Szlavnits Laszlo utleirasanak 5. resze
A birodalom uralkodoi kozul kiemelkedett I. Szurjavarman (uralkodott
1002-1050), aki a mi Szt. Istvanunk kortarsa volt. Haboruk sorozatat
vivva sikeresen novelte a birodalom teruletet a Malaj-felsziget
iranyaban, s elfoglalta a Mon Kiralysagot is a mai Thaifold deli
reszen. Uralkodasa alatt erte el a Khmer Birodalom legnagyobb foldrajzi
kiterjedeset.
Tobb jelentektelen kiraly rovid uralma utan 1113-ban lepett a tronra
II. Szurjavarman, akit a khmer tortenelem egyik legzsenialisabb
uralkodojakent tartanak szamon. Nevet mindenek elott a monumentalis
Angkor Wat, a templom-varos nevado hindu szentelyenek epittetesevel
tette felejthetetlenne. Diplomaciai kapcsolatokat letesitett Kinaval es
kovetet kuldott Szong csaszarhoz. Muveszetpartolo mecenasi es tudosi
enje mellett azonban igazi kora-kozepkori uralkodokent sokat hadakozott
is: uralmanak vege fele tobb csatat vivott a csamokkal es 1145-ben
veglegesen legyozte csapataikat.A csamokkal folytatott haboruk
jelenetei megjelennek Angkor Wat un. deli galeriajanak csodalatos
reliefjein, ket helyen is mutatva II. Dzsajavarmant, amint egy helyen
harci elefantja hatarol, hadvezereinek tarsasagaban szemleli
gyozedelmes hadait, masszor gazdagon faragott tronusan ulve uralkodik
khmer nepe folott.
A birodalom tortenetenek legismertebb nagy uralkodoja VII.
Dzsajavarman volt. A XII-XIII.sz. fordulojan elt kiralyt, mint a Nagy
pitot orizte meg az emlekezet. 39 eves uralkodasa alatt egymaga tobb
templomot, szentelyt, utat, hidat, vendegfogadot, iskolat, monostort es
korhazat (!) epittetett, mint az osszes tobbi khmer uralkodo a
birodalom teljes hat es fel szazada alatt egyuttveve. Hatalmas - ma igy
mondanank - epitesi projektjei hihetetlen erofeszitest igenyeltek
elsosorban persze nem tole, hanem a khmer tarsadalom dolgozo
osztalyaitol: a rengeteg szolgatol, kofarago-epitomestertol es az oket
ellato parasztoktol. A kincstar szinte minden bevetelet, a hadsereg
fonntartasahoz szuksegesen felul, epitkezeseire forditotta. Ennek
eredmenye is, de kovetkezmenye is lett. Nevehez fuzodik Angkor Thom, a
Bayon, Ta Prohm, az Elefant Terasz, a 'Lepras' Kiraly vagy Jama isten
Terasza, Preah Khan, Prasat Suor Prat es megannyi kisebb szentely es
mas csodas epitmeny folepittetese. Ezek kozul a ket utobbi templom
kivetelevel mindet alkalmunk volt meglatogatni es amulni Angkor Wat
grandiozus megjelenesen, a Bayon finom aranyain es Ta Prohm szinte
mesebeli kornyezeten.
Ebben az idoszakban a khmer uralkodok legnagyobb rivalisa a del-Vietnam
teruleten elterulo Csampa Kiralysag volt. Lakoi, a csamok nem
nyugodtak bele abba, hogy II. Szurjavarman, egy jo emberoltovel elobb
elfoglalta es kifosztotta fovarosukat: 1177-ben hatalmas 'tengeri'
utkozetet vivtak a csam es a khmer flottak az Angkortol mintegy 15
km-re del-keletre elterulo Tonle Szap tavon. A csamok zsenialis
haditervet dolgoztak ki: a Mekongon folhajozva elertek a mai Phnom
Penh-nel levo viziut-keresztezodest, majd a Siem Reap folyon
eszak-nyugatra hajozva Angkor ala ertek. Felgyujtottak a varost es
Kambodzsa negy esztendore csam uralom ala kerult. Ez alatt az idoszak
alatt keszult a valaszcsapasra a leendo uralkodo, aki vegul 1181-ben
vette vissza Angkort a csamoktol. Tronra lepese utan sem koltozott
azonban beke a ket rivalis kiralysag koze: alig egy evtized multan VII.
Dzsajavarman rajtautott Csampan es kiralyat hadifogolykent Angkorba
hozta. E gyozelemnek allit emleket Angkor Thom egyik legtobbet fotozott
es legismertebb emlekhelye, az Elefant Terasz, s mellette a 'Lepras'
Kiraly Terasz. Innen szemlelte VII. Dzsajavarman, a kiralyi csalad
tagjai, az elokelo egyhazi szemelyisegek, szent eletu szerzetesek,
hadvezerei es a kinai csaszar kovete tarsasagaban az alant elvonulo,
elefanthaton ulo es gyalogos khmer hadakat. Tavolabb, a felvonulasi ter
nyugati oldalat a Gyozelem Kapuja zarja le. Uralkodasanak vegere,
1220-ra a Khmer Birodalom keleten a del-kinai tengertol nyugat fele a
mai Myanmar teruleten fekvo egykori Pagan Kiralysagig, eszak-deli
iranyban pedig a mai laoszi fovarostol, Viencsiantol a Malaj-felsziget
deli feleig, kb. Kuala Lumpurig terjedt ki. A Nagy pito leszarmazottai
ugyan szinte semmi maradandot nem hoztak letre, azt azonban - egy Zsu
Daguan nevezetu kinai utazo epsegben fonnmaradt keso XIII. szazadi
beszamolojabol - tudjuk, hogy Angkor es a birodalom viragzott, legalabb
a XIII. sz. vegeig. Angkor nagyszeru templomai, monostorai es vilagi
epuletei, vendegfogadoi, iskolai es korhazai olyannyira rabul ejtettek
a korabeli utazokat, hogy csak a legnagyobb elismeres es csodalat
hangjan tudtak rola beszamolni. Kambodzsat mint "merhetetlenul gazdag
es nemes" orszagot irtak le a foleg kinai, arab es indiai kereskedok es
tengereszek.
Angkor ragyogasat sajnos eltompitotta az, hogy a XIII. sz. vege tajan,
jollehet csupan egy rovid idoszakra, megerosodott a hindu vallas a
buddhizmus rovasara: ennek tudhato be az, hogy szamos emberi arcot
formazo faragvanyt megcsonkitottak, felismerhetetlenne teve azokat. Az
emberabrazolas tilalma kozos vonas -- az egyebkent egymasra szinte
semmi masban nem hasonlito -- hindu es a mohamedan vallasban.
III. Indravarman uralkodasa (1295-1307) alatt a birodalom azutan
visszaterhetett a buddhizmushoz, s ekkortol honosodott meg annak az un.
theravada aga. A theravada buddhizmus a ket fo iranyzat - a mahajana
('nagy szeker') es a hinajana ('kis szeker') - kozul az utobbival
azonos.
Noha maga a buddhizmus eszak-indiai eredetu, annak hinajana aga Sri
Lankan (Ceylonon) teljesedett ki es onnan terjedt el, theravada
buddhizmus neven egesz del-kelet-azsiaban. Manapsag is ez a lakossag
tulnyomo tobbsegenek vallasa Myanmarban (Burmaban), Thaifoldon,
Kambodzsaban es Laoszban. A theravada buddhizmust a szenvedely(es
egyutterzes) vallasakent is szoktak emlegetni, kovetoi sokra tartjak a
jocselekedetek 'folhalmozasat', a szulok, az idosebbek, a rangban
magasabban allok szinte feltetel nelkuli tiszteletet es lehetoseg
szerint kerulik az eroszakot.
Minden ferfinak kotelessege, hogy elete egy szakaszaban - ami lehet
szinte barmikor - szerzetes, bonc legyen es nehany honapig a
szanszkrittal rokon, klasszikus pali nyelvu szent iratokkal, a
fontosabb erkolcsi es vallasi tetelek tanulmanyozasaval
foglalatoskodjek. A boncot a civil tarsadalom latja el elelemmel es
egyszeru, nagyon jellegzetes es szep aranysarga lepel-szeru ruhazattal,
igy teljes igyekezetet a tanulasnak szentelheti. Nem lesz azonban
mindenkibol tudos szerzetes, de ez egyaltalan nem is cel. A fontos az,
hogy az ifju, vagy a mar erett ferfi a kolostorban toltott nehany honap
alatt onfegyelmet, onzetlenseget tanuljon es buddhista hiteben
megerosodve terjen vissza a civil eletbe. Akik azonban kedvet es
kitartast ereznek magukban ahhoz, hogy hosszabb idot toltsenek bonckent
a tanulassal, ennek sincs semmi akadalya - bar akar hosszu evtizedek is
eltelhetnek addig, amig egy-egy boncbol tudos lama lehet. Idejuk
mindenesetre van boven - ma mar sem a csamok, sem a tatarok nem hajtjak
oket -, a stressz, a sietseg pedig tokeletesen ismeretlen fogalom
arrafele.
rdekes megfigyelni, ahogy a boncok, mint valamifele elokelo idegenek
mozognak a tarsadalomban. Jartukban-keltukben mosolygos, kozvetlen
emberek, de szinte sohasem elegyednek beszelgetesbe 'civilekkel', s
peldaul a repulotereken fenntartott helyuk van. A narancssarga muanyag
szekek csoportjat a bankgoki nemzetkozi legikikotoben aranyszinu zsineg
veszi korul, s bejaratanal tabla all: For Monks Only (Csak boncoknak
!). E sorok jegyzoje eppen egy ilyen kis kulon varoterem mellett varta
gepenek indulasat, amikor megerkezett ket bonc. Miutan leultek,
elovettek pali nyelvu szent irataikat, amelyek nem konyv alakuak
voltak, hanem ket, kb. 10x20 cm-es fatabla koze illesztett, ket
zsineggel osszefuzott lapokra voltak nyomtatva, s azonnal elmelyultek
az olvasasban. Aztan amikor megeheztek, otthagytak konyveiket a
szekukon, magukhoz vettek rizsesedenyeiket es nyugodt tempoban
elindultak a repuloter legelokelobb vendegloje, a Silom Village
Restaurant fele, hogy enni kerjenek. Nehany perc mulva visszatertek es
joizuen nekilattak a rizsbol es zoldsegbol allo szereny ebedjuknek.
Mindezt hihetetlen nyugalommal az arcukon. Korulottuk pedig folyt a
hatalmas forgalmu nemzetkozi legikikoto mindennapi, hangzavaros elete,
mar amennyiben 2001 szeptember 11. utan egy hettel egy nagyforgalmu
repuloter elete egyaltalan lehetett 'mindennapi'. Mindebbol azonban a
mi boncaink bizonyara vajmi keveset eszleltek.
De terjunk vissza meg egy par szo erejeig a XIII. szazadi Angkorhoz!
Ketsegtelen, hogy VII. Dzsajavarman uralkodasa jelentette Angkor
aranykoranak zenitjet. A XIV. szazad kozepetol kezdve azutan lassan a
bomlas jelei kezdtek mutatkozni. Amint korabban mar utaltam ra,
1350-ben nyugaton a thaiok megalapitottak kiralysaguk fovarosat,
Ayutthayat, s folyamatos erosodesuk allando fenyegetest jelentett a
csekelyebb lelekszamu khmerekre nezve. Vegul aztan 1431-ben el is
foglaltak es felperzseltek Angkort. Ettol kezdve a khmerek fokozatosan
visszavonultak (vagy menekultek?) del-kelet fele egeszen a Siem Reap es
a Mekong folyok talalkozasaig, ahol jelenlegi fovarosuk, Phnom Penh is
all.
Bizonyara megfigyelted, kedves olvaso, hogy szinte minden khmer kiraly
neve a -varman utotaggal vegzodik. Ez nem veletlen: a theravada
buddhizmus szent es klasszikus nyelven, paliul a nevek moge helyezett
kepzo azt jelenti, hogy vedelmezo vagy oltalmazo. A khmer kiralyok
maguk valasztottak meg azt a nevet, amely alatt uralkodtak, s az
nyilvanvaloan utalt sajat szemelyes tulajdonsagaikra eppen ugy, ahogy a
kozepkori europai uralkodok kiralyi 'ragadvanynevei' is ugyanilyen celt
szolgaltak, gondoljunk csak a pelda kedveert Kis Pipinre, Barbarossa
(Rotszakallu) Frigyesre, Oroszlanszivu Richardra vagy akar a mi Konyves
Kalmanunkra.
-------------------------------------
(folyt. kov.)
A kapcsolodo fenykepek a http://www.azsia.net lapon, a Fenykepek
szekcio alatt tekinthetok meg.
Guczo
|
