Nyelv #412, Waginger Balázs: 
> bár szívesebben helyettesítem a d) 
> eszegetve szóval. 
Ez is egy lehetséges megoldás (vagy inkább kerülőút? :-) 
Azt azért fenntartom, hogy az enni és az eszegetni nem ugyanazt 
jelentik. 

Nyelv #413, Awender 
> ... eurocentnek senki nem hivja a valtopenzt. Csupan centnek. 
Valami relytélyes okból az érméken mégis az szerepel, hogy 
1 (2, 5 stb.) EURO cent.  

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Egy jatekos nem valtoztathat meg szabalyokat (Brody J.)

Hello,

>Felado : Szakacs-Vass Sandor
>E-mail :  [Non-Profit Organization]
>Temakor: Re: Enni hatarozoi igeneve? ( 15 sor )
>Idopont: Mon May  5 20:34:10 CEST 2003 NYELV #413
>>   Szóval, számomra az "eszik" ige határozói igeneve lehetne "évén",
esetleg
>> "éve" (ill. "íván", "íva"), de ezt sokan nem létezőnek, illetve
>> archaikusnak tekintik, és a gyakorlatban valóban nem is használatos. Az
>En csak gyakorlati szempontbol tudok hozzajarulni az elemzesekhez, viszont
igy 
>igazolhatom Weginger Balazs allitasat miszerint a szekelyfoldon az éve alak

>termeszetes. Annyira hogy gond nelkul hasznaljuk is, nekunk meg csak nem is


Most mar csak azt kellene eldonteni, hogy a szekelyfoldon beszelt magyar
hasznalhato e a magyar koznyelvben. Nekem nagyon tetszik az alak -
egyszerusege es erthetosege miatt. A "meg lesz eddve"-nel biztosan jobb :)

Udv,

awender

Hello,

Regebbi NYELV-ben feltettem a kerdest, hogy a cipello vajon a horvatbol
kerult at a magyarba, vagy a magyarbol a horvatba. Akkor a vegkovetkeztetes
(azt hiszem Racsko Tamas) az volt, hogy magyarbol horvatba.

Uj forras kozben nyelvesztol: egyikbol sem. Mindkettobe kb. ugyanabban az
idoben a latinbol kerult at.

Udv,

awender

Hello,

>Felado : Szegedi Ga'bor
>E-mail :  [Italy]
>Temakor: Enni hatarozoi igeneve? ( 14 sor )
>Idopont: Sat May  3 21:23:23 CEST 2003 NYELV #411
>"Kenyerét ... arra gondolt, hogy szép idő van." 

a) fogyasztva
b) eszegetve
c) eddege'lve

Bar szerintem ha szep ido volt, akkor a kenyerre meg is szomjazott.

Udv,

awender

> Ugyanigy az iva szoval sincs semmi problemank (viszont valamiert
> rovid i-vel ejtenem/irnam).

  Nem lep meg, hiszen ennek az igének minden alakja rövid i-s.

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
TRAUBI = Szensavas uborka.

Izabella kérdi:

>Nem emlekszem, hogy volt-e mar szo a szňszŕtyŕr 
>szorol, ha nem, akkor szeretnem megkerdezni, 
>hogy honnan ered, es a szŕtyŕr mas formaban is
>hasznalatos-e, mit jelent?

1. A Csongor és Tünde 3.felvonásában Csongor így
válaszol Balga filozófálgatására: 
 
Szószatyor! ne tátogass itt,
Nyeld el félkapált eszednek
Lúdtömő termékeit...

2. Az angol nyelvben a (többek közt) szatyor 
jelentéssel bíró 'bag' szó alkalmazható puffadt,
kidagadó (dagályos?!) dolgokra is.

A fentiek alapján erősen gyanítom, hogy a szátyár
és a szatyor ugyanannak a szónak két alakja.
(Gondolhatunk pl. a pletykaszatyor szóra.) 
Szerintem kár, hogy a szátyár csak a szószátyár 
összetételben használatos.Talán bátran 
alkalmazhatnánk másra is.

Waginger Balázs
Brüsszel  

__________________________________
Do you Yahoo!?
The New Yahoo! Search - Faster. Easier. Bingo.
http://search.yahoo.com

Kedves Attila!

hix.nyelv #413, Mártonfi Attila >:

> Nem tartanám valószínűnek, ugyanis az sz-es tőnek nagyon-nagyon korlátozott
> a használata minden érintett tőtípusban

  Nem tudom: a magam részéről én az általad adott "evve" alakot nem hallottam 
még (ami nem azt jelenti, hogy ne lenne Pest-Budán általános, csak mondjuk 
annyit, hogy én évente kétszer járok arra felé, akkor is csak a föld alatt 
egy-egy órára a Nyugati és a Keleti között).

  Ezzel szemben számomra határozottan 'közönséges' hangzása van az "eszve" 
alaknak: ha az éjszaka közepén felvernének azzal, hogy azonnal meg kell 
mondanom az "eszik" ige határozói igenevét, valószínűleg magam is ezzel élnék 
(és nem az "éve" alakkal, mivel ez utóbbi koncetrált tudati állapotot 
feltételez).

  Én a te állításoddal ellentétben úgy vélem, hogy az "eszik" ige egyik töve 
sem produktív -- hiszen éppen ezért keletkezett egy új "ed-" tő az "edve" 
formában --, így az kiveszőfélben lévő "éve" alak pótlására ugyanolyan 
valószínűséggel léphet be az "esz-", mint az "ev-" tő. Sőt, az előbbinek van 
egy kis 'hátszele' is, hiszen szótári alakként ez a paradigma kiindulási 
pontja. (Egyébként tapasztalatom szerint a gyermeknyelvi 'túlszabályos' 
képzésben is az "eszve" alak jelenik meg.)


> Bizonyos kis típusgyakoriságú tőtípusok elég erős kiegyenlítődése
> figyelhető meg a mai magyar nyelvben, pl. vetekvő; s ezekben az irány
> éppen az sz-es, d-s, v-s tőtípus 

  Ugyanakkor az "sz/v/d"-tőtípus a "d"-s tőből képezi a határozói igenevet, 
az ide tartozó 'ősi' szavak egy részének kivételével, ahol az "sz/v/d"-mentes 
'rövid' tővariánsból is keletkezhetnek mellékalakok, pl. "feküdve ~ fekve, 
aludva ~ alva". A "v"-s tő itt nem használatos határozói igenév képzésére.

  Az "eszik" esetén viszont éppen a 'rövid' tővaránst próbálja a rendszer 
kiküszöbölni, de a létrejött "d"-s tő marginális nyelvjárási alak maradt. Ez 
tehát nem jó analógia az "eszik" ige "evve" igenevére.

  Ellenben jó analógia lehet nekem, mert én ismerem a fenti igék "feküszve, 
nyugoszva, aluszva, esküszve" stb. határozói igeneveit is. És ide csatlakozik 
az "eszve" is. Szóval, az én környezetemben -- persze nem tudom felmérni hogy 
ennek mekkora a kiterjedése -- ezekben a paradigmákban az "sz"-es tő 
használatos. Az én véleményem szerint ennek oka, hogy az "sz"-es tő a 
beszélők tudatában már nem fejez ki időt és módot, hanem átértelmeződött 
jelöletlen szótári tővé.

Kedves Izabella!

hix.nyelv #413, >:

> a szo'sza'tya'r szorol, ha nem, akkor szeretnem megkerdezni, hogy honnan
> ered, es a sza'tya'r mas formaban is hasznalatos-e 

  A mai nyelvben nem, de a XIX. sz. végi értelmező szótáramban van még 
"szátyár" melléknév, jelentése 'ocsmány, mosdatlan szájú, trágár, fajtalan 
beszédű'.

  Ezt a "szátyár" szót érdemes összevetni az ugyanebben a szótárban szereplő 
alábbiakkal: "szatyor" = "szotyor" 'banya', "szatyus" = "szotyó" = "szotyu" 
'vén szatyor', "szatyra" = "satra(fa)" 'gonosz, vén banya', "szotyka" 
'ringyó, lotyó, szajha'. 

  Szóval úgy tűnik, a szó a fenti nőkre vonatkozó pejoratív szócsalád része. 

  Ez a szócsalád egyébként lehet, hogy három szóbokor keveréke, legalábbis a 
legfrissebb etimológiai szótáram három különböző eredetet hoz:

1. "Szatyor": ismeretelen eredetű. Alapjelentése 'kosár, kas; zsák, tasak'. 
Nőkre vonatkozó pejoratív értelme 1753-ból adatolt, és talán a német "alte 
Schachtel" 'vén satrafa < vén doboz/skatulya' hatására keletkezett. Ismert 
"szatyra" változata is.

2. "Szotyog": hangutánzó ige. A kezdetektől fogva kettős 'cuppog, tocsog; 
fecseg, ostobaságokat beszél' jelentése volt (vö. az ugyanígy dupla jelentésű 
német "quatschen" igét). Ebből a "fecseg" jelentésből lenne a "szotyka" 
(1791-től adatolt), a "szotyó", a "szotyu".   Hasonlóan hangutánzó igéből 
képzett nőt jelentő pejoratív szóhoz, vö. "szipog" > "szipirtyó".

3. "Satrat" 'kószál, kódorog' ige. Ez a szó a XIX. sz. végén még ismert volt, 
ma a magas hangrendű párjával azonos tőből képzett "settenkedik" maradt meg. 
Ehhez tartoznának a "satra", "satrafa" és "satrantyú" szavak.

  Azonban szerintem a "szatyor" szó jelentésváltozásában mindenképp szerepet 
játszott a "szotyog" ige (annál is inkább mert a német "Schachtel" minta 
jelentésében elég távoli), így a becsmérlő "szatyor"-t akár ez utóbbi 
származékának is tekinthetnénk. [Ma ugyanilyen burjánzást lehet tapasztalni 
az argóban az ellenkező nem "cso-" kezdetű megnevezéseire, amelyek egyaránt 
több szóhoz -- pl.  "csóka", "csótány" -- köthetők.]

>Ket dolog: eurocentnek senki nem hivja a valtopenzt. Csupan centnek.

Hogyhogy senki? En is igy hivom, megkulonboztetesul az USD centjetol,
ami sokkal regebbtol letezik.
Persze Nemetorszagon belul nyilvan roviden eleg csak centnek titulalni,
ahogy itt Svajcban sem hivtuk a centime-ot kulon svajcinak, hogy meg-
kulonboztessuk a franciatol.

Egy kis OFF:

 >>A legkisebb penzegyseg az 1 eurocent (bar nem is tudom mar melyik orszag
 >>kivonta ezt is es a 2 centest is a forgalombol), azaz 2.3-2.4 forint.

 >A kivonta a forgalombol csusztatas. Csupan nem nyom belole tobbet. A ketto
 >kozott oriasi kulonbseg van.

Konkretan Finnorszagra emlekszem, ahol ugy gondoltak, hogy az 5 centesnel
kisebb ermekre nincs szukseg. Hogy vegulis hogyan dontottek es technikailag
milyen megoldast valasztottak, azt nem tudom.

Gabor

On Monday 05 May 2003 11:03, nemeth--pmbelz.de wrote:
> Ket dolog: eurocentnek senki nem hivja a valtopenzt. Csupan centnek. A

Te nemetorszagban elsz, en franciaorszagban. Igy nalatok maskepp hivjak mint 
nalunk. Itt az eurocent(nek megfelelo) kifejezes szeleskoruen elterjedt, bar 
valoszinuleg idovel csak a cent fog maradni. Hasznalatos a centime, centime 
d'euro es a cent szo is. En ebbol a centime d'euro-t vettem alapul, itt ez a 
leggyakoribb.

Szinten elterjedt nemzetkozi forrasokban ahol a dollartol kell 
megkulonboztetni. Meg ha az alabbi velemenykutatas nem bir tudomanyos 
jelleggel, azert mutatja hogy a "senki" halmazban jo par ember van nalatok 
is: http://www.teltarif.de/blitz/cent.html es a hozza tartozo grafikon: 
http://www.teltarif.de/cgi-bin/saeule.gif?Cent=845&Eurocent=408&egal=150 (A 
grafikont dinamikusan kesziti, igy megfelelo szamok megadasaval barmi 
eloallithato, viszont nezd meg a google cache-ben hogy jo szamokat adtam 
meg.)

Amennyiben a magyarorszagi hasznalatra utaltal, egy gyors eurócent kereses 
meggyozhet arrol hogy bizony ott is elterjedt.

> kivonta a forgalombol csusztatas. Csupan nem nyom belole tobbet. A ketto

Ez itt egy nyelvlista es te nagyon szeretsz leckeztetni. Igy hat elmondom 
neked hogy a csusztatas szo szandekossagra utal. Annak alapjan hogy egy 
kijelentes esetleg nem fedi pontosan a valosagot te mar azt is tudni veled 
hogy az illeto szandekosan akart megteveszteni. 

Az engem nem zavar ha tevedek, sokszor elofordul es szivesen beismerem a 
tevedeseimet hiszen tanulok belole: amiben egyszer tevedtem, meg egyszer nem 
fogok. Viszont a szandekos megtevesztes vadjat hatarozottan visszautasitom.

Akkor eljatszom a szerepedet. A "nem nyom tobbet belole" csusztatas. Csupan 
Finnorszagban a keszpenzben torteno fizetesek a legkozelebbi 5 centre 
kerekitendok. A ketto kozott oriasi kulonbseg van. Ennek megfeleloen az 1 es 
2 centesek nem hasznalatosak naluk, bar torvenyes fizetoeszkozok maradnak 
(http://www.bof.fi/eng/4_raha/4.1_euro/). 

Finnorszag 2000 oszen hozott egy torvenyt amely kimondja hogy a tranzakciokat 
a legkozelebbi 5 centre kell kerekiteni. En erre emlekeztem, bar valoban nem 
pontosan.

-- 
Udv, Sandor