Zoli:

elo=eloleny tudtommal. ezek szinonimak.

a novenyek es a gombak es a prokariotak is elolenyek.

te amellett ervelgettel, hogy a fog esetleg elo, mivel idegrendszer van benne. 
namost az csak egy ideg es nem egy idegrendszer es nem az ove. igy a fog bizony
 csak alkatresz.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

"- mert az elolenyek tudatos tevekenyseget az osztoneik es az egyeb adottsagaik
 ugy hatarozzak meg, hogy MINDENKEPPEN csak az adott dolgot fogjak akarni. Ebbe
 beletartozik a korulmenyek ellen valo lazadas is:
ilyenkor az is determinalt. Eszerint a nezet szerint nincsen szabad akarat."

igen, az akarat ilyenkor determinalt. de nem feltetlenul azt ertjuk "szabad aka
rat" kifejezes alatt, amivel ez ellentmondana. nem azt ertjuk alatta, hogy akar
atunk determinalatlanul veletlenszeru.

ha az akaratunk determinalatlanul veletlenszeru volna, akkor nem azt mondanank,
 hogy szabad, hanem, hogy a veletlen hatarozza meg. sot, feltehetoleg egy nem d
etemrinisztikus vilagban akaratrol nem is beszelhetunk.

"szabad akarat" alatt igazabol azt ertjuk, hogy "azt csinalunk, amit akarunk" "
es azt, hogy mit akarunk, elsosorban a sajat multunktol fugg, es csak kisebb re
szben kulso dolgoktol".

azaz determinizmust jelent. autodeterminizmust.

a szabad nem azt jelenti, hogy indeterminalt, hanem azt, hogy nem kozvetlenul m
asok determinaljak.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Zoli:

"Ezt igazabol nem ertem, de okvetlenul hozzateszem:
azt Te csak kepzeled, hogy veletlenul kapcsolgatsz! :-)"

akkor egyuttal azt csak kepzeli ajosno, hogy megjosol.:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Janos:
>Vegtelenbe? Mennyi idonk van a várakozásra?

A helyzet egyelore meg nem valsagos, de bonyolult:
http://www.supergames.hu/cikk.php?cid=25190&PHPSESSID=
7e427eea5ea87b078057d23aa06362a5

*fekete lyuk száguld a Tejútrendszeren keresztül a körülötte 
lévő csillagoknál négyszer gyorsabban ....
az elkövetkező 230 millió évben legfeljebb 1000 fényévre 
közelítheti meg bolygónkat, hozzátéve, hogy a jelenség 
egyike annak a közel egymillió kiszámíthatatlan fekete 
lyukaknak, melyek galaxisunkban kavarognak.*

Ha az elobbit megusznank, johet mas gond:
http://www.prog.hu/news.php?qnid=1295

*Az angliai Dartmouth College tudósainak véleménye szerint 
a Világegyetem a jelenleg uralkodó elmélettel szemben 
nem a végtelenségig fog tágulni, hanem sorsa egy 
hatalmas szakadásban, az ún. Nagy Szakadásban (Big Rip) 
végződik majd. ... 
A kutatók szerint mintegy 22 milliárd év múlva bekövetkező 
esemény olyan hatalmas erejű lesz, hogy nem csak a 
galaxisokat, naprendszereket és bolygókat, de magukat az 
atomi részecskéket is ízekre fogja szabdalni.*

Sajnos csak a jovo evtizedben lesznek pontosabb adatok
a sotet energiarol, igy nyugtalankodhatunk, hogy idonk 
kevesebb is lehet.
Mashol mashogy:
http://space.com/scienceastronomy/big_rip_030306.html

*The projected end is, reassuringly, 20 billion years away.*
Ez a 'billion' ugye jelenthet magyarul milliardot is?

Van mas is:
http://www.supergames.hu/kereso.php?mit=tükör-anyag
*Két ausztrál tudós úgy véli, bizonyítékot talált egy 
furcsa anyag párhuzamos univerzumára ....
Szerintük a tükör-anyag magyarázhatja meg azt a rejtélyes 
erőt is, ami a Pioneer 10 és 11 űrszondára hat, melyek 
ellentétes irányba hagyják el a Naprendszert. 
Pályáik részletes elemzése azt mutatja, hogy mindketten 
alanyai egy igen gyenge, megmagyarázhatatlan erőnek, ami 
lassítja őket.*

Udv: zoli

Barkivel elofordulhat, hogy oran olyan kerdest kap, mely
elso latasra egyszeru, de  utobb kellemetlen amint kiderul, 
hogy buktatoja van, teves volt a valasz. Ha a tanar rendszeresen 
olvassa a HIX-et, tul nagy meglepetesek ugyan nem erhetik
mar az eletben :),  de nem biztos, hogy van ideje folyamatosan 
kovetni, ahogy a kerdeseket jol kuruljarjak a hozzaertok,
illetve voltak itt kerdesek, melyek megvalaszolatlanul maradtak.
Ha a nebulo szokatlan dolgokat kerdez - akar a HIX-bol 
kinezve - elofordulhat, hogy tanarjanak idot kell kernie, hogy 
utanajarjon. Beleveszven a konyveibe vagy a vilaghaloba, 
nem biztos, hogy megtalalja mindig es hamar a valaszt. 
Ilyenkor nem tudom mi van. 
Ezert gondoltam, hogy talan kellene tanari 'segedkonyv' jellegu 
levlista, ahol egyszerre tobb kollegatol varhato segitseg.
Az megse jarja, hogy csakis nyilt levlistakon vethesse fel,
esetleg ugyanazt ujra, ami mar volt, s drukkolnia
kelljen, hogy mihamarabb jojjon kimerito valasz, s a nebulo
elobb tudja meg onnan, mint o. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Fotonok kis lyukon atjutva szorodnak. Adott egy lyukas lap, ra 
meroleges fenyforrassal, s a lap mogott tavolabb, egy a lappal 
parhuzamos fotolemez. Az egesz osszeallitas tengelyszimmetrikus.
Ha felteszem, hogy a lyuk mogotti fotolemez sze'le'n elnyelodo foton 
olyan impulzust ad a fotolemeznek, mely a lemez mozgasallapotat 
oldaliranyban is modositja, akkor azt is felteteleznem kell, hogy eredo 
impulzusanak azon komponenset vagy kapta valahonnan, vagy 
korabban a lyukban oldaliranyban leadott impulzusatol elmozdult a 
rendszer. Akar kapott, akar veszitett, a frekvenciaja modosult.
Igy van ?  Igazolhato ez, vagy butasag ?
Ha pedig  felteszem otletszeruen, hogy 2 kozeli resen a foton 
ugy megy at 2 nyalabkent, hogy az egyik nyalab frekvenciaja 
csokken, mig a masike no, az vajon alaptalan, cafolhato, helytelen 
felteves ? 
Tovabbi izgalmas kerdes: Volt-e mar olyan '2 reses' kiserlet,
melynel egy kis lyuk koruli anyagot kor alaku res kovet, majd
kiterjedt arnyekolo felulet? Milyen interferencia mintazatra lehet 
ilyenkor szamitani?
Tanarok hol tudnak ilyesfele bugyuta(?) kerdesnek utananezni ?
(Pontosabban - a valasznak.)
Gondolom van aki provokativnak tart, pedig csak kivancsi vagyok,
s tokeletlen. A Vilagot magamnal sokkal-sokkal provokativabbnak 
tartom, s az nem hagy nyugodni, hogy esetleg engem kerdeznek, 
mikozben magam nem vagyok tanar. Nem mertem azza lenni.

Udv: zoli

Math valaszat nem lattam, mikent kell valakit eligazitani,
aki talan igazi, s nem net-demon. :)

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20031014avilagegyetem.html

Eloszor ezt a sorozatot erdemes elolvasni, aztan kerdezni 
szakavatottaktol.

Udv: zoli

Sziasztok!


Gyula irta:

: De ha mar USA: sokan athoznak onnan cordless telefont, ami '900 MHz'-es,
: ami 900-928 MHz kozott mukodik. Viszont eleg kis teljesitmennyel. Ez
: mennyire problemas gyakorlatban? Azt ertem, hogy illegalis, de mennyire
: zavaro?

Az USA-beli 900-928 MHz -es ISM savra (Industrial, Scientifical, Medical =
olyan frekvenciatartomany, ahol postai engedely nelkul is lehet sugarozni)
kicsit mas szabvany vonatkozik, mint az europai 868 MHz-re.

Ezt alig ismerem, igy mondjuk azt, hogy az alabbiak 0.5*szigma
konfidenciajuak. ;-)  Szoval bizonyos teljesitmenyig (10 mW?) azt csinalsz
ebben a savban, amit akarsz. Efolott viszont megkovetelik az un.
szortspektrumu sugarzast (spread-spectrum), pl. hogy a 100 csatorna kozott
ide-oda ugralunk. Masodpercenkent legalabb 50 (?) csatornavaltas
szukseges, es ilyenkor akar 0,5W -tal (?) vagy 1 W -tal (?) is lehet
sugarozni.

Hogy mit zavar: amig tenyleg csak 10 mW es epuleten belul van,
gyakorlatilag senkit (de utcarol a posta akarmikor kime'ri, szoval erre
nem biztos, hogy erdemes bazirozni). 100mW-tol kezdve viszont
boldog-boldogtalant. Hogy mit zavarsz:
900-925 MHz kozott a mobiltelefon->torony iranyu kommunikaciot
925-928 MHz kozott pedig elvileg vagy mobiltelefont (EGSM-900), vagy
            "radiolocation -- defence systems"-t az europai
            frekvenciatablazat szerint.

Tehat a torony eszre fogja venni, hogy valami zavarja a mobiltelefonokat,
raadasul a csatornavaltasok miatt eleg szeles savban. Az antennara egy
protokollanalizatort rakotve azonnal kiderul, hogy amerikai cucc sugaroz.
Innentol egyenes ut vezet a postai merokocsin keresztul a keszulek
elkobzasaig es egy huzosabb penzbuntetesig.


Udv,
marky

>Persze a strategia faj szempontjabol nem feltetlenul
>optimalis. Epp az oroszlanfokakrol szol az a tortenet,
>miszerint a lassu egyedszamnovekedes miatt valamelyik szigeten
>engedelyeztek az idos himek kiloveset. Kovetkezo evben tobb
>mint 30 szazalekos szaporulat jelentkezett. (Azaz a haremtarto
>strategia az oreg himek genjei szempontjabol elonyos, a faj
>szempontjabol viszont az lenne a jobb, ha a fiatal termekeny
>himek is "szaporodasi lehetoseghez" :-) jutnanak.)

Ezt azert veszelyes ilyen egyszeruen kijeleteni, hiszen nem tudjuk, hogy milyen
 lett az utodok minosege.
Az oreg himek nem veletlenul tudnak haremet tartani, kiprobalt genosszeallitass
al rendelkeznek. Nem feltetlen elonyos, ha egy jott-ment suhanc beleszol a szap
orodasba.
(egyebkent igy is vannak egyes fiatalok, akik a harem mellett is hozzajjutnak 1
-1 nostenyhez)

>Ha jol emlekszem a neodarwinista elmeletek szerint a faj mint olyan egy
>tulhaladott fogalom!

A faj nem neodarvinista szempontbol tulhaladot fogalom, egyszeruen csak nem let
ezik ra teljes koruen hasznalhato definicio. Masfelol sosem tekintettek egy faj
 egeszet az evolucio alanyanak.
(csak kis pontositas)

H

> az alábbiakat írta a következő
hírüzenetben: ...
>
> > allatvilagban az az altalanos hogy a nok halalukig fogamzokepesek,
vagyis
> > nem ismerik a menopauzat. Ket kivetel van: az ember es a delfin. A musor
ugy
> Elefant? Mindenesetre tobb allatnal is van

Ezek szerint megint atvertek a BBC-sek, es ez mar nem eloszor fordul elo. De
most komolyan mondom, felhaborito.

> , hogy lehetne sajat utodja is, de eppen valahol besegit a nevelesben -
van, ahol ilyenkor
> hormonalisan gatolt a fogamzas.

Ugy tudom az emberi menopauza is "mesterseges".

> > magyarazta a dolgot, hogy egy idosebb nostenynek nem eri meg kockaztatni
az
> > eletet uj utodokkal, sokkal jobban megeri ha mint nagymama kezd el
> > funkcionalni. Bar nem tudom hogy egy delfin nagymama milyen
gyerekpasztornak
> > valik be, vagy milyen bejglit sut a kis delfinunokaknak, ill. hogy
> > egyaltalan mit tud csinalni azon kivul hogy uszkal a vizben es halat
eszik,
> Nagyon hatekonyan tudja vedeni es nevelni a csaladot, es erre arrafele
> nagy szukseg is van.

En elhiszem minden tovabbi nelkul, csak magamtol nehezen birom elkepzelni
hogyan tud segiteni. Tudnal peldakat mondani? (kitol kell vedeni a
kisdelfint, elofordul-e hogy a nagymuterra van bizva hogy vigyazzon ra stb.)

> az alábbiakat írta a következő
hírüzenetben: ...
>
> Viszont megsem ezt tartjak kiemelt kockazatunak, vagy legalabbis
> lenyegesen kisebb a rendellenesseg eselye, mint ami
> a no eletkorabol adodik.

Termeszetesen, en csak azt mondtam, hogy elkepzelesem szerint ez az
eletkorfugges nem genetikai okok miatt van, es kesobb ezt irod Te is.

> De a termeszet az ilyesmivel nem torodik, legfeljebb
> nem tudna felnevelni minden utodot a szulo, igy szamomra
> az ember eseteben is rejtelyes a dolog.

Az ember eseten a nagymama roppant fontos tud lenni ha atvallalja a
gyereknevelesi terhek egy reszet, noveli az unokak tuleleset ill. a
lanya/fia tobb gyereket tud vallalni. Mig ha sajat gyereket vallal akkor x%
esellyel belehal vagy a gyerek vagy a nagymama, igy kockaztatas helyett
jobban megeri nagymamaskodni.

SB