sokaig. 
Csakhogy ha kifigyeljuk, hogy minden relative mozgo megfigyelo 
kesobb inditja el a merocsove egyik vegen levo orat, mint a masikat - s 
ezt o keptelen eszrevenni a maga rendszereben - akkor kozel jutunk a 
magyarazathoz. Egy kozepso megfigyelo szerint egyik raketa hozza 
kepest majdnem c-vel megy keletre, a masik ugyanannyival nyugatra,
es a merocsoveik orai amellett, hogy lassabban jarnak,
meg kozelebb is vannak mint nem mozgo raketanal lennenek,
de raadasul nem tudjak abban az ertelemben egyidejuleg
inditani oket, mint ami az allo megfigyelo szamara az
egyidejuseget jelenti.  Ugyanis kozeledo merocso elulso orajahoz
a cso kozeperol kiadott start jel kesobb erkezik meg, mint a hatsohoz 
ugyancsak c-vel kuldott jel. Aszimmetria lep fel az orak merest 
elokeszito inditasanal. S minden kolcsonhatas ervenyesulese
is aszimmetrikussa, ill. kesve ervenyesulove valik mozgasiranyban.
A mozgo rendszerekben felepett belso kesesek megnovekedett 
tehetetlenseget is okoznak.

Udv: zoli

"Szellem" a Marson - leszállt a Spirit a vörös bolygóra!
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - január 6-én (kedden) este 21 órától

Január 4-én hajnalban újabb fejezetéhez érkezett a Mars űrszondás
kutatása: sikeresen talajt ért, és máris sugározza első képeit a 
NASA Spirit nevű űrszondája. De a Spirittel egyidőben több
űrmisszió tart a Mars felé, a közeli napokban tehát nagyszerű
eredmények várhatók a vörös bolygó megismerésében. Szeretettel 
várja a hallgatókat a legfrissebb hírekkel Hargitai Henrik, 
Kereszturi Ákos és Tepliczky István. 

A műsor ismétlésének időpontja: január 12-én (hétfőn) hajnali 1 óra.

.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
A Fiksz Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként 
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Budapest környékén a 98 MHz-en, 
de a neten a Magyar Internet Világrádió (http://www.vilagradio.hu) 
révén bárhol. Telefonszámunk +36-1-463-4313, a Rádiótávcső korábbi 
adásainak teljes hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.

Sziasztok!

Javitsatok ki, ha nem igy van, de tudtommal az 1913-as napfogyatkozashoz
ugy mentek ki, hogy volt 2 elmeletuk (Newton + Einstein), aztan amelyikhez
kozelebb esett az eleg nagy hibaju meres, azt kialtottak ki helyesnek.
Magyarul a meresi eredmenyt kikozmetikaztak, aztan "veletlenul" jo lett
(az utolagos, precizebb meresek alapjan). Ugyanigy a Milikan-kiserletet
(elektron toltesenek meghatarozasa) is x evig nem tudtak megismetelni,
mert Milikan is kozmetikazott rendesen. Aztan erzekenyebb muszerekkel
vegre sikerult megmerni rendesen is. Tavaly kirugtak ket kutatot a Bell
Labstol, mert hogy, hogy nem, valami anyagszerkezeti falrengeto
kutatasaikat nem sikerult megismetelni, aztan valaki rajott, hogy teljesen
kulonbozo cikkekben ugyanazok a gorbek vannak. Kesobb bevallottak, hogy
kiserlet sosem volt, csak copy&paste. Churchill utan szabadon: "ne
higgy meresi eredmenynek, hacsak nem magad hamisitottad".


Udv,
marky