1. |
Re: Gravitacio (mind) |
65 sor |
(cikkei) |
2. |
gravitacios vita kiserletes megkozelitese (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
3. |
eromuvek (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
4. |
Voyager (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
5. |
Kettoscsillagok kialakulasa (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: timescape (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Gravitacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TUDOMANY:
> A korrektseg kedveert rajzoltam egy abrat, ezt belinkeltem a megfelelo helyre
,
> tehat csak kattintsatok egyet.
Majd ha online leszek... Holnap :)
> Szoval nem egeszen tiszta szamomra az, hogy gombszeru test (most az
> egyenetlensegeket es belso osszetettseget felejtsuk el, hiszen a valo vilagba
n
> a
> gombszeru is egyenetlen, csak a matematikaban homogen) tomeget egyetlen pontb
a
> surithetem, tehat m1+m2+m3+...+mn tomeget szamolhatok egyazon kozponti x;y;z
Szamoljuk ki pontosan. Helyezzunk el egy R sugaru, rho surusegu tomor
gombot az origoba, vizsgaljuk a z tengelyen az origotol d tavolsagra
levo m tomegu kis probatestre hato erot. Az integral valahogy igy nez ki
a gombkoordinata-transzformacio utan:
int(int(int(g*m*rho*r^2*sin(th)*(d-r*cos(th))/(r^2+d^2-2*d*r*cos(th))^
(3/2),th,0,pi),fi,0,2*pi),r,0,R)
Szerintem a legegyszerubb, ha ezt igy ahogy van, beirod valami szimbolikus
matematikai programba. (Derive, Mathematica, Matlab)
rho*dV egy tomegelem tomege
r^2+d^2-2*d*r*cos(th) a tomegelem tavolsag-negyzete, cosinus-tetel
(d-r*cos(th))/sqr(r^2+d^2-2*d*r*cos(th)) a tomegelembol a kis testre
mutato vektor es a z tengely szogenek koszinusza, az ero z iranyu
komponensenek aranya. Ha huzunk egy merolegest a tomegelembol a z-
tengelyre, akkor a metszespont, a tomegelem es a probatest altal kepzett
derekszogu haromszogbol latszik.
r^2*sin(th) pedig a gombkoordinata-transzformacio Jacobi-determinansa
A Derive egy negy tagu, sgn()-el megtuzdelt kifejezest ad erre, melybol
R es d viszonyatol fuggoen 2-2 mindig kiejti egymast.
Ha d<R, akkor ez egyenlo: 4/3*pi*rho*g*m*d = g*m*M*d/r^3
magyarul: kozepen nulla az ero, kifele a tavolsaggal aranyosan no
Ha d>R, akkor: 4/3*r^3*pi*rho*g*m/d^2 = g*m*M/d^2
magyarul: kivul visszakaptuk a Newton-fele torvenyt, ugyanugy lehet
szamolni, mint ha az egesz tomeg a kozeppontban lenne
A felszinen a ket kifejezes termeszetesen ugyanazt az erteket adja.
Remelem most mar ertheto! R-nek konkret erteket adva a Derive ket
gombnyomassal abrazolja is a fuggvenyt.
A TI89 zsebszamolom gyonyoruen felrajzolja az integralt, de nem tudja
kiszamitani :( Van valakinel HP48? Az vajon elbir-e vele?
> Nem tudom hol ronthattam el, tenyleg direkte a leheto legovisabb modon szamol
ta
> m,
> nehogy elrontsam, hajnali 1 ora van, es egyaltalan, hogy ne arrol szoljon a v
it
En nem lattam az abrat, de latatlanban szerintem ott, hogy a negyzetes
torveny megbontja a szimmetriat. Csak az integralas elvegzesevel lehet
megoldani a feladatot. Vagy potencialokkal, szerintem mi kozepsuliban
ugy csinaltuk meg, de mar nem talalom a regi fuzetem.
> Udv: Endre
--
Valenta Ferenc > Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Vegyel kutyat - az egyetlen mod hogy penzert szeretetet vasarolj"
|
+ - | gravitacios vita kiserletes megkozelitese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Erdeklodve kovetem az alternativ gravitacios modellrol
szolo uj vitat a forumon. Megvallom, szamomra eleg
meggyozoek az ellenervek. Ettol fuggetlenul mint gyakorlo
termeszettudos (biologus) javasolnek valamit, abbol
kiindulva, hogy a mi szakmankban hogyan csinaljuk.
Ha van egy uj elmelet (azaz egyelore hipotezis, mert
bizonyitasra var), akkor az elmeletbol kiindulva
kovetkeztetunk (josolunk), hogy adott korulmenyek kozt mi
fog tortenni. Ezutan letrehozzuk az "adott korulmenyeket"
es megnezzuk, mi tortent. Ha van egy alternativ modell,
azzal is josolunk. Ha a ket joslat elter, akkor a kiserleti
eredmeny eldonti, hogy melyik elmeletet fogadjuk el.
Dezso: tudnal olyan joslast kesziteni az elmeleteddel, ami
kiserletesen ellenorizheto? Ezutan men maradna mas hatra,
mint elvegzni a kiserletet, es kozzetenni az eredmenyt. Es
akit erdekel, az megprobalna reprodukalni... ha sikerulne
par embernek, akkor gyorsan elterjedne az elmeleted es
elfogadotta valna. Ha nem, megggyozned magadat es
kollegaidat, hogy a masik elmelet a helyes.
Jo tanacs: minel egyszerubb kiserletet valassz. Olyat,
melyben a vart eredmeny jelentosen elter attol fuggoen,
hogy a Te elmeleted vagy a klasszikus elmelet igaz.
Eloszor szamold ki a vart eredmenyt mindket elmelet
alapjan, olyan reszletesseggel leirva a lepeseket, hogy
barki utanad szamolhasson. Ez lesz az abrad elso resze.
Utana kozold a kiserleted eredmenyet azonos formaban.
Lathato kell legyen, hogy az egyik szamolt eredmenyhez
jobban hasonlit... (vagy egyikhez sem, s akkor megujabb
elmelet kell)
Olvastam a forumon valami utalast ingas kiserletekre, de a
dolgozatodban a weben az altalad megadott helyen
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.pdf
semmi nyoma ennek. Kiserlet nelkul ures szocseples az egesz
a kiserletes termeszettudos szamara.
Provokativ potkerdes: ha az _osszes_ eddig ismert foldi es
egi jelenseg meresi hiban belul jol josolhato/leirhato a
klasszikus elmelettel, es a BS gravitacio is ugyanazt az
eredmenyt adja, akkor nem mindegy, hogy melyik igaz? ;-)
Udv:
Istvan
|
+ - | eromuvek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
glovass=chello.hu irta:
: Ha most gőzt adok a gépre, akkor a tengely gyorsabban forogna, de nem
: tud, mivel a szinkron fordulattal marad a hálózattal.
Megkernelek, hogy a jovoben ekezet nelkul irj, legy szives.
A multkor mar megirtam: egy eromuvi tobbszaz MW-os generator szamara a
halozat nem tekintheto merevnek. Ha tul sok gozt adok a turbinara,
megemelkedik az egesz halozat frekvenciaja. Eppen ezert pontosan
ugyanannyi netto mechanikai teljesitmenyt kell bevinni, mint amennyi
elektromosat a fogyasztok kivesznek, kulonben az 50 Hz-tol eltero halozati
frekvenciat kapunk.
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -
|
+ - | Voyager (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Koszonom Jozsefnek es moderatorunknak a termoelemet.
Udv,
marky
|
+ - | Kettoscsillagok kialakulasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Dezso irja:
>egyenlore nagyon keveset tudunk roluk [a kettoscsillagokrol]
Attol fugg, mihez kepest. Bizonyos szempontbol a kettosokrol
tobbet lehet tudni, mint az egyesekrol: csillagtomeget
kettosoknel lehet merni, ebbol aztan kijonnek tomeg-
fenyesseg relaciok, stb, melyeket aztan egyescsillagokra
is ervenyesnek vesznek. Keletkezesuk mar nem ennyire
vilagos, de ez egyescsillagoknal is problema. Eddig
(itt a HIX-en) a kovetkezo lehetosegek szerepeltek:
1. Egyuttes keletkezes
2. Befogas
3. Kettevalas
En az elso lehetoseget valoszinusitem, Dezso a harmadikat,
mindenki elutasitja a masodikat.Nem lehetetlen pedig a
masodik sem, amennyiben tovabbi csillag is van a kozelben,
mely azutan eltavozik - de igen valoszinutlen. A harmadik
lehetoseget meg ennel is valoszinutlenebbnek tartom.
White es Ghez tavalyi vizsgalatai szerint a kettoscsillag
komponensek relativ kora kozelebb van egymashoz,
mint az ugyanabban a csillagkeletkezesi regioban
a veletlenszeruen parositott csillagoke. Ez az elso
statisztikailag szignifikans eredmeny az egyuttes
keletkezesre. Kettoscsillag keletkezesekor a
gazfelho feldarabolodasa az uralkodo mechanizmus,
a befogas valoszinutlennek tunik.
A kettevalast meg sem emlitik a szerzok.
Udv:
Kalman
|
+ - | Re: timescape (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
>ket elektron egydimenzios dobozban
A kollektiv allapotra vonatkozo Schrodinger egyeletet kell felirni es
megoldani: ez
ketdimenzios problema lesz (ket e-, ket helykoordinata). A megoldas egy
negyzeten
abrazolhato, a negyzet oldalhosszusaga a doboz hossza. A negyzet foatloja
menten
0 lesz a Pszi erteke, a mellekatlo menten lesz egy-egy csucs a Pszi
abszolut ertekeben.
Magyarul: a ket elektron nem fordul elo ugyanott. Legvaloszinubb, hogy
egymastol
tavol, de a doboz vegeihez sem tul kozel talaljuk oket. (Pszi:
valoszinusegi egyutthato.)
Ha a spint is figyelembe kell venni, akkor mar nem eleg a Schrodinger, de
szerintem
a megoldasok (mert itt mar tobb lesz) hasonlitanak a fentiekre. Azonos spinek
eseten egymastol tavolabb lesznek a csucsok.
Mindez az alapallapotra vonatkozik, lesznek gerjesztett allapotok is,
tobb elofordulasi valoszinuseg csucsparral, de a foatlo menten ekkor is Pszi=0.
Ez volt a stacionarius megoldas. Az idoben valtozo viselkedest ezekbol
a megoldasokbol (mint bazisrendszerbol) lehet osszerakni. Ebben az
esetben a rendszer energiaja mar nem hatarozott.
Lesz-e foton ebben a dobozban? Stacionarius esetben nem lesz ...
akkor pedig idotol fuggo esetben sem.
>Az atommagvak bombazasa kovetkezteben tobbek kozott TACHYON-nak
>nevezett részsecskék keletkeznek, amelyek a fénynél
>gyorsabban mozognak.
Igen? Mivel a fobb megmaradasi tetelek nem serulnek atommag
atalakulaskor, a tachionok energiaja (tomege) is, impulzusa is, toltese is
osszegezve nulla. Akkor meg mit lehet megmagyarazni veluk? Mire jok?
>(a) Igaz-e a relativitasnak ez a tetele?
Marmint hogy a fénynél gyorsabban mozognak?
Nincs ilyen tetele a relativitasnak, ez nem kovetkezik
belole. Csak megengedi, amennyiben a tachion nem
hat kolcson az ismert anyaggal, tehat eszlelhetlen,
mert csak ekkor nem serul az oksag. De ekkor
meg nem kell foglalkozni veluk.
>(b) Amikor a Tachyon a Multbol a Jövöbe megy, vajjon
érinti-e a Jelent?
Igen. Fenynel gyorsabb sebessegre mindig lehet talalni
olyan vonatkoztatasi rendszert, amelyben a reszecske
sebessege vegtelen. Ekkor a reszecske egy pillanatig
egesz palyaja menten erinti a "jelent", azaz a palya
minden pontjan jelen van, egyebkent meg nincs sehol.
Nem. Mert ugysem hat a mi vilagunkra.
>(c) Van - e Jelen?
Ha van olyan, hogy "itt", akkor "most" (azaz jelen) is van.
A kerdes az: melyik vonatkoztatasi rendszer jelenerol
van szo? Csak ekkor ertelmes a kerdes. Abszolut "jelen": nincs.
>(d) Milyen görbe szerint utazik a Tachyon
a Multbol a Jövöbe és vissza?
Geodetikus menten. Minkowski teridoben ez egyenes.
Gorbult teridoben pedig valami olyasmi, ami meg a
fekete lyuk belsejebol is kiviszi a tachiont.
Udv:
Kalman
|
|