Tema ugyan lenne, de most rohannom kell... Csak azert irok, hogy az
1111-es szamba (nem vagyok babonas) is irjak valamit. Hatha ez lesz a
nyeroszam... Na, ragad mar ram is a hulyeseg itt Kinaban, mi?

Kb ekkora foku tudatossagra kell szamitani, ha valaki itt akar elni.
Itt komoly, meglett, egyetemet vegzett emberek kepesek 1000 yuant
kifizetni egy olyan rendszamtablaert vagy telefonszamert, amiben a
kelletenel tobb nyolcas van, csak azert a gyerekes oromert, hogy ha
kimondod, a "ba" hasonloan hangzik, mint par pozitiv dolog (marmint,
szamukra pozitiv, mint pl gazdagsag).

Na, most kitomboltam magam babona ugyben is, ennyit errol... Praktikus
tanacs a Kinaba jovo turistaknak: az ertekesebb targyaidra irjal
filctollal 4-es szamokat, attol irtoznak ezek a fafejuek itt... Az
szerintuk a halal szama (megintcsak a kiejtes hasonlosaga miatt).

Ha ezek nem agyilag zoknik, akkor nem tudom... :-)

Benoe ;-)
Del



_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com

Kedves Guczo, nagyon jo otlet volt feltenni Szlavits Laszlo irasat
Angkorrol. Lelkemet melengettek ezek a sorok, mivel en magam is nagy Angkor
rajongo vagyok.  Raadasul az iras nagyon erdekes, es alapos is. Nehany
ponton (remelem nem veszi tiszteletlensegnek a Laci) megis kiegeszitenem /
pontositanam a leirtakat.

A hindu vallas nem tiltja az emberabrazolast, sem az isten(ek) abrazolasat.
Angkorban sem azert vertek le a buddhista faragvanyokat, mert ezt irja elo a
hindu vallas. Ez a turelmetlenseg az aktualis hindu uralkodora volt
jellemzo, nem magara a vallasra. Peldakent emlitenem, hogy az Angkor Watot
epitteto II. Szurjavarman hindu vallasu uralkodo volt, eppen ezert a Wat
korbefuto belso galeriajat joreszt a hindu mitologiabol vett jelenetekkel
diszittette. A legnagyobb es talan a legszebb dombormu eppen a legfontosabb
hindu vallasi jelenetet abrazolja: a Tejtenger kopuleset.
A Tejtenger kopulese volt az a pillanat, amikor az istenek es a demonok
egyetlen egy esetben osszefogtak. A Tejtengert a Kigyoisten segitsegevel
kezdtek kopulni, hogy kinyerjek belole az istenek nektarjat. A demonok
azonban nem biztak az istenekben, es amikor az elso csepp kivalt a
Tejtengerbol, a demonok vezere elrepult vele. Lett is belole nagy haboru,
melyet szemelyesen Visnu isten vezetett a demonok ellen. A haborunak ezen
jelenetei is abrazolva vannak a galerian, es amint azt Laci is irta, II.
Dzsajavarman is feltunik ezeken a jeleneteken. Hiszen Angkor kiralyai
istenkiralyok voltak, akik eseteben nem volt profan az sem, ha Visnu istent
II. Dzsajavarman kepere faragtak...
Ez a jelenet (a Tejtenger kopulese) olyan ereju volt, hogy meg az Angkor
Thom kapui mellett allo hatalmas szobrok is ezt mintazzak. A kapuk jobb
oldalan az istenek serege all, kezukben a Kigyoistennel, Nagaval, mig a
kapuk bal oldalan a demonok serege lathato, szinten a Kigyoistent tartva.
Ezeket a szobrokat raadasul a buddhista vallasu VII. Dzsajavarman
faragtatta, ami azt bizonyitja, hogy a hindu mitosz a buddhista uralkodonak
is jelentett valamit. Valamit, ami arra kesztette ot, hogy a fovaros osszes
kapujat ezzel a (hindu) jelenettel diszitse.

Angkor talan legnagyobb kiralya, VII. Dzsajavarman, 16 evesen kerult tronra,
miutan megolette nagybatyjat. Ez a kor szokasos eljarasa, a hindu vallasu
uralkodot megoli a csalad rokona, aki azutan a buddhista vallast teszi
allamvallassa. Majd jon a kovetkezo, es a szerepek cserelodnek. Emlekeim
szerint ket olyan uralkodo volt, akik a "szokasos" utodlassal kerultek
hatalomra. A tobbiek mind az elozo kiraly megnyuvasztasa altal lettek
istenkiralyok.

VII. Dzsajavarman azert olette meg elodjet (a nagyhatalmu csaladi klanok
egyetertesevel), mert keptelen volt a fovaros visszafoglalasara. Angkort a
csamok 1177-ben szalltak meg, es fosztottak ki. Tribuvanaditajarman-nak
hívtak az akkor uralkodo kiralyt, aki ezt a vereseget elszenvedte, es akinek
emiatt pusztulnia kellett.
A varost elfogalalo csamok nem ertek be a szabad rablassal, hanem tartos
megszallasra rendezkedtek be. Jelentos erot allomasoztattak Angkorban, igy a
kiralyi udvarnak kb. 40 kilometerrel eszakabbra kellett huzodnia. A kiraly
(Tribuvanaditajarman) nehany balul sikerult tamadassal megprobalta ugyan
visszaszerezni a varost, de nem sok sikerrel. Ezt elegeltek meg a klanok, es
igy kerulhetett hatalomra az uj kiraly, Dzsajavarman neven. Az igazsaghoz
tartozik, hogy Dzsajavarman is csak 4 evvel kesobb tudta visszaszerezni a
varost, de ot nem oltek meg emiatt...

Amint azt Laci is irta, VII. Dzsajavarman bosszut allt a csamokon, hiszen
elfoglalta a fovarosukat, felegette es kifosztotta azt. A csam kiralyt es az
udvartartast tuszkent Angkorba szallittatta, es csak valtsagdij + evi adozas
elleneben engedte oket szabadon. Csampa elfoglalasa azert sikerulhetett a
khmer seregnek, mert (hasonloan a csamok egykori hadjaratahoz), olyan
iranybol tamadtak, ahonnan senki sem szamitott tamadasra.
Az Angkort elfoglalo csamok a Tonle Szap tavon keresztul jutottak el a
fovarosig. Eppen ezert ugyanebbol az iranybol vartak a khmerek sereget is.
Es a khmerek valoban innen jottek, de nem a fosereggel. Ez a tamadas csak
megtevesztes volt. Dzsajavarman ugyanis kette osztotta a hadsereget, es a
fosereg vizi uton, a tengeren at kozelitette meg Csampat. Ezzel a csellel a
khmerek elertek, hogy mikozben a csamok foserege le volt kotve, addig ok
akadaly nelkul behatoltak Csampa kozepebe.
Erdekesseg, hogy az egykori Funan Kiralysag mar a XII. szazadban is
felig-meddig elpusztult kikotovarosaban, Oc-Eoban szallt partra Dzsajavarman
serege, es masirozott tovabb a csam fovarosig. Ami talan azt jelenti, hogy
nagyon jo kemeik voltak, es tudtak, hogy ezt az egykori kikotovarost nem
orzik olyan nagyon (hiszen romos), de azert a behajozasra megiscsak
alkalmas.

Vegul egy utolso gondolat. Mostanaban az a felteves kapott szarnyra Angkor
pusztulasaval kapcsolatban, hogy talan a klima megvaltozasa jatszhatta a
foszerepet ebben. A kutatok egy resze ugyanis azon az allasponton van, hogy
ha valoban VII. Dzsajavarman lenne a "bunos" a kultura hanyatlasaban (a
hatalmas epitkezesek miatt) akkor ennek Dzsajavarman halalat kovetoen nem
sokkal be kellett volna kovetkeznie. Ehhez kepest azt latjuk, hogy 1219-ben
vagy 1220-ban meghal VII. Dzsajavarman, es a thai seregek csak 1431-ben
tudjak elfoglalni Angkort. Vagyis tobb mint 200 evvel kesobb. Ezt nehez
megmagyarazni azzal, hogy Dzsajavarman kimeritette a birodalom eroit.
Sokak szerint a valos ok a klimavaltozas volt. Feljegyzesek is utalnak az
idojaras megvaltozasara, es mostanaban ezeket kezdik komolyan venni. Eloszor
India kozepso tajairol huzodott feljebb a monszun, majd a mai Thaifold deli
reszerol, es Kambodzsa kozepso videkeirol is. Ez a gyakorlatban allitolag
azt jelentette, hogy kb. 50-90 evig jelentosen csokkent az evi
csapadekmennyiseg, mikozben a homerseklet ugyanolyan (magas) maradt. Ha ez
igaz, akkor ez azzal jarhatott, hogy az olyan ontozeses foldmuvelesen
alapulo kulturak, mint pl. Angkor, vagy a Csandellak birodalma Indiaban,
hirtelen szembe talaltak magukat azzal a tennyel, hogy a rizstermeleshez
szukseges csapadek nem evente ketszer esik le, hanem csak egyszer. Emiatt
kevesebbet lehetett a rizsbol termelni, igy kevesebb ember kaphatott
elelmet, megindult az elvandorlas, vagyis csokkent a hadra foghatok szama,
stb, stb, stb. Es jottek Thaifold eszakkeleti reszerol a megerosodott uj
birodalom katonai...

Hat csak ezt szerettem volna elmondani.
Csortos

Szlavnits Laszlo utleirasanak 6. resze

Elozo levelemben igyekeztem vazlatos kepet adni az angkori korszak
elotti idokrol, Indokina etnikai viszonyairol, s megprobaltam kedves
olvasoimat egy olyan setara invitalni, melynek egyes allomasai a khmer
tortenelem jelentosebb esemenyei, szemelyisegei voltak. lattuk, hogyan
emelkedett ki a szamos kornyekbeli allamalakulatok kavalkadjabol es
valt Indokina spiritualis - kulturalis - igazgatasi kozpontjava az
angkori Khmer Birodalom. Emlitest tettem Angkor jelentos uralkodoirol,
birodalomepito erofesziteseikrol es haboruikrol. Lattuk, hogyan s miert
omlott ossze szinte egyik naprol a masikra ez a csodalatos kulturat
teremtett birodalom.
Leveleim 3. reszeben azt szandekozom bemutatni, hogy mi tortent Angkor
630 eves aranykora utan, hogyan "fedezte fel" a nyugati vilag a maga
szamara Angkort, majd elkezdjuk setankat, s egyik szentelyrol a masikra
haladva igyekszem majd - legalabbis virtualisan - bevezetni olvasoimat
Angkor Thom, a Fovaros gyonyoruseges templomainak titkaba.
Setank soran meglatogatjuk majd a Bayont, a Bapourit, az Elefant
Teraszt es a 'Lepras' Kiraly (Jama istenseg) Teraszat.
Mielott azonban elindulnank, ugorjunk vissza az idoben ot es fel
evszazadot!


Elhagyatva, elfelejtve es megtalalva

A Khmer Birodalom a thaiok 1431-es megsemmisito csapasa utan ugyan
osszeomlott, Angkor csodalatos epitmenyei azonban dacoltak mind a
hoditokkal, mind az idovel. Volt - es van - azonban ket olyan tenyezo,
amellyel meg ezek a grandiozus epitmenyek sem vehettek fel a versenyt:
ezek pedig, kedves olvasom, az indokinai dzsungel es az ido. A XV.
szazad kozepe tajan teljesen elneptelenedett Angkort lassan magaeva
tette az esoerdei vegetacio. Hogy milyen hihetetlen, szinte
'foldonkivulinek' tetszo szimbiozis jott letre a kotemplomok es a
hasadekaikbol eloburjanzo oserdei fak kozott, azt szavakkal leirni
nemigen lehet. Nem csoda hat, hogy az alatt a negyszaz ev alatt, amig
Angkor mindenfele emberi befolyastol mentes Csipkerozsika-almat aludta,
az oserdo teljesen a magaeva tette a varost es az egykoron pompazatos
technikai -- ma azt mondanank: high tech -- szinvonalon megepitett es
diszitett epuletek legtobbjet a millimeteres zugaikban megtelepedett
magvakbol kisarjadt es tobb meteres atmerojuve terebelyesedett, sokszaz
eves fak szabalyos romhalmazza tettek. Mindezt azonban ma mar jobbara
csak a misztikus es fennseges Ta Prohm templomaban lathatjuk. 

De hogyan szerzett tudomast a vilag egyaltalan errol az elhagyatott es
elfeledett csodalatos vilagrol, az 'oserdo Atlantiszarol' ? 
A legtobbet valoszinuleg egy bizonyos Henri Mouhot nevu francia
termeszetbuvarnak koszonhetjuk: skot felesege kozbenjarasara jelentos
anyagi tamogatast nyujtott a szamara a brit Royal Geographic Society,
mely lehetove tette, hogy 1858-ban Szingapur erintesevel Kambodzsaba
utazzon, ahol a D.O. King angol utazo 1850-ben megjelent beszamolojaban
elragadtatassal emlegetett Angkort szandekozta folkeresni es leirni. "A
templom maganyosan all a dzsungelben, s bar megroggyant, de tulsagosan
is ep ahhoz, hogy romnak nevezhessuk. Ez a templom egy olyan emberfaj
relikviaja, amely az ott ma elo nepnel osszehasonlithatatlanul
fejlettebb volt a muveszet es tudomany valamennyi agaban." - irja King
a Royal Geographic Society szamara irott egyik leveleben.
Mouhot ekkor mindossze ket honapot toltott Kambodzsaban, de 1860-ban
visszatert es ekkor mar reszletesen leirta Angor Watot es nehany kisebb
templomot. Idokozben Franciaorszag protektoratusava tette a vedtelen es
gyenge Kambodzsat, kiveve azonban az orszag nyugati videket - az
Angkort is magaban foglalo Siem Reap valamint Battambang tartomanyokat
- amely ekkortajt sziami fennhatosag alatt allott. Tevekenyseget,
melyet a francia uralom elosegitett, Mouhot 1861-ig folytatta s
beutazta Kambodzsa es Laosz europai ember altal addig sohasem latott
videkeit. Laosz egykori - ma a vilagorokseg reszet kepezo -
fovarosaban, Luang Prabangban azonban a tropusi sargalaz elvitte.
Jegyzeteit huseges munkatarsai hazajuttattak a Jersey szigeten elo
ozvegyehez, aki azokat a Royal Geographic Society segitsegevel 1864-ben
kiadatta. Levelem irasakor magam is sokszor fordulok Mouhot sokat
idezett, elvezetes stilusu es preciz leirasaihoz.

-------------------------------------
(folyt. kov.)

A kapcsolodo fenykepek a http://www.azsia.net lapon, a Fenykepek
szekcio alatt tekinthetok meg.

Egy ideig szunetelni fog a sorozat, ugyanis megyek sitaborozni - kb.
egy het mulva folytatjuk.

Udv,
Guczo