Sziasztok!


Mar kb. 2 hetes a kerdes (es kozben aktualitasat vesztette :) ), hogy
mennyit fogyaszt egy hajtomu. Egy T700-GE-nemtudommennyi
helikopter-turbina -- uszkve 1500 loero a tengelyen (shaft horsepower) --
max. teljesitmenynel 0,12kg/(h*kW) fogyasztast produkal. Ez valoszinuleg
egy eleg jo ertek, mert ezen turbinabol akartak a Cargolifterbe (160 tonna
hasznos terhet cipelo leghajo) kb. 8-at rakni. Mondjuk szamold bele, hogy
egy 50 LE-s turbinat biztos nem fogsz ekkora hatasfokkal uzemeltetni,
tehat nagyobb fajlagos fogyasztasa lesz.


Udv,
marky

>Feladó: krumplipure_uh.liameerf
>A fenti 4 féltengelyes verzió milyen tekintetben kedvezotlenebb?
>Hány dimenziós a tér?  Milyen definíció alapján annyís ?

 Ha van egy feadat, mindeg azt keressuk, hogyan tudjuk megoldani a
legegyszerubben. Ha Nagyvaradrol Budapestre akarok menni, nem ejtem utba
Moszkvat. A harom D. az melyel a legegyszerubben abrazolunk. Akkor miert
bonyolitanank a dolgot?
  Mostmar csak azt mond meg, a rendszer nullpontjatol melyik iranyba
hosszabb a vegtelen? :-) Hat akkor nem allithatjuk, hogy barhol lenne a
megfigyelo, mindeg a vegtelen kozepen all?? (igaz ez mar filozofia).
   Tehat mindeg az egyszerut kellene keresnunk. Ezert vetettem fel a
kerdest a multkor, hogy nem e kelene atterjunk, es minel elob az
orafelosztassal a tizesszamrendszerbe?, mely kerdesre kevesen
reagaltak.
 Azota elkeszult az az oraprototipus, melynek se fogaskereke, se tengelye,
megis a mutatok tokeletesen mukodnek, erdekesseg kedveert tizes
szamrendszerbe osztottam. Mondanivaloja az lenne, hogy minel elob komoly
lepeseket kelene tennunk. Peldaul egy kozos nyelv. Lett volna az
esperanto, de belefulladt. A kulonbozo tehnikai dolgok, szamitogep,
stb.nek koszonhetoen egyre terjed az angol. Vegkep mindegy hogy milyen is
az a nyelv, csak kozos legyen, mindenki megertse egymast, ha tegyuk fel
Japanba megyek, tudjak egy darab kenyeret kerni. Hat ugye sokminden lenne
meg, kulonbozo mertekegysegeket kozos nevezore hozni, az autokkal valo
jobboldali kozlekedes, stb., ami alegfontosabb, a bekes megeggyezes
lenne, es a haboruzast felbehagyni. Meggyozodesem, hogy a Nagyeuropa is
csak egy magneses polus novekedese, ahogy nagyfonokunk Irakba volt es
igereteket tett, maris beleestunk a nemkivant haboruba, eltunt harom
roman ujsagiro, fenyegeteseket kaptunk, stb. Tehat szerintem mindent meg
lehetne oldani agreszio nelkul, es az egesz vilagot kelene egyesitsuk.
Hanyadik szazadot varjuk meg amig a civilizacio szo megilletne bennunket?
Van ugy is eleg bajunk a termeszeti katasztrofakkal, stb. es nem e lenne
jobb ha azt a temerdek penzosszeget melyet parityakra koltunk a tudomany
fejlodesere koltenenk??
   Azota kiderult, az ido tizes szamrendszerbe valo osztasaban nem en
vagyok az elso, mar mas is osztogatta, sot honlapot is foglalt
'decimaltime' cimen, melyet jopenzert arusitgat.
      Udv. Csaba.

krumpli:

van Poincarenak errol egy erdekes konyve.

de a te egyszeru kerdesedre a valasz, hogy a terek dimenziojanak definicioja az
 analizisben egyszeruen olyan, hogy a negativ irany is szamit, meghozza azzal, 
hogy a vektort a negativ szamokkal is lehet szorozni, amikor skalarszorzatos os
szeget kepeznek.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

<starters_uh.tratseerf> írta "re: napenergia a felhok folul" témában:
(2005. március 29.)

>> Lehet, hogy a felszallo agban levo viz es lejovo
>> agban levo goz sulya egyutt tobb is lenne,
>> mint maga az eromu, plusz ugyanez a hutesre.
>> Ha igen, akkor mar jobban megeri mindent a
>> tetejere telepiteni es csak "az aram jonne le".
> Minek jojjon le? Telepitsuk fel mindjart a gyarat is, csak a 
> nyersanyagok es a kesztermek mozogjon :-)
> Ez igy, ahogy kitalaltad, valami hihetetlenul draga es serulekeny lenne 
> es meg fajlagosan keves energiat is termel es elni sem nagyon lehet alatta.
 Kicsit modositva mar masok is komolyan gondoltak ra: egy kicsit
magasabbra:), Fold koruli palyara telepitik a napelemeket, es
mikrohullamon sugarozzak le a termelt energiat.

                                                          Kibuc

Kedves Math,

> marpedig a gyorsagasag pont az iterativ szamitasoknal volna elony.

  Pontosabban fogalmazva: 'letezik legalabb egy iterativ szamitas,
aminek legalabb egyik fele fekete'.
  A valosagban a vilag tele van analog szamitogepekkel, oroszoknal
foleg. Egyreszt oriasi arelonyuk van a digitalis gepekkel szemben,
ha nagyon egyszeru feladatrol van szo. Konkret pelda: alulatereszto szuro
(peldaul telefonodban 4 kHz-re) megoldhato digitalis szamitogeppel
(A/D konverter, DSP, D/A konverter), de minek. Ellenallas+kondi 
kerul 0.01 fillerbe.
  Szinten van letjogosultsaga analog szamitogepeknek 'real time'
rendszerekben, ahol keveset kell szamolni, de azt iszonyu gyorsan.
Oroszok szerettek komplett raketa vezerlest csinalni (celkoveto
raketa, termeszetesen) analog szamitogeppel. Amikor csinaltak, digitalis
rendszerek tul lassuak voltak, azota talan ki lehetne valtani, de minek.
  Szinten elony a biztonsag. Egy analog rendszer sokkal jobban
hitelesitheto, mint digitalis.
  Szoval en meg nem temetnem az analog rendszereket. Termeszetesen nem
mindenre jok, peldaul hosszu iterativ szamolasokra nem. Bar szerintem 
az eldobott tollaslabda sokkal hatekonyabban szamolja ki az eldobott
tollaslabda palyat, mint egy digitalis realizacio (foleg a kezdeti
bukdacsolast). 
  Szerintem nagyon szuk 'analog szamitogep' definiciod van.

Gyula

>Muholdpalyara eppenseggel tehetnenk nagy tukrot,
>ott nincs szel, van hely, nem is esik le, 
>de ismetcsak minek az egesz, ha egyszer a
>szallitas es az elosztas a gond.. 

A legtutibb egy nagy gyurut epiteni geostac. palyan az egyenlito korul.
Ratenni 1 millio km2 napelemet (hengerpalast alakban), az energiat
mikrohullamon lekuldeni a felszini fogadopontokra, amik akarhol 
lehetnenek a Foldon elszorva, ezerszam. Egy ideig fedezne a vilag
mindennemu energiaszuksegletet...
Az eromu arnyeka sem gond: egyszeruen a feluletet 50-75%-ban
"lyukasan" hagyjuk, ettol a felszinen maris eszrevehetetlen lesz,
kb mint egy reszleges napfogyatkozas.
Abszolut 0 kornyezetszennyezes, csak a hulladekho van, nomeg
lesugarzas idejen nem lenne egeszseges berepulni a nyalabba.

Draga mulatsag lenne a Foldrol felvinni hozza 10^13 kg nagysagrendu
anyagot, olcsobb talan, ha egy 2-3 km-es aszterodiat -vagy sok
kisebbet- teritunk Fold koruli palyara es azt feldolgozzuk (Si, Al,
Fe, Mg van benne, csak energia kell szetszedni)

Karbantartani sem lenne egyszeru egy ilyen gyurut (egimechanikailag
instabil, allandoan aktiv vezerles nelkul vsz spontan szetszakadozna)
de valamit valamiert...

Ha hosszabb tavon se jon be a fuzio, ilyesmi lesz a vege.
Par szaz ev, es az uran is elfogy.

VAti

>egyszerubb es olcsobb 5 db ilyen eromuvet a foldre
>letenni egymastol jo messzire. Tutira nem lesz
>egyszerre mind felett felho,

A felho a kisebbik ok lett volna. Telen a beeses szoge saccra 70-80 fok a merol
egeshez kepest, azaz sokkal vastagabb legretegen kell atjonnie a fenynek. Nem c
soda, hogy a teli feny nem jo semmire. A masik, hogy fenn a magasban napkelteko
r es napnyugta elott is tuz a nap, mig lenn nyaron is csak kb. 10 es 16 kozott.

a BenceMiki

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: p3e9e1b4d.dip.t-dialin.net)

> Mivel ez is tul szep, es me'g nem hallottam 
> napenergias-gozturbinas repulogeprol,
> valoszinuleg kis meretben eleve nem valosithato
> meg jo hatasfokkal. A helivel ellentetben itt
Napelemes repulo mar letezik. A napelem hatasfoka 10% korul van (a 
gozgep sem jobb, csak nehezebb), a gep pedig profi munka es eppenhogy 
csak tud repulni - ha sut a Nap. Ugy tudom, Londonbol Parizsba repultek 
vele.

  > Ami az arnyekot illeti, sztem 1km2 feluletnek kb.
> annyi hatasa lenne, mint egy felhonek. Nem sok.
Nem, mert ez teljes arnyek, nem attetszo, mint a felho - bar lehet olyat 
is csinalni, de az maceras: valaminek tartani is kell. Az arnyek 
lassabban is mozog, mint a felhonel.

> Muholdpalyara eppenseggel tehetnenk nagy tukrot,
> ott nincs szel, van hely, nem is esik le, 
> de ismetcsak minek az egesz, ha egyszer a
> szallitas es az elosztas a gond.. 
Ott meg a mozgatas is gond, mert a Fold egy pontjara kellene sugaroznia 
- de az igazi problema az, hogy ez inkabb fegyver, mint eromu. Novelne a 
globalis felmelegedest is.

> Vagy csinalhatnank a Fold teli feltekebol nyarit,
> de aztan abszolut kesz ongyilkossag lenne.
Pontosan.

> Marad a kerdes: haztetore tett vakuumos napkollektor
> fagyos szurke esos teli delutanon kepes-e legalabb
> langyos vizet letrehozni? Szerintem ugy befagy
Kepes. Jo nagy kollektor, megfelelo fagyalloval toltve csodakra kepes. 
Persze sotetben azert nem a "levegore" erdemes kotni: akkor tenyleg 
konnyebben befagy - hanem keresni kell hozza jo melyen valami nagyobb 
vizet: az +10 fokos szokott lenni, ha nincs vulkani tevekenyseg 
(hevforras) a kornyeken. Igaz igy dragabb a keszulek. Ha kis beruhazast 
akarsz, marad a napkollektor.

> az egesz, hogy csak na. Akkor mar inkabb szeleromu.
> (Az is befagy. :-)
Ha rosszul meretezed... en mar lattam ilyen mini "eromuvet" a tel 
kozepen egy haz tetejen. Ez viszont csak arra eleg, hogy nehany lampat 
mukodtessen - vagy egy szamitogepet/mini TV-t, de akkor mar szunetmentes 
tap is kell.

> Ami a napenergiat illeti, stilusosan fogalmazva:
> kar a go"zert. :-)
A fenet. Nagyon kivalo (lesz majd) mindenre, amihez nem kell tulzottan 
sok energia, viszont jo messze van minden eromutol. De lehet egyenlitoi 
tengerpartra is epiteni jo nagy eromuvet: a sos viz desztillalasara.

Kantnak van egy tanulmánya arról, hogy miért 3D-ós a világ. De van 
atomfizikai elmélet arról is, hogy több térdimenzió esetén a világ instabil 
lenne.

Egyébként a dimenziók száma tetszõlegesen szaporítható, csak nincsen 
értelme. Az általad javasolt esetben is világos, hogy az egyik dimenzió a 
négybõl felesleges, mert a tetraéder simán megadható 3D-vel. Továbbá elég 
abszurd lenne, ha egy mozgó test az origóból csak az egyik térfél irányába 
távoldhatna, a másikba nem.

Az általad felvetett kérdés azonban általánosítható: például miért van csak 
kétféle elektromos töltés, vagy miért nincsen mágneses monopólus? Vagy miért 
van csak négyféle kölcsönhatás és miért nem hatvanféle? Továbbá miért van 
négy lába a lónak, és miért nem 8, mint a póknak? Miért nincsen villás 
nyelvünk, mint a kígyónak?

De ezeket nem kérdezed, tehát következetlen vagy. Annyiban igaz a 
feltevésed, hogy a világnak vannak axiomatikus tulajdonságai, amelyeket nem 
tudunk semmi másra visszavezetni. Ez lehet a mi korlátunk, de lehet a világ 
tulajdonsága is. De a legvalószínûbb, hogy a világ ilyen. Egyébként 
bármilyen lehetne, te megkérdeznéd, hogy miért olyan. Annyi bizonyos, hogy a 
világnak valamilyennek kell lennie. Nem létezhet tulajdonságok nélkül. Még 
ha sikerülne is egyetlen elvre visszavezetni a világ összes tulajdonságát, 
akkor is megkérdezhetõ lenne, hogy miért éppen az az elv a meghatározó, és 
miért nem egy másik.  Vagyis a kérdések egy bizonyos mérték után 
értelmetlenek.

Agyhalott