Hello! Itt az elso resze az adriai kirandulasunkrol szolo beszamolonak. Ha
nem lesz nagy a tiltakozas, akkor hetfon folytatom. Az utolso reszben
reszletesen irok a bolti es ettermi arakrol is. (Az anyagot egeszben,
kepekkel a Foldi Utikalauzban - www.badacsony.hu/kalauz - lehet elolvasni.)
Gyorffy Arpad
Horvatorszag-Montenegro-Bosznia 2002 augusztus 16-22 - I resz
Penteken reggel 1 ora elott indultunk Nagyvazsonybol nullazott oraallassal.
Az idozitesnel figyelembe vettuk a horvat udulohelyi valtasokat. Azt
remeltuk, hogy nem lesz nagy forgalom. Bejott.
A hatart 2.50-kor ertuk el (135 km). A hataror beszkennelte az utleveleket,
majd a kocsi papirjat. A gep szerint a Ford Mondeonk rendszama azonos egy
oreg 240-es Mercedesevel, amelyet lopas miatt koroznek. Kis tanacstalansag
utan tovabb engedett bennunket. Valoszinuleg a korozest kiado rendorok
gepeltek el az adatokat - nyugtatta meg magat. (Belegondolni sem jo, mi lett
volna, ha mas kovetkeztetesre jut. Minimum visszaforditanak bennunket, vagy
mehetunk gyalog tovabb. Raadasul a hazai gyakorlat szerint az egy - vagy
tobb - kozszolga tevedese miatt bekovetkezett kart altalaban a vetlen
polgarnak kell tobbszorosen is viselni.)
A hatartol harom autopalyaszakaszon jutottunk el Karlovacig (10+10+15 kuna)
Neha elore kellett fizetni, mashol jegyet kellett venni egy automatabol,
amivel a vegen elszamoltunk.
Az elso allomasunk a Plitvice volt. A nemzeti park Karlovac-Zadar kozotti
fout mellett van, Zagrabtol kb 140 kilometerre. (A kozelben, Koranaban van
egy kemping, ahol meg lehet aludni egy ejszakara.) A terveknek megfeleleoen
reggel 8 orara ertunk oda.
A park maga az uttol jobbra van, de a ket fogadokozpont a baloldalan
talalhato. Amikor odaertunk, alig nehany tucat gepkocsi volt meg a
parkoloban. Amikor 12 ora utan eljottunk, mar tobb ezer auto allt a kornyezo
erdoben. Erdemes koran menni, mert nagy zajban nem annyira kellemes a
vizesesek zaja sem.
Vettunk belepot. A felnotteke 3150 Ft (90 kn), diak es kedvezmenyes 1925 Ft
(55 kn). Nagyon huzos volt, de ha mar erre jartunk, kar lett volna kihagyni.
(Valoszinuleg bliccelni is lehetne. Igaz, akkor le kell mondani a hegyi
buszrol, a kishajorol es persze a tiszta lelkiismeretrol is. Ezek nelkul a
park bejarasahoz legalabb egy teljes nap kell.)
A nemzeti parkban 16 to kapcsolodik ossze. A legfelso es legalso to kozotti
134 meteres szintkulonbseg miatt kulonleges latvanyt gyujtanak. Allitolag
itt forgattak hajdan a Winettou jugoszlav valtozatat. A beleponek
koszonhetoen mi a "nagy turat" csinaltuk meg. Eloszor a szeles kereku, harom
kocsibol allo busz-szerelvennyel felmentunk a 636 meter magasan levo
legfelso tohoz a Proscanskohoz. Innen gyalog jottunk vissza a park kozepeig,
majd a Kozjak tavon egy kis hajokazast kozbeiktatva ujabb gyaloglas
kovetkezett az 502 meter magasan levo legalso toig.
Az elso, mintegy 5 kilometeres utat masfel-ket ora alatt tettuk meg.
Johettunk volna persze lassabban is, hisz latnivalo volt boven, de
alapvetoen a tengerre igyekeztunk. A tavak szelen, egyes helyeken a viz,
illetve az ingovanyos talaj felett ronkokbol acsolt jardarendszer van
kialakitva.
A viznyeloket, kisebb-nagyobb vizeseseket sokszor az indulasuknal es a
leerkezesuknel egyarant meg tudtuk nezni, s persze hallgatni. Kulonleges
latvanyt nyujtanak maguk a tavak is a turkizkek, nehol smaragdzold
szinukkel. Mintha az Adria melykek vizebe egy kis tejet engedtek volna, hogy
ettol feheres, opalos szint kapjanak. Nagyon melyre le lehet latni bennuk.
Sok hal van a vizben es mindenfele messzel bevont fadarabok.
Bar a legnagyobb vizeses az also tonal volt, a felso resz jobban tetszett.
Vadabb volt a taj, tobbet kellett meredek osvenyeken kapaszkodni, es talan
ezert is, kevesebb volt a turista. Az arcok, ruhak, sapkak szerint a
horvatok mellett tavol-keletiek, arabok, zsidok es elsosorban olaszok
ozonlottek el a kornyeket 10-11 ora korul. Neha alig birtuk kerulgetni oket.
A visszauton ismet a busz-vonatot hasznaltuk.
Az elso ejszakat Primostenben toltottuk az Adriatic kempingben.(631 km) Az
egesz olyan volt mint egy csenevesz fenyokkel tarkitott sziklakert. A
covekek leveresevel sokaig kinlodtam, vegul feladtam. A konnyen hajlo
drotokat nem a barnas-voros zuzalekkal, es kisebb nagyobb kovekkel boritott
sziklas talajhoz terveztek. Nem volt mas lehetoseg, nagyobb kovekkel
rogzitettem a sator sarkait es a feszito kotelek veget.
Nyomban az elso helyen kiderult, hogy a Balatonnal, Del-Elzaszban vagy
Svedorszagban megszokott pazsit ezen a videken hianycikk. Masok valoszinuleg
nem ennyire finnyasak, mert a kemping gyakorlatilag tele volt. Olaszok,
horvatok, szlovenek, lengyelek, csehek es nemetek voltak elsosorban.
A kemping "strandjat" ossze-vissza szabdalt sziklak boritottak, de volt egy
kis homokozott resz es egy betonozott napozoplacc is. A vizesblokk szereny
volt a vendegek szamahoz kepest. Osszesen mintegy 4 zuhanyzo es 6-7 wc fulke
volt a ferfi oldalon. A takaritonok alairasukkal hitelesitettek, hogy
naponta 6-8 alkalommal takaritjak a helyiseget. Az utolso bejegyzes illetve
alairas 3 nappal korabbi volt.
Masnap delelott indultunk tovabb Dubrovnik fele. Utkozben rovid setat
tettunk Trogirban. (665 km) Az ovarost az ujabb resztol elvalaszto csatorna
partjan, a piac szelen alltunk meg. A setat a varoshaza fele kezdtuk. A deli
orak ellenere rengeteg volt a turista. Igaz, aki tehette, arnyekba huzodott.
Mi is a 700 eve allo varosi loggia (nyitott birosagi itelkezo hely)
viszonylag huvos kopadjan ulve nyaltuk el elso fagyinkat. (A "gomboconkent"
4 kunas - 144 forintos - ar csak latszolag duplaja a hazainak, mert a mi 4
dekas gombocainknal itt joval tobbet adnak. Persze, igy sem olcso.)
A templomok kozul a Szent Lorinc katedralist neztuk meg kozelebrol is. Az
utikonyv szerint az 1213-ban epitett - kesobb gotikus es reneszansz
elemekkel is kiegeszitett - harom hajos templom Dalmacia legszebb roman
stilusu egyhazi muemleke. A latvany alapjan elhittuk. Igaz, engem jobban
megfogott a kikotoi setany a palmakkal, hajokkal. Elmentunk az ovaros szelen
allo Karmerlengo-erodbe is. A katedralissal azonos koru var belulrol kicsit
illuzio rombolo a szabadteri mozi, illetve szinpad szeksorai miatt, de az
erod tornyabol lathato szep panorama ezt is es a 10 kunas belepot is
feledtette velunk.
Az ovaros bejaratanal felallitott automatabol vettunk fel penzt. Eloszor egy
pillanatra megzavart, hogy ket nullat pluszba be kell utni tizedeskent, ha
nem az automata altal eleve felkinalt osszeget kerjuk. Szerencsere vegul jo
szamot adtunk meg, igy nem kell a hatra levo eveinket a horvatoknal
toltenunk, hogy a feleslegesen felvett kunat elverjuk.
Az ovarosbol kifele, a hiddal szemben talaltunk egy Konzum aruhazat. A hazai
kozepes szupermarketekhez hasonlo, boseges valasztekkal es a mashol
lathatonal kicsit olcsobb arakkal. (Az arakrol az utolso reszben)
Delutan 3 ora fele indultunk el Trogirbol Splitbe. Az ovarostol
eszakkeletre, az Aranykaputol nem messze talaltunk parkolot. Gergely puspok
7 meteres szobra most is tul nagynak tunt a kornyezetehez kepest. Ez van. A
Diocletianus palota kozepen hatalmas tomeg. A teret szegelyezo lepcsok es az
oszlopok talapzatai tele voltak piheno, nezelodo turistakkal. Kicsit
bolyongtunk a szuk utcakon, megneztuk a tenger fele vezeto "Bronzkapu"
alatti bazart, aztan indultunk tovabb Dubrovnikba.
Utkozben egy kozel 10 kilometeres szakaszon - 842 km - athajtottunk a
Horvatorszagot kette vago Bosznian. Harom hatarallomas, illetve rendori
orhelyet lattunk az ut mellett - talan ket horvat es egy bosnyak -, de
mindegyik helyen kis lassitas utan tovabb intettek bennunket.
A bakonyi utakhoz kepest felelmetesnek tuno szerpentinekkel eloszor Plitvice
es a tengerpart kozott talalkoztunk, amikor a Velebit-hegyseget
kereszteztuk. A tengerparton aztan megszaporodtak az ilyen szakaszok. A
kocsibol csak annyit lattam, hogy az ut szele utan kozvetlenul a tenger
kovetkezik - sokszor hatalmas melyseg utan. Meg az sem vigasztalt, hogy a
valosagban nem fuggoleges szakadekok, "csak" 60-80 fokos lejtok szegelyeztek
az utat. Foleg akkor volt kicsit izgalmas erzes, amikor a korlat is
hianyzott a padka mellol.
Eleinte nem nagyon zavart a latvany, de ahogy faradtabb lettem, egyre inkabb
taszitott. Raadasul kozben alkonyodni kezdett. Dubrovnik fele mar kicsit
gorcsosnek ereztem magam. A lehetsegesnel joval lassabban mertem csak menni.
Szerencsere kicsi volt a forgalom a mi iranyunkban, s ha valaki beert, azt
surgosen elengedtem az elso adando alkalommal. Szerencsere meg teljes
besotetedes elott elertuk a kiszemelt kempinget, a Dubrovnik utan 8-10
kilometerre levo Mliniben (925 km).
Az esti gorcsosseg meg a masnap delelotti rovid dubrovniki ut alatt is
bennem volt. Persze, ez lehet egyeni problema, enyhe teriszony, az elozo
ejszakai alvas elmaradasa, stb. De azt javaslom, az ut megtervezesenel
gondoljatok az ilyen gondokra. Veletlenul se hajtsatok tul magatokat, mert
rossz vege lehet egy rosszul bevett kanyarnak.
A tengerparti ut egy rovid szakasz kivetelevel nagyon kietlen volt, s ettol
egyuttal nagyon latvanyos a mi szemunknek. Felettunk, alattunk vegig kopar
sziklak, esetleg nagyon gyer novenyzet. Ez alol csak a Neretva
torkolatvideke volt kivetel, ami a korabban latottak utan buja oazisnak tunt
a gyumolcsosokkel, kulonbozo szantofoldi novenyekkel, s az egesz teruletet
behalozo csatornakkal.
Tobbszor lattunk a veszelyesebb utszakaszok mellett rendoroket, akik hol
lassabb, hol eppen gyorsabb sebessegre biztattak az autosokat. Sebesseg
merovel nem talalkoztunk - persze lehet, hogy csak rajtunk mulott.
Mindenutt kinosan ugyeltunk a korlatozasokra, bar neha nehez volt eldonteni,
hogy eppen elkezdodott, vagy befejezodott egy lakott terulet. (Ugy tunt, a
hazai kozuti jelzesek sokkal egyertelmubbek, illetve pontosabbak.)
folytatasa kovetkezik
kepekkel a Foldi Utikalauzban - wwww.badacsony.hu/kalauz
|