Sziasztok,

  Meg egy megkozelites a tudomanyos igazsag temakorhoz...
  A tudomany allandoan azon dolgozik, hogy az elmeleteket tesztelje,
megdontse kiserletekkel. Ennek megfeleloen a tudomanyos igazsagok
nagyon nagy valoszinuseggel igazak, amikor alkalmazzak azokat, hiszen
az alkalmazas is egy kiserlet, amit mar elvegeztek egyebkent is
elmelet teszteles celjabol.
  Konkretizalva: az evolucio elmelet halalra van tesztelve gyors
valtozasok esetere (evtizedek) es tenyleg mukodik is, amikor alkalmazzak
(allt- es novenynemesites peldaul). Amikor az a kerdes, hogy mennyire
alkalmazhato az elet kialakulasanak megertesere, akkor nincs halalra
tesztelve egyelore, viszont total mindegy, hogy igaz-e, mert nincs
kovetkezmenye, ha nem igaz.
  Par evtizeden belul lesznek kiserletek, amikor a szomszed csillagok
bolygorendszereit fogjuk kutatni, tobbek kozt elet nyomai utan kutatva.
*Akkor* lesz ertelme arrol beszelni, hogy az evolucio elmelet helyesen
magyarazza-e a valosagot az elet kialakulasa szempontjabol. Addig semmi
ertelme, mert a helyessegnek/hibassagnak semmi gyakorlati kovetkezmenye
nincs, igy a kerdes (tudomanyos szemszogbol) ertelmetlen, mert kello
melysegben nem tanulmanyozhato. A tudomany (atmenetileg) elfogadja
az evoluciot, mint magyarazatot az elet kialakulasara, mert nincs jobb.
Viszont ez maganugy, mert a valasz irrelevans (vagy filozofia, ha ugy
jobban tetszik).
  Valaki megmagyarazna nekem, hogy miert olyan fontos kerdes, hogy az
eletet egy szakallas apo teremtette vagy veletlenszeruen jott letre?
A vegeredmeny ugyanaz. Filozofiai szempontbol ertem a kerdes ertelmet,
tudomanyos szempontbol nem.

Gyula

>valamint kivetni 
>a 'mellebeszelesi ill. indokolatlan szohasznalati adot',
>mely eleinte - sejtesem szerint - jelentos
>allami bevetelt hozna, melyet nemes celokra
>kene forditani.

Zoli! Remelem, hogy mar elkezdted gyujteni a penzt,
hogyha bevezetik az altalad javasolt adot, nehogy
fizetokeptelenseged miatt nelkuloznunk kelljen
otleteid ozonet. Hianyozna.
Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biovegpc05.unifr.ch)

Sziasztok!

Gyula, szerintem kevered az U-235-ot az U-238-cal. A "hagyomanyos"
energiatermelo atomeromuvek majdnem mind U-235-ot hasznalnak.

U-238 az un. gyors keltetokben [ezt a nemetbol tukorforditottam, nem
ismerem a magyar kifejezest] van, itt keletkezik az atombombahoz hasznalt
Pu-239. A gyors keltetokben nincs moderator es folyekony Na a
hutofolyadek.

Emellett leteznek az un. magas homersekletu reaktorok [szinten
tukorforditas], amikben a futoelemek helyett kb. 6 cm atmeroju U-235
go:mbo:k vannak, Th hozzaadasaval U-233 keletkezik. Ezen reaktor
grafitmoderalt, He-hutesu, a primer kor homerseklete 950 fok koruli.

Nemeteknel energiatermelesre csak a nyomottvizes U-235-ost hasznaljak
tudtommal jelenleg. Magas homersekletubol volt egy, de azt mar kb. 10 eve
lekapcsoltak, a gyors kelteto pedig sosem lepett tul a kiserleti reaktor
stadiuman (Ju:lichben, az atomkutato kozpontban), ha minden igaz.

Udv,
marky

@@@ magyarul tenyesztoreaktor, de a kelteto is jo :-)  M.L. moderator @@@

Ahogy math is fogalmaz, :
>Az elet fogalma mindenkeppen olyan tulajdonsagokhoz kapcsolodik, 
> >amelyekbol hierarchikusan tobb fogalmat lehet felepiteni, azaz a 
> >lehetseges fogalmaknak fokozatai vannak.
Talan csak a "tobb" szocskat cserelnem a vegtelenre, melyek kozze sorolhato 
a tudatos es tudatlan eletfokozatok is. Elgondolkodtato, hogy inteligenciank 
kialakulasa ota vallt valoban tudatossa az elet. Hany es hany millio eloleny 
es fogalma sincs a tudatrol, a letrol- Azert erdekes, mintha rajtunk kivul 
masvalaki is letezne, gondolkozna, es alkotna teljesen tudatosan. Ez maga a 
mar sokat emlegetett evolucio, mely vegtelen kerdeseket magautan hagyva 
csodalatossa varazsolja a termeszetet. Peldaul a rozsa honnan tudja, hogy 
tovise megszurja a tamadojat, az orhidea csapdabaejtett rovarokkal postazza 
a viragporat. Maga az ember is e termeszetadta keszletbol potolta 
szamtalanszor az otleteit. Hasonlitsuk csak a madarat es a repulogepet, de 
elcsodalkozhatunk akar egy novenyevo dinoszaurusz nyakcsontvazan, melynek 
tokeletes hasonmasa a toronydaruk hatalmas emelokarjanak vaza. (stb.)
   A vegtelen peldakat meg sorolhatnank, egyszeruen megnemertve az elettelen 
anyag elove valasanak fogalmait, mindenkep energetikailag egy tokeletes 
osszhangra van szukseg mely szinte egyedulallova teszi a kornyeken 
bolygonkat a vilagegyetemben. Pontos adataink meg nincsennek, hogy valojaban 
az elet a Foldon szulethetett-e, viszont egyre tobb a bizonyitek, hogy a 
vilagurbol is szarmazhat. Ezeket igazoljak a marsi es az ustokosok 
elemzeseibol szarmazott adatok. A legutobi bizonyitekok is arra utalnak, 
hogy a Foldunkon letezo viztomeg is tobbszori ustokos becsapodasbol 
szarmazik. Mindez arra utal, hogy az elet mar egy nagyon regi fogalom, ha 
nam is eggyidoben a miletunkkel, de biztos hogy jelen volt, van es lessz 
mint az univerzum anyaganak es titokzatos energiainak egy kulonleges 
otvozete, a vegtelen vilagur kulombozo pontjain.
Csaba.

_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp

Udv a listanak!

Vida Zoltannak hivnak, es a Paksi
Atomeromuben dolgozom mint elemzo
mernok. Szakteruletem a valoszinusegi
biztonsagi elemzesek (PSA).
Mint szakmabeli, es igy elkotelezett
ember nem tisztem beleszolni az
atomeromuvet tamogatok es ellenzok
vitajaba, pusztan szeretnem ellatni a
tarsasagot pontos tenyekkel. Teszem ezt
azert, mert az elmult napokban mar a
kitalalt, megbecsult ertekeken alapulo
szamitasok kepeztek a vitak alapjat.  Ha
mar beszelgetunk valamirol, legalabb
tudjuk, hogy mirol.

Kezdjuk az atomeromuvek
technologiajaval.
Nagyon sokfele atomeromu van, amikben
csak az a kozos, hogy az elektromos
energiat atommaghasadasbol termelik.
Mindnek mas a veszelyessege, maskeppen
megy tonkre, de a fo veszely minden
esetben az aktiv zona tartalmanak
ellenorizetlen kikerulese a kornyezetbe.

Nehany szot Csernobilrol: ez a tipus
(RBMK) forralovizes, vizhutesu, csoves,
grafitmoderalasu reaktor, azaz konnyuviz
a hohordozo, az parolog el a reaktorban,
es a turbinaban a gozzel aramot
termelunk. A neutronokat grafit lassitja
le. Polgari celu reaktor, de a
grafitmoderalas miatt viszonylag sok
plutoniumot termel, amit elsosorban
katonai celokra hasznalnak fel. Az
elhiresult baleset hatasaiban a
legfontosabb szerepet ez a grafit
jatszotta, ilyen hatasu baleset egy
nyomottvizes atomeromuben grafit hijan
nem
fordulhat elo.

Reszletesebb ismerteto a Paksi
Atomeromurol: Nyomottvizes eromu. Az
aktiv zona alakja henger, atmeroje kb.
3050 mm. Ebben a hengerben helyezkedik
el a 312 db kb 2,5 m hosszu hatszog
alaku uzemanyagkazetta, es a 37 db dupla
hosszusagu szabalyzo kazetta. A
szabalyzokazettak felso resze boracelbol
keszult, ami elnyeli a neutronokat, az
also reszuk rendes uzemanyag kazetta. Ha
felso helyzetben vannak, akkor az
uzemanyag resz van a zonaban, ha
leeresztjuk oket, vagy vedelmi mukodes
kovetkezteben a sajat sulyuknal fogva
leesnek, akkor a neutronelnyelo boracel
kerul a zonaba leallitva a lancreakciot.
Egy hatszog alaku uzemanyag kazettaban
126 db 2500 mm hosszu es 9,1 mm atmeroju
futoelem palca van. A palcak
tulajdonkeppen zart cirkonium csovek,
bennuk helyezkednek el a kb. 7 mm
atmeroju, kb 20 mm magas 1,2%- 3,6%-os
dusitasu uranium-dioxid pasztillak. A
dusitas azt jelenti, hogy a termeszetes
uran izotop aranya 99,7% U238, es 0,7%
U235. Ezekben a pasztillakban az U235
aranyt dusitjak fel 3,6%-ra, es ez "eg"
ki 1,1- 1,2%-ra 4 ev alatt. Az eromu
energiartermelese ezeknek az U235-os
atommagoknak a hasadasara epul.

Par szo a radioktiv sugarzasrol: 4
alapveto sugarzastipus van: alfa, beta
gamma, neutron. Az alfa sugarzas helium
atommagokbol (2 proton, 2 neutron) all,
athatolo kepessege kicsi, azaz egy
papirlap is elegendo vedelem ellene, de
ha az alfasugarzo izotop az emberi
szervezeten belul bomlik el, akkor
nagyon karos. A radon gaz pl. azert
veszelyes, mert ha a tudoben bomlik el,
akkor stroncium lesz belole, ami beepul
a csontba, es ott alfa bomlassal
kozvetlenul karositja a csontvelo
termelo ossejteket, ezekbol keves van.
A beta sugarzas elektronokbol all,
athatolo kepessege kozepes, ez is akkor
veszelyes, ha az izotop bekerul a
szervezetbe.
Gamma: nagyenergiaju elektromagneses
sugarzas, nagy athatolo kepesseg.
Neutron: ezzel az a baj, hogy nagy az
athatolo kepessege, de konnyen megall
olyan anyagban, amiben sok a hidrogen.
Pl ember, mert bennunk sok a viz.

Azt hiszem elsore eleg ennyi, a
hulladekokrol folyt. kov. hetfon.
Kerdesekre szivesen valaszolok.

Vida Zoltan
Safety Assessment Specialist
NPP Paks

Tisztelt HIX levelzok!
Egy honap ota uj olvasojuk vagyok . Sok felmerult erdekes
 temahoz lenne hozzaszolasom.
A HIX-ETIKETT-et figyelembeveve meg varok. Most
 csak egy kerdest szeretnek
feltenni, amire meg nem kaptam valaszt sehonnan.
Motto a HIX-ETIKETT-bol: Nem erdemes tul sok idot 
aldozni olyan kerdesre,
amelyre mas kapasbol valaszol.
A kerdes: Mennyi a gravitacios eroter megvaltozasanak
 terjedesi sebbessege.
Bovebben: Adott tavolsagban ket jol meghatarozhato
 tomeg van. A koztuk valo
tomegvonzas nyilanvalo. Az egyik tomeget elmozditom.
 (Az elmozditas sebessege lenyegtelen). Mennyi ido
 mulva jelenik meg a gravitacios eroter csokkenese, vagy
 novekedese a masik tomegen.
Ha a kerdes ertelmetlen, magyarazatot kerek.

udv.
Varfalvi Lajos

Hello mindenki !

Segitseget keresek, aki reszletes targyalasat tudja adni a nehezsegi terben lev
o folyadék csepp alakjanak leirasaban (pl. higany csepp fekszik az uveglapon,  
vizcsepp log egy vizszintes droton, vizcsepp szakad le egy vegtelen feluleterol
 .)

Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)