Talatam egy jo kis cikket a Natureben M. Radman tollabol, ami jol
kiegesziti a multkor a genetikai variaciokrol altalam irottakat.
Valami hasonloval akartam folytatni, ehelyett most inkabb egy
kivonatat adom a cikknek:
A DNS masolasanak nagyfoku pedanssagat egy ellenorzo (proofreading)
rendszer, amely a veletlenul beillesztett nukleotidokat eltavolitja,
es egy utolagos minosegellenorzes (mismatch-repair) adja,
gyakorlatilag hiba nelkulive te've a replikaciot. Ha rogton elsore
(utolagos javitgatasok nelkul) szeretnenk erre a nagyfoku precizsegre
jutni, akkor a DNS masolasa egy igen lassu folyamat lenne. Igy
viszont hatekony, bar nem tul pontos, de ekkor mar a hibak javitasa
is hatekony lehet, mert mar csak a hibakra koncentral.
Olyan esetekben azonban, ahol az utolagos hibakat nem lehet
azonositani (pl. feherjeszintezis) a hetekonysag rovasara csokkenteni
kell a reakcio sebesseget (kinetic proofreading).
Vajon torekednek-e az elolenyek a tokeletes pontossagra?
Nyilvanvaloan nem. Mivel a huseg sokba kerul, inkabb optimalizalt
mint maximalizalt. A Streptomycin pl. megnoveli a hibaaranyat a
feherjeszintezisnek, igy az erre rezisztens bakteriumok (StrR)
tulajdonkeppen megnoveltek feherjeszintezisuk pontossagat. De az StrR
mutansok normal korulmenyek kozott sokkal lassabban nonek, mint
kisebb pontossagu tarsaik. Termeszetesen a tul nagy hibaarany mar
halalhoz vezethet, pl. bakteriumok vagy haploid eleszto eseteben ha a
mutacios rata mintegy tizezerszeresere no.
A hatekonysag es pontossag kozotti negativ osszefuggest jol mutatja a
kulonbozo masolasi szintek hibaaranya. A feherjeszintezis soran
minden tizezer helyesen beirt aminosavra 3 hiba jut, a mRNS
szintezise, a transzkripcio soran 100 000/1 a hibaarany, a DNS
szintezisenel ez az arany mar mintegy 10milliard/1. A sejteknek
utolagosan kell beavatkozniuk a feherje illetve RNS "termelesebe":
Egy normal emberi sejtben a megszintetizalt feherjek mintegy
egyharmada azonnal lebontodik a proteasome-okban folding hibak miatt,
mig az mRNSek mintegy fele szinten lebontasra kerul a benne levo hiba
miatt.
Termeszetesen a DNS masolasa nagyon pontos, hiszen ez a sejtek
adatbazisa, ezt kettos helix termesete is elosegiti. De a pontossagot
egy megoly tokeletes masolo gepezet is csak tokeletes DNSt masolva
tarthatja fenn.
Sajnos azonban a sejtek DNSe folyamatosan serul oxidaciok,
hidrolizisek, alkilalodasok, lanctoresek, stb reven. Akar 300 000
ilyen serules is erheti naponta egy emberi test minden sejtjet!
Tobbseguket persze kijavitjak a megfelelo mechanizmusok.
A ki nem javitott hibak a DNS replikaciojanak leallasahoz es a sejt
halalahoz vezethet. De sejtek tarsolyaban van meg egy adu:
egy ilyen esetekben mozgositott rendkivuli DNS polimeraz, az SOS
kepes a serult DNSek masolasara is, termeszetesen a hibaikkal egyutt.
Szoval ebben a rendszerben kene valahol helyet talalnunk a Zoli altal
javasolt a'lveletlen generatornak.
Sajnos en egyelore nem latom sehol.
Gabor
|
Ismerosomnek az a gondja, hogy logikai erzeket nem tartja
megfelelonek. Minthogy a munkahelyen pedzegetik - mindenkit
IQ es szemelyisegtesztnek vetnek ala, es kulonfele keszsegekrol is
vizsgalodnak (pl. targyalokeszseg, stilus, stb.) melyrol elozetesen
nem lehet informalodni - aggodik, hogy a logikai feladvanyokkal
baja lesz, es kerdezte hogyan tudna azt fejleszteni ?
En nem tudom, de gyanitom, hogy pl. rejtvenyfejtessel fejlesztheto
- lett volna... (?)
A rejtvenyek azonban legtobb esetben szerteagazo muveltseget is
igenyelnek. Annak hijan nincs sikerelmeny, ami elveszi a kedvet.
A matematikai logika megint mas dolog. Az hamar megtanulhato,
magolas kerdese. Papiron sokkal bonyoltabb logikai osszefuggeseket
irhatunk le, mint amilyeneket felfogni kepesek vagyunk, es
dolgozni tudunk veluk, kulonosebb nehezseg nelkul.
A koznapi eletben azonban a legtobb embernek nem a logikaval van
gondja, hanem a hianyzo informaciokkal, vagy gatlasaival, vagy
az emlekeiben kutatassal, asszociacios keszseggel stb., vagy csak
az ehhez szukseges szabadsaggal, mereszseggel ?
Tulajdonkeppen ezt is fejleszteni kellene, es kene legyen technikaja,
de elkepzelesem sincs hogyan lehetne hetek alatt feljavitani
asszociacios keszseget.
Talan meglepo, de az irodalom, beleertve a ponyvaregenyeket is,
vagy a leg-agyamentebb humoros irasokat is, vagy az izgalmas
krimiket, fordulatokkal teli kalandregenyeket es a sci-fiket -
biztosan fejlesztik az asszociacios kepesseget.
(Holott a kulturdiktaturak ill. bizonyos kulturelit ezek olvasasat
csaknem elitelendonek tartja.)
A masik a fogalmazas ill. retorika, amit gyakorlas nelkul nem
lehet megtanulni, es ha valakinek gyakorlas nelkul is megy,
hallomasbol tanulassal, az kiveteles adottsagot sejtet.
Tobbek velelme szerint az irigylesre melto retorikat gyorstaplalokon
tanuljak meg a politikusok, es ez a magyarazat arra, hogy konnyen
kivagjak magukat ellenfeleik allitotta csapdakbol.
Ezt nehezen hiszem, marmint, hogy elemedett koruak nekiallnak
retorikat tanulni, es rovid idon belul brilliroznak.
Inkabb arra tippelek, hogy azok mennek politikai palyara,
akik korabbi sikerelmenyeiken felbuzdulva tudjak, hogy alkalmasak
targyalasokon es vitakban helytallni. Nem ijednek meg nehez
kerdeseknel, nem fagy belejuk a szo, de amit nagyjabol megis
ismerniuk erdemes alapkent, az a kozigazgatas nyelvezete es szelleme
- mely jogszabalyokbol is megtanulhato, bemagolhato, bar nem konnyen,
viszont aki valos jogi esetek sokasagat is ismeri, az elobb-utobb
raerez a jog logikajara, es abbol fakadoan a 'szakszeru'
onvedelemre ill. a rutinos felelosseg-atharitas mikentjeire is.
Muszaki problemamegoldo keszseghez alapelveket es rengeteg
kulonfele problema gyakorlati megoldasat kell elozetesen ismerni,
de megjobb muvelve, elmeletben es gyakorlatban, par evig elszantan,
gorcsos kitartassal.
Ugyanez lehet a helyzet a programozassal, es matematikaval is.
Onallo gorcsolo feladatmegoldasok nelkul csak zseni lehet az, akinek
gyakorlat nelkul is megy.
A matematikaban sem hiszem, hogy a logikai keszsegnek kiemelkedonek
kell lenni. Az alapfogalmakat kell jol bevesni gyakorlassal,
vagy memotechnikaval, es a beloluk epitkezest lefigyelni.
A tudomanyos problemak megertesehez pedig a jelensegeket es
kiserleteket kell megismerni, azokbol minel tobbet, es a
kovetkezteteseket - beleertve az alternativ, bukott hipoteziseket
is jo ismerni. ( En rengeteg ilyet irtam itt mindenki udvere. :))))
Az se baj ha altalaban a problemakat az ember sajat kutfobol
igyekszik eloszor megoldani, s majd utana megnezni, hogyan oldottak
meg masok. A dolog sokkal tanulsagosabb, mint a keszen kapottat
eloszor tanulmanyozni.
A talalgatos filozofalgatas utan a kepessegfejlesztesrol szolo
otletekhez kedvcsinalonak irok egy-ket konkret sajat bevalt
alapozo modszert.
Keprejtvenyek megfejtese konnyebb, s igy a sikerelmeny aztan
szarnyakat ad - ha kepen lathato dolgokrol eszunkbe juto szavakkal
megegyezo kezdetueket keresunk szotarbol, es sok esetben ott lesz
kozottuk a helyes megfejtes. Ilyenkor valojaban forditott a felallas,
hiszen a szavakat nezegetjuk es kikeressuk kozuluk azt amelyik a
kepi keszlettel osszefuggesbe hozhato.
Vers es egyeb tanulasi nehezsegek eseten a verset soronkent le
kell rajzolni. A blod gondolattarsitas is jo.
( Sot, minel blodebb, annal jobb, mert akkor rohogve lehet majd
szavalni:), de sirversnel ez nem ajanlott. )
Legtobben kepekre jobban visszaemlekeznek, igy fejben hordhato
a 'virtualis sugo'.
Nem ertem ezt a vilagot, hogy elemi kepessegfejlesztesi technikakat
es tanulasi tippeket trukkoket kulon miert nem tanitanak a kozoktatasban?
Titkok ezek, vagy ki sincsenek igazan dolgozva ?
Az is megfordult a fejemben, hogy a HIX iroi mellett meg akar MENSA
tagok is kiadhatnanak konyvet, melyben kozkincskent gyujtemenyesen
leirhatnak egyenenkent, hogy feltetelezesuk szerint mibol szarmazik
kiemelkedo kepesseguk.
Akar egyetemet is alapithatnanak ilyen celra.
Regen feltunt, hogy az IQ tesztek nagy resze a vizualitasra, logikara
es a fogalmi gondolkozasra van altalaban kihegyezve, holott az
intelligencia joval osszetettebb dolog nyilvan.
Valojaban minden erzekszervunkhoz es kombinacioikhoz is lehetne olyan
teszteket kiotolni, mely komplexebb es ezaltal realisabb
IQ-merest tenne lehetove. Namost nem irom meg, kik fogadnak
ezt mersekelt lelkesedessel, hiszen atertekelodne sok eddigi
rekord.
Elkepzeltem, hogy elmennek a MENSA-hoz reklamalni, miert is
nincs komplexebb tesztjuk ? Pl. javasolnam - bekotott szemes etel- es
italkostolas alatt hangok egyvelegbol kelljen felismerni zajokat,
beszedet, zenemuveket, stb., mikozben tapogatozassal kene kivalogatni
holgykoszorut alkoto teszt-holgyek kozul, melyikuk eselyes
vilagszepenek, vagy jo felesegnek lenni, stb. :)
Ha ezt ott eloadnam, a titkarno mar az eloszobabol kitoloncolna,
valahogy igy:
- Rossz helyen tapogatozik uram, s ha szemernyi IQ-ja van -
tudnia kell, miert kapta ezt a pofont! Nem tudom hogy tevedt ide,
raadasul epp ebedidoben. Iqus Maximus most nem fogad.
Lehet, hogy maga szorakozik velunk, vagy bolond, vagy csak rosszul lat
a bekotott szemevel? Nem erdekel - de az se, hogy ehes !
Ajanlom - ahogy jott, bombolo walkmanjevel es szemen a kendovel -
forduljon meg, majd szag utan keressen valami egyetemet. Maganak
ott a helye. Kiserletezzen a menzanal, de ne itt a MENSA-nal ! -:(
Ime elmelettel igazoltam, hogy pudding-proba meghiusulhat rossz
ta'lalastol is. Utobbihoz is kifinomult erzek kell.
Udv: zoli
|
