A törvénybe lépett idegen cégnevek magyarításáról mennyit tudtok? Mi a
helyzet a multik magyarországi leányvállalatáról? Mennyire mennek bele a
magyar-idegen váltásba?  Mi a helyzet az alábbiakkal:
Pólus Center
Skála Metro
Hollywood Multimédia Center
Centrum áruház

A terméknév az még nem cserélődik?
Bacon szalonna

Iván (magyarítva talán János?)

IVÁN

> A csuklik és a vedlik igéknek nem tudok felszólító módú alakjukról.
> Azt hiszem hiányos ragozású igéknek hívják őket. Tudtok több ilyet?

  Siklik. Egyébként a felszólító módok: csukolj, vedelj, sikolj. Nem
szeretjük őket...

RACSKÓ TAMÁS

>> Birota ignifero latice incita -- motorkerékpár!
> Érdekes, hogy ez ilyen terjengősere sikeredetett,

  A boldogult emlékezetű Alfa újságban olvastam, amikor még az újság is
gyerek volt meg én is... :)

MÁRKUS NORBERT

> Na itt, a nyomdasz Attilaktol szepen megtanulunk nyomdaszul. Nem
> lesz semmi! :-)

  Odébb van az még. A winkelt, a dursuszt meg a wiederdruckot még nem is
említettük. :)

> Ha 1984 ota tenyleg ilyen keves valtozas volt, akkor een most
> azonnal akarom azt a helyesirasi osszefoglalot vagy szotarat vagy mi
> a szoszt, mert nagyon bant, hogy mindent rosszul irok.

  A szabályzat megvan a MEK-ben, pillanat...
www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11, de adhatok
textesített változatot akármilyen kódolásban.

> Kelet-Europa, Kelet Europa, Kelet-europa, Keleteuropa???

  Kelet-Európa (kapcsolj nagybetűket mutató módba). Égtájakat és más
jelzőket mindig kötőjellel kapcsolunk földrajzi nevekhez:
Dél-Franciaország, Észak-Amerika, Nyugat-Magyarország,
Keleti-Kárpátok, Belső-Mongólia, Alsó-Ausztria, Felső-Duna-vidék,
Északi-Középhegység, Délkelet-Kazahsztán. Ezek a nevek megtartják nagy
kezdőbetűjüket, a jelző szintén ilyet kap, hiszen részévé válik a
névnek. Ezt főleg akkor fontos tudni, amikor németből fordít vagy
egyébként német környezetben mozog az ember, mert ott Osteuropa,
Norddeutschland, Westelneunhundert van.
  Az -i képzős melléknévi alakok is megtartják a kötőjelet, de
ledobálják nagybetűiket: nyugat-magyarországi, északi-középhegységi,
alsó-ausztriai stb.

> Ugyanez Margit-Szigettel es mas hasonloval is borsot tor az orrom

  A sziget neve kétféleképpen használható és más-más dolgot jelent.
Mivel a sziget önmaga nem tulajdonnév, semmiképp se kezdjük
nagybetűvel, tehát ahogy Sárga-folyó, Atlanti-óceán, Északi-tenger,
úgy Margit-sziget. Ebben az esetben egy szigetet jelent, aminek
partjait a Duna tajtékzó, sós habjai mossák. De ez a sziget ugyanakkor
az egyetlen közel s távol, aminek egybe is lehet írni a nevét:
Margitsziget. Ebben az esetben egy városrészt jelent, olyat, mint
Zugló, Adyliget vagy Makkosmária, a XIII. kerület városrészeinek
egyikét (a többi Angyalföld, Lőportárdűlő, Népsziget, Újlipótváros és
Vizafogó).

> "bűn, bűntet, bűntetés, vagy büntetés", "hűl, hűledezik vagy
> hüledezik".

  Ezek a tőhangváltoztató szavak, a szabályzat 27. pontja szól róluk. A
helyes alakok: bűn, büntet, büntetés, hűl, hüledezik. Egyes szavak
egyes alakjaiban a hosszú í, ú, ű rövidre változik: zsír--zsiradék,
húsz--huszadik, ír--irodalom stb. Ezeket külön kell megtanulni. De
némi ismerkedéssel itt is szabályosság fog mutatkozni, mert ha a dűl
igéből düledezik, dülöngél és dülleszt alakok jönnek létre, akkor a
hűl helyes alakjai is hüledezik, hülöngél és hülleszt lesznek.

> Es meeg ezer ilyennel gyulik meg a bajom nap mint nap. Vagy peldaul
> ez a "nap mint nap", na ez peldaul hogy irodik? "nap-mint-nap",
> "napmintnap", vagy teljesen kulon?

  Teljesen külön. Drei Wörter.

> Inkabb nem terhellek titeket tovabb!

  Pedig jó lenne, "úgy tanul a gyerek, ha kérdez"... :)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
NAGYBANI = Kis leu.

A NYELV 0031-ban írta La'ng Attila D. >:
>Erről a pajtás jut eszembe, amely szót legalább annyira utálok, mint
>Holden Caulfield a pompásat. Nem tudom felfogni, miért lennének
>valakik jóbarátok attól, hogy van egy pajtájuk.
Pláne, ha még kenyér is van a pajtában. :-)))

Üdv: Attila

A NYELV 0031-ban írta Racsko' Tama's >:
>> Az Elekfi-féle A magyar nyelv ragozási szótára jóval akkurátusabb
>> (sokszor annyi munka van benne, és egy ember készítette, aki ráadásul a
>> világ egyik legprecízebb embere). Beszerezhető a Nyelvtudományi
>> Intézetnél (ha még van belőle), hibajegyzék a következő Nyelvőr-számban.
>Küldenek utánvéttel is?
Fogalmam nincs, még a telefonszámukat sem tudom, mert nemrég költöztek.

Üdv: Attila

A NYELV 0031-ban írta :
>Kelet-Europa, Kelet Europa, Kelet-europa, Keleteuropa???
Kelet-Európa.

>Ugyanez Margit-Szigettel
Margit-sziget: sziget a Dunán, Margitsziget: városrész. A kettő ugyanazt a
területet jelöli, de más szempontból. Ha a mondatban nincs jelentősége e
szempontnak, akkor mindig az egyszerűbbet, azaz az egybeírt változatot
használjuk.

>"bűn, bűntet, bűntetés, vagy büntetés"
bún, büntet, büntetés

>"hűl, hűledezik vagy hüledezik".
hűl, hüledezik

>Es meeg ezer ilyennel gyulik meg a bajom nap mint nap. Vagy peldaul
>ez a "nap mint nap", na ez peldaul hogy irodik? "nap-mint-nap",
>"napmintnap", vagy teljesen kulon?
Nap mint nap. A mint előtt azért nincs vessző, mert e mint-nek kb. '-ként'
a jelentése. Az ilyen típsuú szerkezeteket mindig különírjuk: nap nap után,
fej fej mellett stb. (A Word viszont sajnos aláhúzza őket, de helytelenül
teszi.)

>Inkabb nem terhellek titeket tovabb!
Csak nyugodtan.

Üdv: Attila

Kicsit utánanéztem a tárgybeli szavak etimológiájának.

A pajtásnak minden bizonnyal semmi köze a pajtához, oszmán-török
jövevényszó, csak véletlenül egybe esik a pajta képzett alakjával.

A nyájas eredeti jelentése 'társas, a közösséget kedvelő <élőlény>', ebből
alakult a mai tipikus 'kedves, barátságos' jelentés, méghozzá a következő
állomásokon: 'társulásban élő' -> 'társaságkedvelő' -> 'családiasan
közvetlen, barátságos'. 

Mindezek részletesebben megtalálhatók A magyar nyelv történeti-etimológiai
szótárában.

Üdv: Attila

Kedves Iván!

hix.nyelv #31, :
> A csuklik és a vedlik igéknek nem tudok felszólító módú alakjukról. Azt
> hiszem hiányos ragozású igéknek hívják őket. Tudtok több ilyet?
A konkurrenciánál volt egy ilyen téma: "Segítség, nem tudok felszólítani!"
<http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9020880>;. Ott van egy 559 szavas lista.

Kedves Nyelvtársak!

Eltekintve attól, hogy bálványimádásról van szó, indokolt a "Szent Jobb" 
nagy kezdőbetűkkel való írása. Nem azért a szerencsétlen "nemzeti ereklye" 
kitételért, ami pl. az MHSz-ben is magyarázatként szerepel, hanem azért, 
mert ez a r.k. egyház ereklyéje. Ott pedig, az ilyen kifejezések: mint 
"Szent Szív", "Szent Kereszt", stb. tulajdonnévnek számítanak. A "Szent 
Jobb" sem egy tetszőleges szent jobbkeze, hanem Árpád-házi Szent Istváné: 
ráadásul ez az a kéz, amivel az országot anno Szűz Mária kegyelmébe 
ajánlotta. Hogy profán legyek, ez a magyarországi r.k. egyház egyfajta 
márkaneve. Akár egyet értünk a tartalmával, ill. a hozzá kötődő külcsínnel, 
akár nem, nincs okunk egy vallási tulajdonnevet a köznyelvben köznevesíteni. 
Annál is inkább, mivel ezt más vallásokat is érint, pl. az "Ezerszemű 
Buddha".

Kedves Norbert!

hix.nyelv #31, :
> akkor een most azonnal akarom azt a helyesirasi osszefoglalot vagy szotarat
> vagy mi a szoszt, mert nagyon bant, hogy mindent rosszul irok. 
Láng Attila D. jóvoltából a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított A 
magyar helyesírás szabályai c. összefoglaló szösz jelenleg hatályos 11. 
kiadása letölthető -- a szótári rész nélkül -- az alábbi címről: 
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11/>;. 
Ez utóbbiban választ találhatsz a "Kelet-Európa" és a "Margitsziget" 
városrész, ill. "Margit-sziget" földrajzi név problémájára, de a "bűn" vs. 
"büntet, büntetés", ill. "hűl" vs. "hüledezik"-re már csak utalás szinten, 
ugyanígy a "nap mint nap", "nap nap után" esetén. Gondolom, idővel a szótári 
anyag is fenn lesz valahol, addig is érdemes egy magyar keresővel a kérdéses 
szóra keresned: döntsön a többség...

Kedves Attila, Ferenc!

hix.nyelv #31, Láng Attila D.:
> Erről a pajtás jut eszembe ... Nem tudom felfogni, miért lennének
> valakik jóbarátok attól, hogy van egy pajtájuk.

hix.nyelv #31, 
> Valakinek a pajtása pedig az a személy, aki a pajtáját kezeli... :-)) 

A "nyájas"-sal ellentétben a "pajtás"-nak nincs köze a látszólagos 
"alapszavához", azaz a "pajta"-hoz. 
A "pajtás" eredetileg "pajk-társ" alakú összetett szó volt. A 
török eredetű "pajk" szó található meg a "pajkos" szavunkban is, 
és jelentése 'gyermek' volt (vö. oszmánli "peyk" 'inas < 
szolgagyerek'). A jelentés elhomályosulásával és terminust a 
katonai nyelv is átvette (vö. "Tyukodi pajtás"). A XVIII. sz. 
közepe táján egyes írók a szót átetimologizálták: mivel azt 
hitték, hogy a "pajtás" eredetileg "bajnok+társ" volt, 
a "helyesebbnek" vélt "bajtárs" alakban kezdték használni.

A "pajta" viszont a szerb "pojata" 'kamra, hátsószoba' szóra megy vissza: 
az ún. kétnyíltszótagos tendencia ejtette ki a második magánhangzót (vö. 
"malina" > "málna", "halovány" > "halvány"). (A szerb-horvát egyébként meg 
a "pajtás" szót vette át a magyarból "pajdas^" 'pajtás, cimbora' alakban.)

Kedves Nyájas Pajtások!

A nyájas valóban nyáj+as: eredetileg társaságot
kedvelő élőlény, már a l4. század végén a
Jókai Kódexben előfordul; ebből fejlődött a kedves,
barátságos jelentése. A pajtásnak azonban nem
feltétlenül van pajtája (nemcsak azért, mert annak
idején az úttörőpajtásoknak sem igen volt pajtájuk.)
A pajtás valószínűleg oszmán török eredetű, ott a
jelentése ez volt: az, aki társ valamiben. És ha a
pajtásnak nincs pajtája, aki (meg)juhászodik, az se
lesz juhász. A juhászodik valószínűleg a szív, belső
rész jelentésű jonh (ez már az Ómagyar Mária-siralomban
is előfordul), juh származéka, a juhászodik tehát:
szívessé, kedvessé, szelíddé válik.

Ami a Szent Jobbot illeti: ugyanúgy egyedi jelentésű,
mint a tulajdonnevek általában. A helyesírás és a poli-
tika viszonyát egyébként az is mutatja, hogy amikor a
Szent Jobb írása kisbetűs volt, az Isten is ugyanerre a
sorsra jutott (vagy fordítva).

Erzsébet