Hallo hallo !
Eloszoris elnezest kerek, hogy ekezetes szoveget adok kozre.
Elromlott az ekezettelenito programom es nincs masik. Ha valaki
el tudna kuldene a deaccent.exe progit, ugyan tegye meg! Bocs erte.
Magam harom eve a FIKSZradioban vasarnap estenkent 8-9-ig
egy baratommal nepzenei musort keszitunk. Hetente stabgyules
van, amire nemigen jarunk. Most eljutottam egyre es ezzel kapcso-
latos levelemet teszem itt kozze. Megjegyzem nem csak itt.
A Fikszradiohoz ugyanis csatlakozik egy levelezolista, amibe
az idezendo irasommal szinten beszallok. Gabi a radio mostani
vezetoje. CS, a radio letrehozoja, otletgazdaja, technikat fejlesztoje. Tehat:
Halló halló !
Szervusztok ! A gyüli elõtt Gabi dörgedelmes levelére írtam neki
egy hosszabb levelet. Kérte, hogy tegyem fel a fikszlistára. Kissé
megritkítva a sorokat közzéteszem a lényegét. Íme:
Halló halló Gabó ! Van idõd ? Akkor írok neked most a stábgyülin való fel-
szólalásom helyett. Bocsi, ha kissé terjedelmes lenne. Átgondoltam.
A múltkori levelemben nem írtam, hogy biza nem sok örömöm
telik abban, ha néhanap a 98-ra tekerek. Hetente többször is megesik,
de néhány percnél tovább szinte sosem bírom. Én is csak
egy fogyasztó vagyok ha rádiózom. Mi a bajom a mûsorokkal ?
Csupa olyasmi, amirõl már korábban is szó esett. Vegyük sorjába:
1. A mûsorvezetõk többsége motyog és rosszul hangsúlyoz. Halk.
2. Lehet, hogy kivétel vagyok & szigorú OR öreg, de unalmasak is a mûsorok.
3. Nincs kellõ koncentrálás a mûsorok alatt.
Miért megy állandóan az a két PC ott ? Legutóbb, amikor
Jeszenszki István játszott élõben mûsorunkban a sarod nevû
gyönyörû hangszerén, szóval akkor döbbentem rá ennek tarthatat-
lanságára. A technikus furt az egeret . Nem figyel kellõképpen.
Nincs velünk. Megértem én, hogy nem érdekli mondjuk a mi mûsorunk
témája, de hát õ is szolgáltat. Nemdebár ? Még csak azt sem mondom,
hogy nem végzi jól a munkáját. Józsival és az újabb sráccal sincs semmi
baj ami a mûhibákat illeti. De hát egyszerûen nem lehet kellõ haté-
konysággal kétfelé figyelni. Ezzel aztán el is érkeztem a lényeghez.
Nem érzem szinte senkiben az elkötelezettséget az ügy iránt. Tudod
miért van ez így ? Mert nincs ÜGY !!! Pontosan ezért nem fogsz tudni
hosszútávon javítani a helyzeten. A szigor önmagában kevés és csak
idõleges javulást hozhat.
Tudod, én évente 3 hónapot svájcban gályázom keményen az utcán,
de a maradék 9 hónapban napi legalább 6 órát rádiót hallgatok itthon.
TV-m nincs három éve. Kiraktam, eladtam, nem nézem másútt sem.
Tehát sokat rádiózom, figyelem a mûsorokat. A profizmus szempont-
jából (vágások, illesztések, indítások, úsztatások, beszédhangszinek,
rámenõsség, beszédérthetõség?, jelszintkiegyensúlyozottság, stb)
nyugati szinvonalon van a legtöbb adó. Nem hiába végzett egyre több
ember rádiózási alapismereteket. Én is végeztem ilyet saját pénzen.
Ott mindent megtanítanak, csak és kizárólag a lényegrõl nem esett
szó. Mégpedig arról, hogy miként lehet JÓ rádiómûsort készíteni.
Nem profit, hanem JÓT. Olyat, ami odaszegezi az embert a székhez.
Ne érts félre. Én sem tudok ilyet csinálni, csak nagyon ritkán. Nyilván
kell hozzá az elõbb megemlegetett profizmus is, de az önmagában édes-
kevés. Kell az ügy szeretete, rátermettség, megbízhatóság, fogalmazó-
képesség és még sok olyan dolog, amit tanfolyamon NEM lehet megta-
nítani és egyik napról a másikra nem is lehet megkövetelni.
Néhány hónapja csak PannonRádiót hallgatok. Ez egy veszélyes adó, ám
ha valaki elõítéletmentesen hallgatja, be kell lássa, hogy mé-di-a-cso-da.
Sok ügyetlenkedés, kezdeti stádiumban lévõ hangarchivum, folyton
megszakadó telefonok, pontatlan hangtechnikai munka, gyakran oda nem
illõ emberek megszólalása jelzi az adó fiatalságát és kiforratlanságát.
Boldog anarhikus korszak. Olyan ez, mint 1990 tavaszán magyarország
határain volt tapasztalható. Akkor a zenekarral épp kocsit hoztunk haza,
de a tulaj már egy másik autóval pestre ért. Nem hozhattuk be addig amíg
õ vissza nem érkezett. Lefeküdhettünk hálózsákkal a Hegyeshalmi vámos-
kutrica mellett. Reggel arra ébredtem kinyitván a szemem, hogy a gyönyörû
kék égbe tekintve behajolt egy pirospozsgás vámos arca és azt mondta:
"Jöjjön uram ! Telefonja van." Bocs a kitérõért, de a PannonRádió most
ebben a korszakában van. Olyan emberek szólalnak meg, akik több
évtizede nem kaphattak kellõ nyilvánosságot. Magyarok, akik nemigen érzik
otthon magukat itt. A megszólalásuknak ereje van. 4-szeres hallgatott-
ságot értek el az INFOrádióhoz képest, pedig õk mindenkihez szólnának.
Gondolom sejted, hogy nem a PannonRádiót szeretném itt
reklámozni. Példa volt arra, hogy szükséges az a bizonyos ÜGY,
amit én itt magunknál nem érzékelek. A Pannonon volt velem egy mûsor.
Bevallom, nagyon-nagyon készültem rá. Anyagaimat a szokottnál is
precízebben gyûjtögettem össze másodpercpontosan. A szövegeimet is
elõre rendeztem a fejemben. Odaérve igazi közösséget találtam. Hatalmas
forgalmat, szaladgálást, nyüzsit. Folyamatosan égtek a telefonok. Minden
mûsorvezetõnek fakkocskája teli különbözõ fecnikkel, stb. Én az értetlen-
kedés ellenére kértem õket, hogy semmilyen telefont ne kapcsoljanak élõben,
viszont meghagytam a telefonszámomat a kisasszonynál. A mûsorvezetõ
Csoóri Sanyi haveromnak is mondtam, hogy lehetõleg ne kérdezzen bele
messzire vivõ dolgokba. Lényeg a lényeg: Egyórás mûsorom alatt ötven-
valahány telefonom volt. Persze hirdettem, hogy értékõrzõ elhivatottságból
gramofonlemezeket gyûjtök. Arra is rengeteg felajánlás érkezett. Utána
mindenki gratulált. Alig vártam, hogy hazaérjek. Egész éjjfélig csengett a
telefonom. Életemben nem beszélgettem ilyen jókat ismeretlen emberekkel.
Tehát egy rádió igenis közösségteremtõ erõvel kell rendelkezzen. Jó példa
volt erre az is, amikor egy Kárpátaljai falu részére rendeztek gyûjtést.
Gabónak írott levelembõl eddig idéznék.
Más:
Egy este jártam a CIVIL-rádióban, mert a FIKSZmûsor onnan ment.
Hát gyerekek ! Az ott egy RÁDIÓ ! Nem tudom, hogyan kapták kézhez.
A mi helyiségünket is ki lehetne alakítani sokkal használhatóbb módon.
Érezni lehetett ott a fejek szeretettõl vezérelt kezük nyomát. A falakon
drapéria, szivacs. A beszédmikrofonok elõtt hálócska vagy hogy hívják.
Ez nem csak anyagi kérdés. NYLON harisnyából remek ilyen P és B
hangfogókat lehet csinálni. Inspiráló hatásuk fokozása érdekében
lehet hogy ki sem kell mosni az alapanyagot. Ez élc volt. Bocs.
Szóval ott valahogy minden olyan "rádiós" volt. Tudom, hogy több helyi-
ségük van, meg lehet hogy több pénzük is. Nem errõl van itt szó.
A stábgyülin sok-sok jóindulatú esetleg fizikai munkát is vállaló
rádióst láthattam. Õk vagyunk MI. Majdnem 50 ember, akik
tiszta ingyen hetente új mûsorral készülnek. Hiszem, hogy
egyéb csodákra is képesek õk, azaz mi.
Más:
Sajnos nem maradhattam végig. Ami már ottlétem alatt is kiderült,
hogy a fejek (fiúk-lányok) nem tudnak vitatkozni. Annak külön kultúrája
van. Magam nem tanulhattam sajnos a suliban. Zenekarvezetõként
szedtem fel amit a témáról tudok. Naponta falusi romazenészekat kell
meggyõznöm a hosszútávban való gondolkodás hasznosságáról.
Nehéz, rögös pálya. Legelsõ szabály: Egymás szavába nem pofázunk !!!
Ha ezen nem lehet változtatni mert olyan a közeg, el kell menekülni onnan
mint a mérgezett egér. Ezúttal nem ezért siettem el.
Más:
Technika. Talán inkább CS-tõl kérdem: Miért nem lehet legalább
LINE IN szinten egyetlen bedugható helyet biztosítani a pulton ?
Ne olvassam azt, hogy kevés a csatorna !!! Lehet egy dobozkát
fillérekbõl csinálni egy körkapcsolóval, amely egyetlen csatornán
lehetõvé tehet akár 5 bemenõ LINEszintû jelet. Ha kell, legyárttatom.
Gyakran nem lehet DAT-ot és MD-t biztonsággal lejátszani.
Ilyen kütyük line out kivezetésének csatlakoztatásával lehetetlen
dolog a keverõben bármilyen kárt okozni. Magam például tervezek
létrehozni egy olyan diplomacatáskát, amiben van dat,cd,md és kaziwalki
táppal és egyetlen stereo line out kimenettel. Sokszor vettem volna már
hasznát. Addig amig olyan a kis rádiók technikai megbízhatósága mint
amilyen, tulajdonképpen minden rádiós, aki biztosra akar menni, ilyen
kistatyóval kellene járjon. Onnantól fogva a felelõsség az övé.
Üdvözlettel, Agoston
|
Hallo hallo !
Kicsinyke pont vagyok en ahhoz, hogy ervenyes megoldast tudnek
ajanlani. Belolem soha nem lesz divatdiktator. Emiatt barki nyugodtan
aludhat. Soha nem vallalkoznek peldaul egy egesz radio arculatanak
kialakitasara vagy plane uralasara.1-2 oras musorkeszitesben tudnek
jot alkotni. Eddig elhangzott musoraimban mindigis arra torekedtem,
hogy ne hagyomanyos magyar nepzenei musor keszuljon, ami unalmas.
Nagyonis kilogok a nepi iparbol. Itt inkabb csak a problemat vetettem fel.
A problemat, hogy mi lesz, ha ilyen utemben folytatodik a kacatzenek
terhoditasa ? Gondolom Peter is sajnalja azokat az embertarsainkat,
akik toktokkal a fejukon villamosoznak korunkben. Ha masert nem,
hat azert, mert kimaradnak valami olyan dologbol, ami szep es jo.
Ujra es ujra mondom, hogy ne csak nepzenere gondoljatok. A vilagon
rengeteg jo zene van, nem csakis a mienk. Hogy sajat nepzenenk is
beleesik mar a szerintem stupid "retegzene" megjelolesbe, az egy dolog.
De nem elgondolkoztato az a teny, hogy a klasszikuszene hallgatott-
saga is mennyire alacsony ? Szerintem van hatasa lelkivilagunkra
annak, hogy milyen zeneket hallgatunk. Ezert nem lehet az emberiseg
kulturajat nagyban hordozo zene is szinte kizarolag uzleti kerdes.
Mi talan igy gondoljuk. Vannak akik maskent. Penzzel diktalnak.
Tul kenyelmes es talan cinikus dolog is egyszeruen lenezni a donto
tobbseget kulturalatlansaga miatt. A dolog egy ido utan verre megy.
Ok fognak minket eltartani. Ok a jovo. Ok valamennyire ugye mi is
vagyunk. Reszei a lakossagnak. Nem lehet toluk teljesen fuggetle-
niteni magunkat. Ne ijedjen meg senki ! Nem fogok itt nemzetieskedni.
Tudom en jol, hogy az mostanaban itt voros poszto. Egyszeruen arrol
beszelek, hogy mindenki jobban jar, ha az atlagos kulturszint magasabb.
Mi a teendo ?
Tudjuk, hogy tiltani nem lehet. Nem lehet, nem szabad es nem is
celravezeto. Zenei teren is szinte minden az oktatason mulik.
Ott lehetne rendet tenni a fejekben. Az oktatas pedig nem az
iskolaban kezdodik. A csaladokban egyedul nevelkedo gyermekek lelke
szabad preda a kereskedok szamara. Aki valamely csoda okan kora
gyermekkoraban vagy fiatalon kozel kerulhet igazi elmenyt ado muvekhez,
nagy szerencseje van. A dolgunk abban all tobbek kozott sajat erdekunk-
ben is, hogy kozvetlen kornyezetunkben torekedjunk a jot sugarozni.
Nekem kulonos szerencsem van, hogy neha mikrofonkozelben is
tehetek ilyesmit, de egy edesapa vagy tanarember is sokat tehet.
Udv, Agoston
|