Kedves Attila!
> Ez nem igaz altalanosan. Hallgas meg egy Studer Stzdis 
> CDlejatszst. Szinte mind
> ent meg tudsz etetni, is biza nem rossz a hangja. Is ez eliggi 
> precmziss szerke
> zet.
A Studerekben Philips mechanika van, ugyhogy nem igazan
jobbak az atlagnal.

Kedves Gyula!
>   Anno volt egy kiserlet, amikor DAT felvetelt masoltak, majd a
> masolatot masoltak tovabb, stb. Emlekeim szerint szazszor. Majd
> vajtfulueknek meg kellett volna mondani, melyik az eredeti.
> Nem tudtak. Persze a masolas digitalis volt.
Mi is csinaltunk hasonlo kiserleteket, amelynek vegeredmenye
ellenkezo volt. A meghallgatas korulmenyei donthetik el, hogy hallhatoak
vagy sem a klonok.
> Nincs 'igen, de' allapota. En allitom tovabbra is, hogy szerintem
> a gagyi lejatszok is kepesek a bitsorozatot hibatlanul visszaallitani.
Ez bizony igy igaz. A kulonbseg nem itt van. Gagyi jatszobol is 
lehet kivalo hangzasu keszuleket csinalni, felteve, hogy nincs minden 
egybeintegralva benne. 
> Ahol oriasi kulonbsegek vannak, az a D/A konverter es ami utana van.
Minden fokozat egyforman felelos az eredo hangminosegert.
>   Azt siman el tudom kepzelni, hogy a gagyi digitalis resze elrontja 
> az analogot. Azt is el tudom kepzelni, hogy a gyengen definialt pitekkel
> kinlodas becsatolodik az analog reszbe.
Ez nem igy van. 

Kedves Janos!
> Az is elegge gyanithato, hogy ha pl. egy pitet 3.5-nek olvasott ki,
> akkor az az aramimpulzus a RAM-ban mashogy tarolodhat, mint pl egy
> 0.67, amit szintugy 1-nek vett.
A RAM-ba digitalisan egyertelmu 0-1 szintek kerulnek. Ezt egy
elektronika biztositja. (itt sincs adatvesztes)

Kedves Csaba!
> Tehat: van ket bitre azonos adatsor, amit RAM-ba irunk; 
> meghallgatas elott az egesz CD bekerul a RAM-ba, a mechanika le 
> van kotve, stb. Ezek utan lesz hangzasbeli kulonbseg attol 
> fuggoen, hogy milyen lejatszorol, hanyszorosan irt CD-rol, stb. 
> szarmazik az adat?
Igen, lesz kulonbseg!

Udv BA

Sziasztok !

> Feladó: a-bese_uh.tenv

> Szerintem a helyes sorrend: informacio => jel (mukodesi elv fuggvenyeben
> adatfeldolgozas+adattarolas) => informacio
> informacio = nem muszaki, nem matematikai fogalom;
> csak elo rendszerekre ertelmezheto minosegi (kvalitativ) fogalom
> vagyis a szaktudomanyok tobbsege rosszul hasznalja.

Ez szamomra azt jelenti, hogy az informacio maga a zene, ami a
felvetel helyen elhangzik (vagy esetleg el sem hangzik).
Ebben az ertelemben az informacio jelentos resze mar a felvetel
pillanataban veglegesen elveszett. Kene egy fogalmat definialni
a CD-re rogzitett indormacio-reszre. Ez bizony mar csak muszaki,
matematikai fogalom.

------

> Feladó: szgyula_ed.gpm.epm

> Ebbol en azt a kovetkeztetest vonom le, hogy a digitalis jelnek
> ninc sauraja, lelke, stb. Egy bitsorozat vagy hibatlan, vagy nem.
> Nincs 'igen, de' allapota. En allitom tovabbra is, hogy szerintem
> a gagyi lejatszok is kepesek a bitsorozatot hibatlanul visszaallitani.
> Ahol oriasi kulonbsegek vannak, az a D/A konverter es ami utana van.

Digitalizalt hangnak nem csak nagysaga, de idobeli lefutasa is va.
Hiaba allitotta vissza a bitsorozatot hibatlanul, ha nem tudja kelloen
pontos idozitessel a D/A konverter bemenetere juttatni.

> Azt is el tudom kepzelni, hogy a gyengen definialt pitekkel
> kinlodas becsatolodik az analog reszbe.

Bele bizony.

------

> Feladó: janos_ude.iiawah.crbp

> Ugy tunik, meg nem lett szoba hozva az, hogy a CD-rol nem 0 es 1
> kerul kiolvasasra, hanem 0.12 , 1.78, 3.99, 0.001, meg hasonlok, es
> a CD pickupnak van egy toleranciaszintje, hogy meddig szamit egy
> jelet 0-nak, es honnan 1-nek, es mi az a tartomany, ahol hibanak
> veszi, es ujra probalja olvasni.

Nem probalja ujra olvasni. Egyszeruen kijavitja. A CD-n igen jo
hibajavito kodolas van.

> Az is elegge gyanithato, hogy ha pl. egy pitet 3.5-nek olvasott ki,
> akkor az az aramimpulzus a RAM-ban mashogy tarolodhat, mint pl egy
> 0.67, amit szintugy 1-nek vett.

A RAM-ban csak 0 vagy 1 tarolodik.

> Ez digitalis szinten nem gond, mert ha valamit "1" erteku, az
> teljesen mindegy, hogy 0.96 vagy 1.76, legfeljebb ha tartosan
> magasabb, akkor jobban melegszik a chip.

En meg nem hallottam rola, hogy egy RAM jobban melegedne, ha csupa 1
van benne, mintha csupa 0, de ettol meg lehet.
Van erre fizikai magyarazatod ?

> Viszont ha analogga alakitjuk at, akkor +-1 bit helyiertek
> nagysagrendu a tevedes.
> Evek ota olvastam errol, valaki hobbista csinalt ilyen mereseket.

Az lehet, de akkor az a meresi hiba esete volt.

Gabor
---
Ábrahám Gábor                           http://agabor2.fx3.hu/

> Felado : 
> 
> Ugy tunik, meg nem lett szoba hozva az, hogy a CD-rol nem 0 es 1
> kerul kiolvasasra, hanem 0.12 , 1.78, 3.99, 0.001, meg hasonlok, es
> a CD pickupnak van egy toleranciaszintje, hogy meddig szamit egy
> jelet 0-nak, es honnan 1-nek, es mi az a tartomany, ahol hibanak
> veszi, es ujra probalja olvasni.

Az audio CD sosem probal ujraolvasni, kulonben megakadna a lejatszas.

> Az is elegge gyanithato, hogy ha pl. egy pitet 3.5-nek olvasott ki,
> akkor az az aramimpulzus a RAM-ban mashogy tarolodhat, mint pl egy
> 0.67, amit szintugy 1-nek vett.
> Ez digitalis szinten nem gond, mert ha valamit "1" erteku, az
> teljesen mindegy, hogy 0.96 vagy 1.76, legfeljebb ha tartosan
> magasabb, akkor jobban melegszik a chip. Viszont ha analogga
> alakitjuk at, akkor +-1 bit helyiertek nagysagrendu a tevedes.

Alapveto tevedesben vagy a CD adattarolasat illetoen. Egy bit, amely egy 
audio mintaban adatot abrazol, igen hosszu kodolason megy at, mielott a 
CD-re kerul.
Eloszor is a hangmintak bajtjai hibajavito kodot kapnak, es a bit 
sorrendjet is atrendezik, hogy egy hiba, amely kitorol monjuk 200 egymas 
utan rogzitett bitet, ne okozzon hibat egyetlen hangmintaban sem (ez 
azert lehetseges, mert a keveressel a 200 bitnyi hiba eloszlik tobb szaz 
hangmintan, 1-1 bites hibakat okozva, amelyk kis hibakat aztan a 
hibajavito kod 100%-os biztonsaggal kepes javitani). Ezek utan az igy 
kapott, immar redundanciat is tartalmazo 8 bites bajtok atmennek egy 
8->14+3 bites atalakito algoritmuson (EFM); ez az algoritmus hatarozza 
majd meg a piteket. A pitek ugy abrazoljak az EFM-bol kapott biteket, 
hogy 1-es bit eseten van szintvaltas (el) a lemezen, 0 eseten nincs. Az 
EFM biztositja azt, hogy ket szintvaltas kozott minimum 3T, maximum 11T 
ido teljek el. (EFM nelkul az 111111 minta csupa nagyon rovid, mindossze 
1T kozzel elvalaszott eleket generalna, mig a 0000000 eseten nem 
lennenek valtasok; ha pedig tul nagy vagy tul kicsi frekvenciaval latjuk 
az eleket, nem tudunk megbizhatoan idot merni - hiszen a lemez forgasi 
sebessege valtozik). Igy is elofordul persze, hogy hibasan olvas az 
olvaso, mert "lemarad" nehany elrol, de ha ez egy bizonyos korlat alatt 
marad, a hibajavito kod helyre tudja allitani az adatot. A gyakorlatban 
ezt minden gagyi PC-s olvaso meg tudja tenni, ha nem nagyon karcos a 
lemez. Mire tehat a bit a RAM-ba irodik, mar nem "emlekszik" arra, 
hogyan is olvastak ot le (hacsak nem volt nagy olvasasi hiba, es az 
audio CD lejatszo be nem vetett valamilyen hibarejto eljarast (nemitast, 
interpolaciot).

Kofa

Kedves Janos,

> hogy meddig szamit egy
> jelet 0-nak, es honnan 1-nek, es mi az a tartomany, ahol hibanak
> veszi, es ujra probalja olvasni.

  Nem probalja ujra kilvasni! Valaminek minositi, majd a redundans
informaciok alapjan kitalalja melyik bit volt hibas, azt kijavitja.
Teljesen hetkoznapi eljaras informatikaban, semmi magia nincs benne.
Bankba is odamehetsz a szamlakat nyilvantarto gep lemezehez, kihuzhatod,
semmi nem fog tortenni, minden megy tovabb hibatlanul.
  Ha *tul sok* a hiba a lemezen (nagyon serult), akkor ez mar nem
mukodik, lehet, hogy egy (tobb) mintat nem bir visszaallitani az
elektronika (ismetlem: nagyon serult lemeznel). Ilyenkor elektronika
valogatja mi tortenik (kihagyja, interpolal, stb.). Azt elfogadom,
hogy nagyon nagyon serult lemeznel a draga lejatszo jobb minoseget
produkal, mert okosabban tolti ki a hianyzo informaciot.
  Masik problema a track elvesztese (amikor ugral a CD). Ez is
csak nagyon durvan serult lemeznel van.

Gyula

>Anno volt egy kiserlet, amikor DAT felvetelt masoltak, majd a
>masolatot masoltak tovabb, stb. Emlekeim szerint szazszor. Majd
>vajtfulueknek meg kellett volna mondani, melyik az eredeti.
>Nem tudtak. Persze a masolas digitalis volt.

A hír helyesen így hangzik: nem csak a vájtfülűek tudtak különbséget
tenni az eredeti és a 100. DAT copy között. 
A teszt talán még ma is megvásárolható CD-n: Chesky Sampler

Salut!
Timpani

Hallo hallo !
Talan egy honapja voltam a Muveszetek Palotajaban es szerencsem
volt ott egy koncertet vegighallgatni. Meg akusztikai dolgokat allitgattak,
de mar igy is nagy elvezet volt hangfurdot venni. Zoboky Gabor az
epitesz ismerosom es elmondta a szunetben, hogy az elso emeleti
erkelyen elol legjobb a hang. A masodik reszt mar onnan hallottuk.
Tenyleg.
Marcius 20-adikan az esti eloadason BIBER miseje megy, amelyben
tobb enekeskorus es tobb zeneszkorus jatszik 16 szolamban, terben
is jol elkulonitve egymastol. Parom, mint a Budapesti Korustarsasag
tagja probakra jar. Hozzam kerult egy CD, melynek alapja egy 1963-as
becsi hangfelvetel. Egyszoval a zene vaoban lenyugozo. Remelem
nem valami feltuningolmany ez a CD, de engem nagyon meglepett
az anyag dinamikaja es a tiszta szep magasosszetevok meglete abbol
az idobol. A visszhangok nekem tul hosszuak, de egy domban ez
termeszetes dolog. Amiert irok, hogy akit esetleg erdekel az eloadas,
van ra par jegyunk oda a legjobb helyekre 2500 Ft-os aron. Hollerung
Gabor vezenyletevel hangzik el a mu rengeteg rezzel es egyaltalan
brutalis hangzassal. A parom mobiljat hivja aki szivesen meghallgatna
az uj, Europahiru koncerttermet, s benne BIBER misejet marcius
huszadikan este.    Csilla parom szama 20 3707879.    Udv, Agoston