A High-End Show egyik tanulsaga szamomra is a csokkeno zenei szinvonal volt,
amivel itt a listan mindenki egyeterteni latszik. Az egyes keszulekekrol
azonban nagyon eltero hozzaszolasokat talaltam, amin jokat derultem (lasd
Etalon). Hiaba, mindenkinek mas a szep.
LP dilim ellenere, nekem nem derogalt meghallgatni a foldszinti kiallitokat,
elsosorban arra voltam kivancsi, na mit is varhatunk az uj DVD audiotol.
Ebben a mufajban egyedul a Technics kepviseltette magat az A10 -el, valamint
egy! darab nagyfelbontasu lemezzel. Termeszetesen errol is a szokasos demo
csimpilimpi szolt. Hat ilyenkor kell megkerni a demonstratort, hogy tegyen
fel valami klasszikus zenet. Ilyen reszletek is voltak szerencsere a demo
lemezen (nagyzenekar, orgona). Annyi mindenesetre kiderult ebbol a
meghalgatasbol, hogy nehany hi-fi parameterben az uj formatum lazan
felulmulja a CD -t. Ilyenek a meg sosem hallott dinamika, az egyes
hangszerek kivalaszthatosaga es kovethetoge a zenekarbol, vagy a nagyon
alacsony zajszint. De ezek csak muszaki es hifi parameterek. Egyaltalan nem
ereztem azt, hogy a kiallitott lanc zenei lett volna, es ugy ahogy van,
szivesen hallgatnam otthon is. Talan ki fog egyszer jonni valami zeneibb
indittasu keszulek is valamelyik gyartotol, valamint a hallgathato lemezekre
is varni kell meg. A Sony SACD -jet meg a tavalyi kiallitason hallottam,
arra es az olcsobb variansaira nem voltam kivancsi meg egyszer.
Ami erdekes volt meg szamomra, hogy lehetett vasarolni lemezt. Ezt meg is
tettem, de hat lassuk be, erre alkalmasabb hely a Concerto. Kulonosen, ha
megint szerveznek olyan 50 % -os arleszallitast mint a multkor. Ha lesz majd
ilyen, remelem majd idoben ertesiteni fog bennunket valamelyik szemfules
listatag.
A HES arra volt jo, hogy hazaterve az ember megbecsulje az otthoni
hi-fi -jet. Es ebben a vonatkozasban nagyon elter a High-End Show a
Zeneakademiatol. Onnan meg nem sikerult ugy hazajonnom, hogy azonnal be
akartam kapcsolni a keszulekeket.
Udv: Feri
|
Tegnap hallottam az Info Radioban, hogy egy kis csapat
CD-t ad ki Budapest jellegzetes zajairol. Igy pl. a
foldalatti, a metro ajtocsukodasarol, a hajnali utcazajrol
(kukasauto, indulo Trabi...), stb,stb. Szakertokent a
Vakok Intezetet kertek fel. Elsosorban a turistaknak
szanjak, abbol a meggondolasbol, hogy legalabb akkora
"emlekezeti" erteke lehet a varos jellegezetes zajainak,
mint a fenykepeknek, videofelveteleknek. Es erdekes
volt az a velemenyuk is, hogy a tulsagosan eluralkodo
kepi informacio-vilag (lasd.: magazinok, TV, video, DVD) mellett
teret kell adni a _csupasz_ hangi informacioknak is, akar ilyen
formaban is.
....Hat, otletnek nem rossz....
Mas:
Keosoft irta tobbek kozt a HES-rol:
> (valaki
> bedobja a Dire Straits-tol a Brothers In Arms-t, nem megy eleg melyre
> a basszus). Szerintem a dobozt el kellene dobni
Csak ezert nem szabad.... A basszus ugyanis azert nem tud eleg melyre
menni, mert igy van felveve. Mark Knopfler es/vagy a studio-technikusa a
koncert CD-ken kemenyen visszafogja a basszust; a dupla Alchemy
albumbol se sok melyet lehet kicsiholni. A Dire Straits lemezek
hangtechnikailag egyebkent is legendasan pocsekok. Ezzel szemben
Mark Knopfler szolo lemezein (Wag the dog, Golden Hart, stb.) ami a
basszust illeti, hat rendesen kilenghet a membran...
Udv mindenkinek: Zozo
|
Kedves Attila! Nem vetted a hajlandosagomat a vita lassu megolesere.
:-(
>Persze, hogy fontos a sik feluletu lemez. De nem errol szol elsosorban a
>tortenet. A vinil lemez akusztikai impedanciaja jelentos mertekben elter
>barmilyen femtanyertol. Celszeru ezt egy kozbenso anyaggal elerni. Akkor
>pedig mar ennek az anyagnak az akusztikai tulajdonsagai fontossa valnak. >Pl.
a mi impregnalt filcunknek a teteje es alja igazodik az eltero >anyagokhoz.
Vakuumos lemezrogzitesrol volt itt szo. Annal is szokott lenni
kozbenso anyag. A filc tulajdonsagai, barmilyen kemenyre is
imregnaljak, _az_erzesem szerint_ nem a vinil es a cinkontveny koze
esnek.
> >A tanyer meg attol vigan rezeg.
> Rezegjen kedvere. Minel vigabban rezeg a tanyer, a lemez annal
> szomorubban teszi.
>Ezt nem ertem. Ha rezeg a tanyer es szorosan csatolt a rajta levo lemez,
>akkor az ugyanakkora amplitudoval teszi.
Igen. De ez az azonos amplitudo sokkal kisebb, mint a lemeze lenne
akkor, ha az nem lenne jol a tanyerhoz csatolva. A tanyer a lemeztol
veszi fel/el a rezgesi energiat.
>> Hat ezert ertesz felre annyiszor. NEM a testhangokrol van szo. En
>> vegig a lejatszas altal keltett rezgesekrol beszelek. Amit fennebb
>> beideztel az igy folytatodott: "Mert az egyik esetben a lemez
>> rezgesbe sem jon, a teljes barazdaamplitudok miatt keltett energia
>> 100%ban attevodik a ture. Prima lenne, ha meg lehetne csinalni, es
>> erdemes minel jobban megkozeliteni.
>Mert nem errol van szo. Valasszuk kulon a ket dolgot, kulonben
>nem latszik a lenyeg. Ha rezgesmentesse teszed a lemezt (barmilyen >modszerrel
) akkor nem alakulhat ki a tunek a barazdaban futasabol >visszahatas, vagyis a
ture tevodik at az osszes energia.
Hogy mirol van szo, az tolem fuggott, mert en arrol irtam, amirol.
Ertem, hogy szerinted fontosabb a "rezgesmentesse tetel" iranyaban
valo tevekenyseg. De ezzel, pontosabban a kisebb amplitudoju
rezgesek kivanatossagaval egyet is ertek termeszetesen. Csak a
modszerrel nem. "Newton miatt" a barazdara mindig pont akkora ero
fog hatni, mint a ture. Ez kikerulhetetlen. Es ez ellen [hogy az
amplitudok kicsik legyenek] csak nagy tomeggel lehet "dolgozni",
tehat a lemez-tanyer-lemezjatszo-allvany rezgesi szempontbol jo
csatolasaval. Szerintem pl. a tanyer "csillapitasa" azt eredmenyezi,
hogy az valoban nem fog annyira rezegni, de maga a lemez viszont
annal inkabb, mert a csillapitott tanyer kevesebb energiat von el a
lemeztol, mint a rezonans tanyer. Tehat en a lemez rezgesmentessege,
pontosabban rezgesenek csokkentese erdekeben a rezgesek felvetelet,
tovabbitasat, az energiaelvonast latom eredmenyesebb modszernek, mig
Te pont fjorditva. [Vegig a tu altal keltett rezgesekrol beszelek.]
Az ellenvelemenyem ott van, hogy a csillapitott tanyer gyakorlatilag
megakadalyozza a tu altal keltett lemezrezgesek tovabbjutasat,
gyakorlatilag jol vedi a lemezjatszo tobbi elemet a
rezgesbejovestol, de nem az a cel. Imho az a cel, hogy ezek a
rezgesek razzak meg az egesz lemezjatszot, allvanyostol, padlostol.
Rezegjen vagy negyven-otven kilonyi anyag, annal kisebbek lesznek a
rezgesi amplitudok, minel nagyobb tomeget rezegtet ugyanaz az
energia. A Te filozofiad jol ertheto a fenti harom sorbol, az
enyemet meg itt irtam le. Te nem az en erveimet cafolod, hanem a
magadet ismetelheted. Patt. Megertem termeszetesen, hogy nagy
fontossaga van a rezgeselnyelesnek, de imho azt csak ugy szabad
csinalni, hogy ne akadalyozzuk egyuttal meg a rezgesek transzportjat
a kulonbozo elemek kozott. Es erre jonak talalom pl. a Mana
modszeret, a ket majdnem szembenallo tuske kozotti MDF szendvics
lapokat. Igy a rezgesek tovabb tudnak jutni az elemek kozott, de
azert rezgesbe jon a szendvics is. Valoban fontos a rezgeselnyeles,
mert a rendszer allandoan "gerjesztes" alatt all, mindig kialakul
egy egyensulyi allapot, amikor az energiaveszteseg egyeno a
gerjeszto rezgesek energiajaval. Es ez annal kisebb amplitudoknal
valosul meg, minel jobb a csillapitas. De imho egy jol csillapitott
haromkilos tanyer eseten kevesebb a veszteseg, mint egy negyvenkilos
kicsit kevesbe csillapitott allvanynal, ha abba konnyen be tudnak
jutni a rezgesek. Hagyjuk abba! Meg vagyunk az eltero velemenyunkkel
mindketten. Egyszeru lenne a dolog, ha lehetne ezt merni. De nem
lehet. Csak filozni, es kihallgatni, melyik modszer az
eredmenyesebb. Az meg szubjektiven objektiv. :-)))
>> Az epulet es padlorezgesektol, lemezjatszomotor rezgeseitol persze
>> jo a lemezt elszigetelni. De arra szaz egyeb modszer is van,
>Persze, de itt is ket modszer lehetseges:
>1, az elszigeteles
>2, testhangrezgescsillapitas
Nem is biztos, hogy azzal sokat kell torodni. A padlo es
epuletrezgesek egyszerre razzak a tanyert es a kart. Dinamikusan jol
kiegyensulyozott karnal nem okoznak jelentos "hangzavart".
[Csinaltak regebben autolemezjatszot is, ami menet kozben is
mukodott, pedig ott aztan voltak kulso rezgesek.] Ma divatosak a
teljesen merev "felfuggesztesu" lemezjatszok a hiend korben is.
Nagyon sajnalom, hogy meg nem volt modom itthon ilyent meghallgatni
azonos karral es pikappal.
>> Akkor marad kozottunk a nezetelteres ez ugyben. [Arrol volt szo,
>> hogy rezonancia eseten nagyobb az energiatranszport] Igy mukodik
>> minden hegedu, probaljon csak meg valaki balsafabol hegedut
>> csinalni! :-) Ezert szol maskepp a fatokes es a panceltokes zongora,
>> igy mukodik minden fuvoshangszer. A hifisztikaban sem balsafabol
>> keszulnek a lemezjatszo kavak, hanem hangfrekis savban jobban
>> rezonalo kemenyfabol, ezert mukodnek imho jobban a cinkontveny es
>> uveg lemezjatszotanyerok, es ezt hasznaljak ki a bassreflex
>> hangladaknal. De jobb berendezesen ragyogoan hallhato a plexiteto
>> csillapitasa is, nem engedi elegge rezegni a fakavat. Ezert en
>> zenehallgataskor mindig leveszem.
>Ugyanazt a hibas nezetet hangoztatod. A hangszerek hangemisszios
>elvenek nincs koze a testhangcsillapitashoz es az uregrezonatornak >sincs. Lem
ezjatszoban egyszeruen nincs elvileg helye a rezonans >elemeknek. Teljesseggel
felreerted a rezonans elvek alkalmazasat.
A Te nezeted a hibas! :-) Nem tudod megcafolni, hogy rezonancia
eseten nagyobb az energiatranszport! A hangszereknel ne a
hangemissziora figyelj, hanem a rezgestranszportra! A hur
rezgeseinek at kell jutni az egesz hangszertestre, es erre a
rezonans megoldasok a jok. Balsafa hegedu nem szolna, bar a hurok
jol rezegnenek. A csillapitott hegedutest nem venne fel a hurok
rezgeseit, azok a normalisnal is nagyobb amplitudokkal rezegnenek.
Azt hiszed, hogy meg tudod fogni, "rezgesmentesse" tudod tenni a
lemezt. Es akkor valoban freejazz lenne! De imho nem lehet akkora
csatolast csinalni a tanyer es a lemez kozott, hogy az kielegito
hatekonysagu legyen. A lemezleszoritod nem tulzottan sulyos. Es csak
a lemez kozepet szoritja [kisse] a tenyerhoz. A lemez pereme ekozben
szabad vitustancot jarhat, mert a lemez anyaga meglehetosen
hajlekony. En mar azon is gondolkodtam, hogy kellene egy a lemez
kulso peremet leszorito 31 centis gyurut esztergaltatni, ami eppen
hogy 0.5mm-re nyulik be a lemez befuto barazdai fole. De az sem
megoldas. Mert szepen meghajlitana a lemezt, a kulso barazdak es a
legbelsok jol csatoltak lennenek, de a kozbulsok elemelkednenek a
tanyertol, es a levegoben lognanak. A vakum az egyetlen, ami teljes
feluleten tud hatni. Kar, hogy annyira maceras, es nem lehet kesz
lemezjatszot tuningolni vele. Ha a tanyer feluletenek harmada
lyukacsos, ahol a vakuum hat, akkor mar fel atmoszferas nagyon
gyenge vakumnal is 86 kilos ero szoritja ossze a lemezt a tanyerral.
Es teljes feluleten!!! Ehhez kepest bakfitty a 10 dekas leszorito a
lemez kozepen. Imho a legfontosabb a jo lemez-tanyer kontaktus, es
ez a legnehezebben megoldhato, ez a gyenge pontja mindennek.
Vegezetul. Ne dontsuk el itt, hogy melyikunk teved, melyikunknek van
igaza. Mindket megoldast, mindket modszert hasznaljak neves
lemezjatszo es allvanygyartok. Leteznek ugye sokmazsas homokkadak is
lemezjatszo allvanyok celjara, [Mennyivel egyszerubb ilyent
csinalni...] Letezik legparnas, es acel-uveg-MDF is. Mindket
modszert eleget propagaltuk itt.
Udv, Peter.
Marton irta:
>egy rendkivul lassu zongoradarab szolt a bentletemkor. ... Szvsz
>ezzel nem lehet demonstralni, hiszen ehhez hosszabb, elmelyult >zenehalgatas k
ell.
Ahhoz, hogy meghalljuk mennyire zongora a zongora imho eleg par
perc. Itt nem zenet kell hallgatni. Zsufoltsag, jonnek-mennek,
szovegelnek.
>Nagyzenekar, vagy opera szvsz jobb.)
Az egyik legnehezebben, ha nem "a" legnehezebben reprodukalhato
hangszer a zongora. Zongoran sok hiend cucc megbukik. Es a jol
felvett zongoralemez is ritkabb a feher hollonal.
Udv, Peter.
|
