Az ujabb magyarazatok szerint a Venuszon
(még) nincsen a foldihez hasonlo globalis
lemeztektonika,
hanem kb. 500 millio evenkent az egesz felszin
ujraolvad.

pl.:
http://csep10.phys.utk.edu/astr161/lect/venus/surface.html

Andras

Kedves Jozsef.

<<<MM jellegu, de hanggal vegzett kiserlet szelben 
elvegezve, termeszetesen
szelsebesseg fuggo eredmenyt ad, az oda-vissza futasi ido 
valtozik a
szelsebesseggel. Te _ezt_ nem igy gondolod?! A hossziranyu 
karra a szamolas
(newtoni alapon, ilyen kis sebessegen nem erdemes 
specrellel varazsolni):
t =  l / (hs+v) + l / (hs-v)
ahol t az oda-vissza futasi ido, l a kar hossza, hs a 
hangsebesseg a
levegohoz kepest, v a szelsebesseg a meroeszkozhoz kepest.
Ez nyilvanvaloan v fuggo idot ad, csak ra kell nezni. Pl. 
v=hs/2 eseten az
elteres mar 33 %.>>>>

Ha igy szamolsz, akkor  igaz,
Ha ezzel szamolunk a fenynel is, aakkor
t = l/(c+v )+ l/(c-v)
Itt is a t fugg a rendszer sebessegetol.. Hogy lett
valtozatlan  a tn, a MM kiserletben?

Most ennyi
Udv Szocs

Kedves Tudomany olvasoi!
Szeretnek egy leptetomotort beepiteni egy gepbe, de nem tudom, hogyan =
kell mukodtetni. Ha valaki tud akkor kerem seg=EDtsen. Az alabbiakat =
tudom rola:
bipolaris leptetomotor 4 vezeteke van 12V es 0.33A. 2 - 2 vezetekere =
kell adni az aramot, de azt se tudom, hogy egyen vagy valto aramot =
igenyel, vagy netan, esetleg valamilyen kulonleges aramformat.
Ha egyenaramot adok az egyik vezetekparra, akkor 1 egyseget tovabb lep, =
de tobbet nem, ha a masikra adok aramot akkor, legjobb esetben 1 =
egyseget visszaugrik.=20
Ennyit tudtam eddig elerni vele, de ez celomhoz keves.
Ha tehat valaki tudna segiteni, akar abban is, hogy hova forduljak =
problemammal, ugy kerem seg=EDtsen.
koszonettel:
Foris Pal

Kedves Ferenc!

>hiszen a neutroncsillag nem pontszeru tomeg, hanem egy >(feltehetoleg) 
>homogen surusegu massza, igy a gravitacios
>tererosseg a csillag felszinen a legnagyobb, mig a csillag kozepen a
>gravitacios tererosseg nulla, mint ahogyan egy homogen gombnel az >lenni 
>szokott.
  Ha egy kicsit is megallunk elmelkedni, mennyi es mennyi tomeget halmoz egy 
hasonlo neutron csillag, talan egy kobmeterbol az egesz Fold felepitheto 
lenne. Ugyanakkor meg mennyi ter lehet az alkotoelemek kozott ha 
pontszerusegrol is szo johet.

>Termeszetesen ettol fuggetlenul a csillag kozepen a legnagyobb a
>nyomas a rea nehezedo kulso retegek sulya miatt,
  Az elkepzelt oriasi belso nyomas reven derul feny valojaban, hogy mekkora 
(taszito) erok uralkodhatnak az elemek kozott, melyek elenallhatnak a 
tovabbi osszeroppanasnak.

>A gravitacios sugar meghaladasa azonban megis befolyasolja az >esemenyek 
>tovabbi alakulasat, de eppen az ellenkezoleg mint eddig >gondoltak.
    Az erdekessegek innen kezdodnek, tanuljuk, tudjuk, elismerjuk, meg 
tanitjuk is, es megsem ugy van ahogy elkepzeltuk.

 >Emiatt a teridoben kialakulo esemenyhorizont korlatozza a
 >nagysurusegu csillagok belso nyomasat, es jo esellyel eppen hogy
 >megakadalyozza a fekete lyukak letrejottet.
Az elmelkedes erdekes, talan tobbet elarulna a neutroncsillagok tovabi 
sorsa, vagyis mi tortenik veluk? Osszeroppannak, vagy szetrobbannak?

>Es persze egy kerdesem is van Ha feltesszuk, hogy nagy nyomassal
>letrehozott nagy suruseg letrejotte eseten eloallithato egy fekete >lyuk, 
>akkor mi a biztositek arra, hogy az egyre nagyobb energiakat >(E=mc^2) 
>osszpontosito gyorsitokban ne keletkezzek egyszercsak egy >fekete lyuk, es 
>mi az akadalya, hogy ez a fekete lyuk elnyelje >mondjuk az egesz Foldet? A 
>konkret szamolashoz persze azt is tudni >kellene, hogy mekkora a 
>gyorsitokban eloallithato legnagyobb >energiasuruseg?
  Egy, vagy ket eve volt nagy keszulodes a kiserletre, ahol aranyionokat 
keszultek utkoztetni reszecskegyorsitoban (amerikaban).
Szinte ket csoportna oszlottak a velemenyek, miszerint fetete lyuk is 
keletkezhet es a Foldet is veszelyezteti. Egyesek allitasai, hogy a 
kismeretu, es szemcsekben letrejoheto fekete lyukak egyaltalan nem lehetnek 
veszelyesek rovid idotartalmuk miatt. Azt hiszem a kiserlet meg is tortent, 
es meg epsegunknek orvendunk.
  A kerdes azomban fennall, ha nagyobb meretben fordulhatna elo hasonlo 
folyamat, valoban megfordithatna e az univerzum tagulasi folyamatat? Es 
idovel az egesz univerzum ismet egy pont lenne?

     Udv Csaba

Kedves Joska !

Becsszora  vagyok, de most egy kulonos 
'tukor-szerver' foksagabol, kerulouton irok.
A szerver visszaveri a kimeno leveleimet, de amugy ami 
kintrol jon, azt megkapom.
(Nevezhetnem ezt informatikai feketelyuknak is. :)

>>Ha a gombi jelleg elvesz, elgondolkodtato - mikent lehet 
>>megis fokuszpontja a tukornek?

>Pedig ha fokuszal, akkor kell hogy legyen neki...  ha bele-
>gondolunk a feny az egyszeru allo esetben sem ugyanabban a
>pillanatban verodik vissza tukor kulonbozo pontjairol. 
>Innen mar nem is meglepo (talan?), hogy a mozgo tukornek 
>nem kell gombolyunek lennie (marmint a masik megfigyelo 
>szempontjabol).
>Mindez ahhoz is adalek, hogy ha minden gyorsan mozog, akkor
>mennyire korlatozott jelentese van az *akkor* szonak.

Igen, es ezt a feny aberraciojan keresztul is lehet 
szemleltetni, pl. mozgo siktukrok esetebol kiindulva is.
Ha 3 parhuzamos, egyszerre felvillano fenyforras kozul a 
szelso kettot az uton elhelyezett, ott 45fokba allitott 1-1 
siktukor vetiti az ut kozepere ugy, hogy a fenyek egyszerre 
talalkozzanak a kozepso fenyszoro fenyet is visszavero 3.,
tavolabbi tukorrol visszavert fennyel, akkor a 
fenyszorokkal utazo a ket szelso tukrot valosagosan 
kontrahaltnak es latszolag elfordultnak talalja, es a 
megtort fenyuk pedig aberralt lesz. 
(A ferde tukrok latszolagos szogallasa attol fugg, hogy 
kozelitunk, vagy tavolodunk toluk, mig a kontrakciojuk csak 
a relativ sebesseg absz. erteketol fugg.)

>Eppen a nehezsuly a baj :) Az optikat a konnyulovassagot 
>kepviselo elektronok mukodtetik. A tukor lenyege, hogy a 
>femretegben levo elektronok szabadon mozoghatnak es szinte 
>tehetetlenseg nelkul kovetik a beeso feny elektromos 
>hullamait. 

Az automobil autodestruktor robot ezek szerint jobban jar, 
ha a faklyat kihagyja, es inkabb allo tuzkarikan at repul a 
tukor fokuszpontjaba. Valami olyasmit kene elotte ennie, ami
a gammasugarzast valamennyire elnyeli. Nem tudom van-e ilyen
anyag. Esetleg utolso vacsorakent kiprobalhatna 
cinkreszelekes gipszkasaval kevert grafit-pempot, 
elkokszositott piritosra kenve, izles szerint meghintve 
korunddal, mely az egeszet kisse megvaditja, pikanssa 
teszi. :)

Udv: zoli

Kedves Csaba !

>Ismeretes e kolcsonhatas nemfem es magnes kozott? 

Gazok, de kulonosen a levego oxigenje pelda erre. Bar igen 
gyenge kolcsonhatasrol van szo, a gyakorlatban megis 
hasznalhato, gazelemzo muszereknel, oxigenkoncentracio 
meresehez.
Az oxigen a magnesek polusai fele torekszik, mert az O2 
paramagneses, es magneses szuszceptibilitasa egyeb 
gazokenal lenyegesen nagyobb.

>Hogyan lehet egyaltalan elkepzelni a ket (permanens 
>magnes) polus kozotti teret?

A szuszceptibilitast meg csak-csak el lehet kepzelni, de
a permanens magnesesseget nagyon tokeletlenul. :)

Minden mechanikai analogia santit, es ez is nagyon fog, de 
gondolhatsz olyasmire, hogy a gumigyarban egy hatalmas 
kadba belekotott valami nagyon lagy gumi. 
Elozetesen pedig belepottyant egy porszivo, amely telefolyt 
gumival, majd egyszercsak mukodesbe lep, de a gepezet 
megszorulva leall, miutan a megkotott gumibol elol 
beszivott, hatul pedig kinyomott ugyanannyit.
Ha attetszo a gumitomb, eszreveheto, hogy a gumiban 
jellegzetes mintazat alakult ki - kivaltkepp, ha 
feltesszuk, hogy a kadban eppen pottyos gumi volt, mert 
pottyos labdat akartak gyartani.

Ezt mar egy merestechnikai lexikonbol veszem:
A ferromagneses anyagok tulajdonkeppen erosen paramagnes 
anyagok. A paramagneses szuszceptibilitas ebben az esetben 
a molekulak paramagneses momentumabol ered, mely 
nagygysagrendekkel nagyobb a diamagneses resznel. Ha 
permanens magneses momentum van, az mindig tulkompenzalja a 
diamagnesseget.
A paramagneses momentum foleg az elektronok sajat, spinnel 
osszefuggesbe hozhato magneses momentumabol ill. 
palyajukbol szarmazik. 
A paros elektronszamu O2 molekulanak jelentos a magneses 
momentuma, mert a vegyertekelektronjai kozul kettonek az 
eredo momentuma parhuzamos.
Jelentos magneses momentum akkor van, ha betoltetlen belso 
elektronpalyakon talalhatok paratlan elektronok, vagy a 
kulso vegyertek-elektronok kozott akad parnelkuli.
(szabadgyokok)
(Kivetelek vannak e szabaly alol, pl. NO2, vagy ClO2, melyek
stabilis molekulak.)

Annyit hozzateszek, hogy a magneses momentum akkor volna 
vilagosabban elkepzelheto, ha elektronok feles spinje is 
elkepzelheto lenne. Arra viszont mintha nem is volna mas, 
mint matematikai modell, elkepzelhetoseg nelkul.

Udv: zoli

Kedves Szocs, megismersz ?  En vagyok, Zoli. 

Lattam elkeveredtel a kozuti forgalomban, ezert pihentetoul
irok nehany dolgot, ami roppant egyszeru es kozel visz
a specrel megertesehez. Tegyuk most felre az aberraciot, 
most az sem kell. 
Gondolj bele, ha hozzad kepest igen nagy sebesseggel
tavolodik egy femrud, es az innenso vegeben egy
szikrainduktor szikrazgat - a nagyfrekvencias radiohullamok
vegigkusznak a rudon, majd a rud vegebol visszaindulnak.
Szandekosan irtam, hogy kusznak, mert odafele relative
nagyon lassan terjednek vegig a rudon. Igaz, vissza nagyon
gyorsan jonnek, de az oda-vissza vonulasuk eredoben
sok idot vesz igenybe. A rudban minden atom es atom kozott
az informaciocsere eredoben lassult lesz. 
Maga a tomeg is megnovekedett, hiszen a tomeg lenyege eleve 
az informacioterjedes veges sebessegebol ered.
Ha a terjedes tobb idot vesz igenybe, a tomeg hosszabb
ido mulva valtoztat mozgasallapotan.
Amiatt nem tudunk egy testet fix energia atadasaval 
barmekkora sebessegvaltozasra kenyszeriteni, mert az adott 
testnek reszecskeinek szamatol, jelleguktol, allapotuktol 
is fuggoen bizonyos idore van szuksege ahhoz, hogy mint 
komplexum, a  teljes egesze tudomast szerezzen az ot ert 
behatasrol. (Az idot a fizikai ter sajatosan ervenyesulo, 
informacioterjedesi korlatot szabo hatasara tudjuk csak 
visszavezetni, es a tomeg lenyege is ezzel fugg
szorosan ossze.) 
A mozgo megfigyelo minden reakciojat, belso folyamatat
ugyancsak a terbeli hullamterjedesi lehetosegek teszik 
lassultta. A test relativ mozgasaban az alkoto reszei kozt 
az osszes kolcsonhatas, folyamat idoigenye eredoben
nagyobb - szerintunk - mintha allna hozzank kepest. 
Ha pedig a mozgo rendszer folyamatai lassultak, akkor a 
hozza kepest mozgo vilag objektumait o maga elhaladasukban 
kozelebbinek, gyakoribbnak, surubbnek talalja.
Ha pedig tavolodo mozgo rud kozepen ul valaki es 
elso-hatso gyorsito-hajtomuveket vezerel kozeprol - 
szandeka szerint egyszerre, akkor belathato, hogy 
az innenso, hatso hajtomu mindig hamarabb kap jelet, 
hamarabb reagal, mint az elso, igy a rud vegei minden 
gyorsito impuzus-par kiadasa utan kozelebb kerulnek 
egymashoz - allo megfigyelo szerint,
azaz kontrahalodik, de a mozgo rendszerben, az ottani
megfigyelo, errol nem szerez tudomast.

Udv: zoli

Hello, 

mivel en mar picit unom a jelenleg folyo (mit folyo, hompolygo:)
pengevaltas(oka)t, bedobok egy masik temat. Azert a tieteket csak
folytassatok, en csak mas _is_ szeretnek olvasni:) 

Egy tudomany-technikai szemleben megjelent cikket probalok leforditani,
velemenyt kerve. 

"
Rio de Janeiroi fizikusok uj modszert dolgoztak ki egy, a hagyomanyostol
egy kicsit eltero kiserletre: egy fenysugar idoutazast latszik
megvalositani. Papir egy kulonleges gazok felhasznalasa helyett a brazil
tudosok ket lezeres egy kristaly kombinalt tulajdonsagait hasznaljak ki.
A szeptemberben a Physical Review Letters-ben publikalt uj modszer [kis
blabla a tudosok hitelesitesere]. 

A kiserlet ujragondolasan tul, a fizikuscsoport megmutatta mikent lehet
manipulalni osszevegyult fotonokat, ket egymassal furcsa kapcsolatot
fenntarto reszecsket. Mintha telematikus modon osszekotott ikrek
lennenek, az egyik reakcioja megvalosul a masikkal is, akar millionyi
kilometer tavolsagra. 

[blabla a lehetseges felhasznalasrol] 

A kiserlet ket lezerforras felhasznalasabol all. Az elso athalad egy
feligatereszto kristalyon. A masodik keresztezi az elsot a kristalyban
es megerositi a ket ag intenzitasat.

A kristalyban lejatszodo kolcsonhatas kovetkezteben a ket nyalabnak
teljesen azonos tulajdonsagai lesznek, de forditott trajektoriaval. Egy
ido-visszafordulas jelensegerol van szo. Bizonyitekkent a csoport egy
akadalyt hasznalt hogy leallitsa az egyik nyalabot. A megfigyeles
igazolodott: a masik nyalab is leallt.
"

Bar az idezetet valoszinuleg angol vagy portugal forrasbol ollozta
ossze/forditotta a valoszinuleg nem fizikus francia sajtoszemles, es
onnan meg en, remelem hogy lesz aki raismer a dologra.

Szemely szerint legyintenek ra ha mondjuk az indexen olvasnam (bocs), de
mivel egy nagykovetsegi szolgalat hirlevelebol van, gondoltam
rakerdezek.

Udv, Sandor