Kedves Igor!

>...Tehat azt a problemat targyalja , hogy mivel az
>elektron az atom korul megkozelitoleg gomb palyan mozog , es mivel
>elektromos toltes gorbe palyan mozog , tehat ez olyan mintha gyorsulna ,
igy
>allandoan sugaroznia is kelle , is igy belezuhanna a magba . Mivel tudjuk
>hogy ez meg sincs igy , es Hawking ezt ugy magyarazza , hogy a
>hatarozatlansagi relaciot hivja segitsegul , es azt mondja , hogy ha az
>elektron a magba zuhanna akkor ismernenk a pontos helyet (vagyis hogy egy
>pontba zsugorodna ), es ezt a hatarozatlansag nem engedi meg , es ezzel
>magyarazza a problemat ...

A magyarazat teljesen korrekt a maga modjan. (Azzal a modositassal, hogy az
elektron a klasszikus elmelet szerint vonalszeru palyan mozog, ami nem
lehet gomb.) Egy olyan altalanos matematikailag megfogalmazhato fizikai
osszefuggest hasznal a magyarazathoz, ami tesztelheto, es jol bevalt az
atomok leirasanal. Amikor Newton a gravitacios vonzastorvenyt felfedezte,
majd Coulomb az elektromossagra hasonlo torvenyt irt fel, ugyan ezt tette.
Newton kortarsai szamara ez a lathatatlan tavolhatas eppen annyira
idegenszeru, es felfoghatatlan volt, mint amilyen felfoghatatlan a
hatarozatlansagi relacio. Mindazonaltal ezt a hatast ervenyesnek tekintve
Newton kivaloan szamolhato mozgasegyenletekhez, a valosagoshoz nagyon jol
illeszkedo mozgasi palyakhoz jutott. Persze a hatarozatlansagi relacio
eppen ebbol a szemponbol kevesbe tokeletes. Megmagyarazza ugyan, hogy miert
nem zuhanhat a elektron a magba, ugyanakkor nem ad lehetoseget arra, hogy
az elektronpalyat pontosan kiszamolhasuk. Csupan az elektron tartozkodasi
valoszinusege (illetve az ezzel osszefuggo komplex hatasfuggveny)
hatarozhato meg segitsegevel, es ezt a kvantummechanika kimeritoen meg is
teszi. Ez a valoszinusegi eloszlas valoban lehet gombszimetrikus is. Mivel
a meromuszerek is atomokbol allnak, amelyekre eppen ugy ervenyes a
hatarozatlansagi ralacio, mint a merendo atomokra, illetve atomi reszekre,
ezert nem is lehetseges a hatarozatlansagi relacio altal meghatarozott
erteknel pontosabb meres, igy az atomi elektronpalyak meressel nem
meghatarozhatoak. Ennek megfeleloen gyakorlatilag cafolhatatlannak latszik
a kvantummechanika azon alapfeltevese, hogy ezek a palyak nem is leteznek,
illetve ertelmetlen ezekrol beszelni. Ezt en kicsit tulzo kovetkeztetesnek
tartom, de az ketsegtelen, hogy a jelenlegi elmeletekkel ilyen palyak nem
targyalhatok, es nincs megfelelo erv az ilyen palyak letezesenek
bizonyitasahoz. Persze sok fizikus almodozik valami olyan egyesitett
elmeletrol, amely osszhangba hozza a klasszikus elmeleteket a
kvantummechanikaval, mivel jelenleg a ket elmelet szamos egymasnak
ellentmondo feltetelezest tesz szuksegesse. Itt elsosorban a reszecske,
hullam kettossegre, es ezek faramuci ertelmezeseire gondolok.

Udv: Takacs Feri

Kosz szepen a segitseget Zoli. 
Bar a fourier sorokat nem ismerem de a Taylor sorbafejtest alkalmazva a "[ln(x+
1)]/x" fuggveny primitiv fuggvenyere F(1)=F(0)+f(0)/1!+f'(0)/2!+...., gyonyorue
n kijott a pi*pi/6.
Az F(1)-F(0)-at erdekes volt kiszamolni.

Ha majd raersz te is kiszamolhatod. 
Viszlat.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 193.230.212.207)

>mivel az elektron az atom korul megkozelitoleg gomb palyan mozog , es mivel
>elektromos toltes gorbe palyan mozog , tehat ez olyan mintha gyorsulna , igy
>allandoan sugaroznia is kelle , is igy belezuhanna a magba . Mivel tudjuk
>hogy ez meg sincs igy , es Hawking ezt ugy magyarazza , hogy a
>hatarozatlansagi relaciot hivja segitsegul , es azt mondja , hogy ha az
>elektron a magba zuhanna akkor ismernenk a pontos helyet (vagyis hogy egy
>pontba zsugorodna ), es ezt a hatarozatlansag nem engedi meg , es ezzel
>magyarazza a problemat ...

Nem igazan "magyarazat" az en szememben, ugy ertem nem mondja meg, hogy 
miert.... sot: ettol meg sugaroznia kellene egeszen amig meg nem kozeliti a 
magot annyira, ami a hatarozatlansagi relacio altal megengedett...
sot: azt hiszem a hatarozatlansagi relacio csak a hely es sebesseg 
szorzatara ad egy hatart, aminel jobban nem merheto, azaz az en 
olvasatomban tudhatjuk a helyet vegtelen nagy precizitassal, csak ekkor a 
sebessegerol nincs fogalmunk....
En (amator fizikus, nem profi) inkabb azon gondolkoznek, hogy a ter gorbult 
az atommag korul ezert az elektron ugy latja, hogy o egyenes palyan halad, 
s ezert nem sugaroz.
Kerdes: egy reszecskegyorsitoban amikor (elektromagnesek altal) kilometeres 
korpalyara kenyszeritve  szaguldanak a reszecskek sugaroznak a kanyarban?

udv:
(termeszet- es konnyu-)  buvar

Szevasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: mosogepfejlesztes ( 39 sor )
> Idopont: Mon May 21 21:23:10 CEST 2001 TUDOMANY #1482
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> multan a szivattyu szorulasanak fokozodasaval egyre elviselhetetlenebb
> papagaj-rikoltozasba menne at.
> Hasonlo megoldast porszivoknal is el tudok kepzelni.
Nekunk van egy kb. 20 eves Hajdu porszivonk. Abban egy teljes allatkert
uvolt. Vagy nem ez volt a lenyeg? :-)))
Egyebkent a mai gyartmanyok vajon meddig birjak?

Udv!
Sipi

T. Tudomany !

Ma reggel a radioban egy hosszabb riportra lettem figyelmes, 
aholis a vizzel hajtott auto magyar feltalalojaval folytattak 
beszelgetest. Hazankfia, nemzeti erzesektol vezereltetve nalunk 
akarja megvalositan szabadalmat, a vizzel hajtott autot. A 
szabadalomert VW mar nagyobb osszeget is beigert - 6ooo DM-et 
kocsinkent !? - de o azt szeretne, ha a gyartas nalunk indulna meg 
es nekunk hozna hasznot. Persze a hivatalok es a burokratak 
mindenfele akdalyokat allitanak az ugy elebe, igy a dolog csak 
lassan halad.

A kerdesem az lenne, hogy mit tud a T. Tudomany kollektiv 
bolcsessege a vizzel hajtott robbanomotorrol, mert a szamomra  
nagyon kacsa jellege van a dolognak. Igaz, hogy mar mas 
forrasokbol is eljutott hozzam az ilyeniranyu fejlesztesek ugye, de 
hat a multik, meg az olajmonopoliumok a kutatasokat leallitottak, a 
feltalalokat enemitottak.

       Tisztelettel Kegl Tibor

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A riportot hallgatva egy fizikahoz kemiahoz abszolut botfulu
pszichiater is megallapithatta, kacsa...  -- M.L. moderator.

Igor:
>Nemreg olvastam Hawking : Einstein alma cimu konyvet ....

>Hawking ezt ugy magyarazza , hogy a hatarozatlansagi relaciot hivja 
>segitsegul , es azt mondja , hogy ha az elektron a magba zuhanna 
>akkor ismernenk a pontos helyet (vagyis hogy egy pontba zsugorodna ), 
>es ezt a hatarozatlansag nem engedi meg ....

Par eve olvastam, hogy antiprotonnal kiserleteztek, mely 
maskent viselkedik mint az elektron. Nem marad stabil palyan, hanem
belepottyan az atommagba. El is bontja a magot.
Akkor most mi a helyzet ? Amit szabad Jupiternek, nem szabad a
kisokornek ? :)

(Megjegyzem  delawarei egyetemi kutatok szerint ebben az evtizedben tobb
 antiproton jon felenk a Napbol, mint eddig. )

Udv: zoli

Udvolzetem!

Gab irta legutobb:

> A kerdesem az lenne, hogy -ugye ez total fizika- meglehet e csinalni,
> hogy kiepitek egy jaratot, amiben leengedek egy pontosan kiszamitott 
> helyrol egy ilyen papirt, es az vegig megy rajta?
> Balra - jobbra, a legellenallastol, meg nemtudommitol fuggoen.

Errol jut eszembe, hogy altalanos iskolas koromban, mikor kretaval
dobaloztunk, utana azon probaltam meg elgondolkodni, hogy el lehet-e ugy
dobni egy kretat, hogy a tablat surolva folirja a nevem ra, vagy
legalabb egy korivet? Azota tudom, hogy a nev eselytelen a koriv is
igencsak nehezen erheto el, ha elerheto egyaltalan :( 
	Majdnem ugyanilyen nehez ugy elinditani egy tobbe-kevesbe instabil
papirlapot, hogy pontosan ugyanazon az uton essen le.
Szerintem a levegoben mozgas reprodukalhatosagat tobbek kozt az teszi
lehetetlenne, hogy mindig van valamekkora legmozgas (az altalad emlitett
helyisegben nem kizarhato tenyezo :) ami valtozo iranyu es erossegu, ha
mas nem is, ez biztosan elronthatja a dolgot, de bizonyos pontossaggal
szerintem lehetseges, ha nem tul bonyolult a palya. A repulesi palya
stabilitasat nagyban segiti az, hogy ha a papir alakja eses kozben
allando. Eppen ezert pl. WC papirral teljesen eselytelen a dolog. 
	Az egyik unalomuzo jatek, hogy egy kalap (fazek, padlora rajzolt ko:r,
vagy ami van) folott all az ember egy pakli kartyaval es megprobalja ugy
leejteni a kartyat, hogy beletalaljon. 
Az, hogy letezik a jatek azt mutatja, hogy valamennyire allando uton
lehet eses kozben tartani a kartyalapot es ezzel elerni azt, hogy az
adott helyen erjen foldet, akarom mondani kalapot. 
Az viszont, hogy unalomuzo jatek arra utal, hogy nem mindig :-)
Az altalad emlegetett kanyarodos dolog csak rontja a megismetelhetoseg
eselyet, mert a kanyar ive sokkal erzekenyebb a lap sebessegere,
iranyara es alakvaltozasaira.

Ja es Meszaros Lacinak:

> Ez valami kabare volt, vagy tudomanyos ismeretterjeszto musor...?

Egyik se (igaz, hogy Palin egyike a Monthy Python tarsulatnak), hanem
utifilm: Palin a sajatos humoraval mutatja be a vegigjart helyeket.

> A meglenditett inga (Focault kiserlet) az eszaki sarkon 23 ora 56
> perc alatt tesz meg egy teljes kort (latszolag). Magyarorszagon
> ugyanennek az inganak a teljes kor megtetelehez mar kb 33 ora        > szukse
ges, lent az egyenliton meg elso kozelitesben vegtelen.
> Nehany meter ide vagy ora nem fog hegyeket mozgatni. Vizeket sem.

Ha rakeresel a "Coriolis-ero"-re a Tudomany regebbi szamaiban, latni
fogod, hogy hosszu vita folyt a dologrol. 
Amit irtam eppen arrol szolt (volna), hogy szerintem hogyan csalt a
srac.
							Valkai Sandor
mailto:  http://www.geocities.com/s_valkai