Sziasztok!
Ismet akadt egy kedves utazo, aki rendelkezesunkre bocsatott
egy ujabb utibeszamolot - ezuttal egyiptomi elmenyekrol.
David bemutatkozo irasat remelem - mindannyiunk oromere -
hamarosan tovabbiak is kovetik majd.
Udvozlettel,
Lazar Peter
***
Egyiptomrol sok jot es rosszat mondtak, de en szemelyesen
akartam tapasztalatokat szerezni, igy 2001. februarjaban
repulore ultem es elmentem elso lepesben Alexandriaba.
A kairoi repuloteren hajnali fel otkor buszra szalltam, es ha
nem is tul gyorsan, de fel kilencre mar Alexandraiban voltam.
A buszpalyaudvar ot kilometerre van a kozponttol, de nem bantam
a gyaloglast. Utkozben tobben is kedvesen megkerdeztek, hogy
segithetnek-e, majd elmagyaraztak, merre kell a foter fele menni.
Alexandria kozel 25 kilometer hosszan terul el a Foldkozi-tenger
partjan. Itt nincsenek a faraok idejebol szarmazo emlekek, mint
szinte mindenhol Egyiptomban. Gorog-romaiak vannak, de ezeknel
erdekesebbek az ujkori latnivalok - peldaul a 20. szazad elso felenek
leromlott allapotu, de igy is nagyon szep lakoepuletei.
A legfantasztikusabb azonban az europai (gorog, francia, brit) es
az arab hagyomanyok, eletmod, varoskep keveredese.
A varosnak vannak "hagyomanyos" latvanyossagai: a Gorog-Romai
Muzeum, az erod, a romai amfiteatrum romjai, ezek azonban
onmagukban nem nyujtanak sok erdekesseget. Jobban jarunk,
ha vegigsetalunk a Corniche-on, a tengerparti setanyon, bejarjuk
alaposan a belvaros utcait, ahol a modern epuletek kozott sok,
a 20. szazad elso felenek megkopott pompajat araszto berpalota
maradt fenn, es ahol elegans boltok (sokszor regi francia nyelvu
cegtablakkal) valtjak egymast utcai sutodekkel es igazi arab
kavezokkal, ahol a vizipipa az igazi ur; ezekbol meg a kisebb
helyeken is tobb tucatot lathatunk. A belvarost szegelyezo
keruletek mar egeszen mas kepet nyujtanak. A szuk, de apro
szines zaszlokkal szepen feldiszitett utcakban rossz allapotu
hazak vannak padlozatlan muhelyekkel es apro boltokkal.
A halpiac melletti iskolabol hazatero gyerekek es fiatalok ragyogo
arccal kozlik az erre tevedo idegennel, hogy "Welcome", "Hello"
vagy "How are you"- majd mennek tovabb. Kedvesseguk mogott
nincsen semmilyen kereskedelmi szandek - egyszeruen csak
orulnek, ha egy utazo a kornyekukre teved. Vannak olyan
negyedek is, ahol nem kis esemenyt jelent, ha egy idegen
vegigsetal az utcan, de a bizalom mindenhol jelen van.
A legtobb legkondicionalt busszal es csoportosan utazo turista
messzire elkeruli ezeket a helyeket, pedig sokat veszit vele.
Alexandria es Kairo kozott korszeru gyorsvonatok mennek.
Az allomason nehany szonal senki sem tud tobbet angolul, de
mindenki szivesen segit, es vigyaz arra, nehogy az erre jaro
rossz jegyet vegyen vagy rossz vonatra szalljon.
A vonat 2 ora 45 perc alatt el Kairoba. A kairoi fopalyaudvar
messze nem olyan kaotikus, mint amilyen hire van (ez az egesz
varosra elmondhato), es a turista informacio elott posztolo
rendorok orulnek, ha segithetnek a kulfoldieknek.
Kairot szep varosnak nehez lenne nevezni, de az biztos, hogy
nagyon erdekes. A Midan Tahrir, az egyik foter es a Ramszesz
palyaudvar kozotti reszen elegans boltok es utcai papirzsebkendo-
arusok, piacok es utcai sutodek valtjak egymast. A Nilus szigeteit
csak reszben epitettek be, sok helyen vannak parkok, a bal parton
van pedig tobbek kozott Giza hatalmas elovarosa - ennek a vegen
vannak a piramisok.
Kairo bovelkedik latvanyossagokban. Az Egyiptom Muzeumban addig
nezhetjuk a sok mumiat, amig el nem farad a szemunk, es az emeleti
termekbe benezve - itt mar a tomeg is kisebb - hetkoznapi targyakat,
fa- es kofaragasokat, szerszamokat is lathatunk. A Nilustol nem
messze, a kopt negyedben egymas mellett talalunk tobb apro kopt
templomot (ezeket eppen most renovaljak), es egy Kopt Muzeum is
van, ahol egeszen csodalatos famennyezet vonja magara a tekintetet.
A varos kozpontjatol husz percre sincs az iszlam negyed, ami persze
nem iszlamabb, mint a varos tobbi resze, de itt halmozottan latni regi
es nagyon szep mecseteket, es itt van ket bazar is - egy elegansabb
a turistaknak, a masik a helyieknek.
A piramisokhoz nagy-, majd minibusszal mentem ki: az elso busz
egyik utasa megkerdezte, hogy merre megyek, segitett megtalalni
a megfelelo buszt, es mivel o is arra ment, folszallt velem, majd
minden tiltakozasom ellenere ragaszkodott ahhoz, hogy o fizesse
a jegyemet. A piramisok alig otven meterre vannak a varos szeletol,
es a tuloldalukon mar kozvetlenul a sivatag van.
A kozlekedes Kairoban tortenhet
- Metroval, ami nagyon tiszta;
- Busszal, aminek a hatso ajtaja mindig nyitva van, es a
le- es felszallashoz nem all meg, csak lassit;
- Minibusszal, azaz iranytaxival; ha tudjuk az iranyt, ez az egyik
legjobb lehetoseg, raadasul kivalo alkalom a kapcsolatteremtesre;
- Taxival, amibol tobb tizezer van; ezek mind szakadtak, de olcsok;
- Gyalog, ami a legjobb a varosnezesre, de nem konnyu feladat,
ha at akarunk menni egy fout tuloldalara, mivel az autosokban a
gyalogosok lattan fel sem merul, hogy lassitsanak: inkabb kurtolnek,
gyorsitanak, es valahogy kikerulik az elejuk kerulo akadalyokat;
- Vizibusszal: fel fontert (37 forint) 50 percet hajokazhatunk a Niluson;
elmehetunk peldaul a belvarostol a Kopt negyedig.
Kairobol Luxor fele vettem az iranyt az ejszakai vonattal.
Megerkezesem ota itt talalkoztam eloszor panaszkodo emberekkel:
ket europai turistaval, akiknek az volt a bajuk, hogy harom jegyet
vettek, megsem kaptak kulon fulket. Az ut egyebkent sima volt, es
reggel mar Luxorban kereshettem szallast. A kis hotelben, ahol
megszalltam, a tulaj hosszan magyarazta, hogy a bal parti
latvanyossagokat kizarolag oszverhaton lehet bejarni. En inkabb
a sajat labamat valasztottam, es miutan megalkudtam egy
csonakossal, aki olcson atvitt a tulpartra, gyalog kapaszkodtam
el elobb az elso sirokig, majd a hegyeken atvagva alig ket ora alatt
elertem a Kiralyok Volgyebe. A taj vegig gyonyoru volt: a kopar
sziklakrol jol lattam, hogy meddig terjed a Nilus hatasa:
a termofoldek vegen azonnal kezdodott a kosivatag, es a Kiralyok
Volgyet is szep volt felulrol megpillantani eloszor. Kicsit furcsa volt
hirtelen becsoppeni a turistaforgatagba, de a kiralysirok - mar amelyik
eppen nyitva volt - nagyon szepek voltak. Az orok mindenhol tartottak
a markukat egy kis baksisert - ez tokeletesen ellentetes az egyiptomiak
nagy tobbsegenek magatartasaval. Az emberek onzetlen kedvessege
mindig ott volt a legnagyobb, ahol a legritkabban lattak turistat.
Luxorban, meg a bal parti kirandulas elott, elmentem a Karnak
templomhoz, amely hatalmas faragott kooszlopaival emlekezetes
latvanyt nyujt; csak az idegenvezetok hangoskodasa es a nepes
turistacsoportok egy reszenek feltuno unatkozasa nem illett a kepbe.
A luxori templom romjait kivulrol neztem meg es arra gondoltam, hogy
milyen elet lehetett itt tobb ezer evvel ezelott.
Luxorban a bazar mar inkabb a turistaknak szol. Sok mindent lehet
venni, a hangulat sem rossz, de szamomra legalabb ilyen erdekes
volt latni, hogy a helyiek milyen piacokra jarnak. Az egyik nap
naplemente elott kibereltem egy felukkat, azaz kis vitorlast egy
orara. A folyorol a varos fele nezve a luxori templomot es a hatalmas
luxushajokat latni, a masik oldalon pedig a palmafak es a szegenyes
hazak kozott vittek itatni tulajdonosaik a turistacsoportok
tevegelteteseben megfaradt allataikat.
Alexandriarol az utikonyv.com honlapon egy mini-utikonyv talalhato
az osszes fontos gyakorlati informacioval.
David
http://www.utikonyv.com
|