| 1. |
tudomanyossag (mind) |
78 sor |
 (cikkei) |
| 2. |
tudomanyossag (mind) |
80 sor |
 (cikkei) |
| 3. |
Re: GPS (mind) |
26 sor |
 (cikkei) |
| 4. |
re: gaz van ... (mind) |
26 sor |
 (cikkei) |
|
| + - | tudomanyossag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
-
krumpli:
"Attól tartok az igazoltságot sokan keverik a megalapozottság fogalmával. Én kí
sérletek eredményeit tartom igazolásnak. Van aki igazoltnak tekint elméletet, h
a annak előfeltételezései jó okkal elfogadhatók és következtetései hibátlanok.
Szerintem ezt megalapozottságnak kéne nevezni. Igazolásai a
kísérletek."
Nos, itt kulon valasztottal ket dolgot, ami nem is kulonbozik kulonosebben.
Mit is mondhatunk, egy tapasztalati tudomanyos (ertsd termeszet es human tudoma
nyok), elmeletrol? Egy ilyen elmeletnek feladata, hogy minden eddig ismert jele
nseggel osszhangban legyen, azaz egyik se cafolja. Feladata, hogy ezek kozul le
hetoleg minel tobbet magyarazzon meg, kulonosen azon a teruleten, amirol az elm
elet szol. Ezen felul feladata, hogy alkalmas legyen jelensegek joslasara, es e
zaltal ellenorizheto legyen egy uj, fuggetlen modszerrel, tovabba megkulonbozte
theto legyen igy mas rivalis elmeletektol (lehessen kozottuk kulonbseget tevo k
iserletet tervezni).
Amikor egy elmelet szuletik, akkor az elso resz varhato el, azaz az ismert jele
nsegek magyarazata. Ettol lesz megalapozott. Ugyanezt jelenti viszont az is, ho
gy ettol lesz igazolt. Hogyan mashogy lenne ugyanis igazolt, vagy megalapozott?
A ketto ugyanaz.
A jovoben pedig az uj jelensegeknek (kiserleteknek) valo megfeleles teszi meg m
egalapozottabba, meg igazoltabba, de ez is ugyanaz, ugyanis a joslas, a kiserle
ti ellenorzes, es az ismert jelensegek magyarazata ugyanaz a folyamat, a kulonb
seg csak annyi, hogy mar ismert, vagy meg a jovoben lejatszodo, vagy nem a jovo
ben lejatszodo, de a jovoben megismert jelensegrol van-e szo.
A magyarazat, es a joslas logikaja ugyanugy mukodik tehat. Ugyanugy mukodik a m
egfigyeleses, vagy kiserletezeses igazolas logikaja is. Itt sem a logika a kulo
nbseg, hanem az, hogy a kiserletben az emberek szandekosan, jobban tervezetten
iranyitanak egy jelenseget.
Tehat a tudomany logikaja tulajdonekeppen egyetlen egyseges rendszer: egy hipot
etiko-deduktiv rendszer, aminek a metodikaja egyseges, es amelyben a kiserlet,
joslas, ellenorzes, megfigyeles ugyanazon dolognak nehany reszletben kulonbozo
variansa.
Ettol a rendszertol, es egyben a tudomanyossagtol valo elteres az, amikor valak
inel az igazoltsag nem szempont, amikor valaki igazolhatatlan otletet ir le, va
gy ugy irja le az otleteket, hogy igazollasukkal nem is torodik. Ez a tudomanyo
ssagtol valo elteres, ezen a listan nincs helye.
A modern tudomany logikaja (XVIII. szazadtol) nagyjabol ezen rendszer szerint m
ukodik. Felismertuk, hogy a megalapozottsagnak nincs mas kriteriuma, mint a log
ikai-empirikus ellenorzes, felismertuk, hogy a felfedezes tekinteteben viszont
akarmilyenhipotezis, akarmilyen forrasbol szarmazhat. Igy barmifele intuicionak
nincs semmifele kituntetett szerepe. Az intuicio itt csupan egy veletlengenera
tor szerepet tolti be.
Azt is felismertuk, hogy ezen rendszeren valo lazitas olyan kezelhetetlen szeme
tte valtoztatna a tudomanyt, amihez kepest a ponyvaregenyirodalom semmi. Tudjuk
, hogy vegtelen sok elmelet gyarthato, ha az igazolas kriteriumat nem vesszuk s
zigoruan.
Valojaban meg azt is tudjuk, hogy a tapasztalatok aluldeterminaljak az elmelete
ket, azaz vegtelen sok teljesen ekvivalens elmelet irhato le. Ez mar onmagaban
eleg rossz, mert egyesek visszaelhetnek vele, es leirjak ugyanazt az elmeletet
egy korulmenyesebb, mas formaban, es aztan eloadjak a spanyolviaszukat, mint va
lami meroben uj dolog.
Ehhez kepest a legjobb elmeletnel rosszabb, "majdnem legjobb" elmelet meg sokka
l
tobb gyarthato. Ezeket eloadni plane nincs ertelme.
Ami meg aztan az ertelmetlenseg netovabbja, az olyan elmeletek gyartasa, ami "l
ehet, hogy jo", de semmi nem igazolja oket, vagy csak eppen egy-egy jelensegnek
felelnek meg. Az ilyen agytorna a tudomany szempontjabol ertektelen, szellemi
szemet.
Iskolai, vagy otthoni gyakrolatnak, jateknak, szorakozasnak jolehet, valamint s
ci-finek, de akkor legyen szinvonalas es masik listara vele!
math
|
| + - | tudomanyossag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
-
krumpli:
"Attól tartok az igazoltságot sokan keverik a megalapozottság fogalmával. Én kí
sérletek eredményeit tartom igazolásnak. Van aki igazoltnak tekint elméletet, h
a annak el feltételezései jó okkal elfogadhatók és következtetései hibátlanok.
Szerintem ezt megalapozottságnak kéne nevezni. Igazolásai a
kísérletek."
Nos, itt kulon valasztottal ket dolgot, ami nem is kulonbozik kulonosebben.
Mit is mondhatunk, egy tapasztalati tudomanyos (ertsd termeszet es human tudoma
nyok), elmeletrol? Egy ilyen elmeletnek feladata, hogy minden eddig ismert jele
nseggel osszhangban legyen, azaz egyik se cafolja. Feladata, hogy ezek kozul le
hetoleg minel tobbet magyarazzon meg, kulonosen azon a teruleten, amirol az elm
elet szol. Ezen felul feladata, hogy alkalmas legyen jelensegek joslasara, es e
zaltal ellenorizheto legyen egy uj, fuggetlen modszerrel, tovabba megkulonbozte
theto legyen igy mas rivalis elmeletektol (lehessen kozottuk kulonbseget tevo k
iserletet tervezni).
Amikor egy elmelet szuletik, akkor az elso resz varhato el, azaz az ismert jele
nsegek magyarazata. Ettol lesz megalapozott. Ugyanezt jelenti viszont az is, ho
gy ettol lesz igazolt. Hogyan mashogy lenne ugyanis igazolt, vagy megalapozott?
A ketto ugyanaz.
A jovoben pedig az uj jelensegeknek (kiserleteknek) valo megfeleles teszi meg m
egalapozottabba, meg igazoltabba, de ez is ugyanaz, ugyanis a joslas, a kiserle
ti ellenorzes, es az ismert jelensegek magyarazata ugyanaz a folyamat, a kulonb
seg csak annyi, hogy mar ismert, vagy meg a jovoben lejatszodo, vagy nem a jovo
ben lejatszodo, de a jovoben megismert jelensegrol van-e szo.
A magyarazat, es a joslas logikaja ugyanugy mukodik tehat. Ugyanugy mukodik a m
egfigyeleses, vagy kiserletezeses igazolas logikaja is. Itt sem a logika a kulo
nbseg, hanem az, hogy a kiserletben az emberek szandekosan, jobban tervezetten
iranyitanak egy jelenseget.
Tehat a tudomany logikaja tulajdonekeppen egyetlen egyseges rendszer: egy hipot
etiko-deduktiv rendszer, aminek a metodikaja egyseges, es amelyben a kiserlet,
joslas, ellenorzes, megfigyeles ugyanazon dolognak nehany reszletben kulonbozo
variansa.
Ettol a rendszertol, es egyben a tudomanyossagtol valo elteres az, amikor valak
inel az igazoltsag nem szempont, amikor valaki igazolhatatlan otletet ir le, va
gy ugy irja le az otleteket, hogy igazollasukkal nem is torodik. Ez a tudomanyo
ssagtol valo elteres, ezen a listan nincs helye.
A modern tudomany logikaja (XVIII. szazadtol) nagyjabol ezen rendszer szerint m
ukodik. Felismertuk, hogy a megalapozottsagnak nincs mas kriteriuma, mint a log
ikai-empirikus ellenorzes, felismertuk, hogy a felfedezes tekinteteben viszont
akarmilyenhipotezis, akarmilyen forrasbol szarmazhat. Igy barmifele intuicionak
nincs semmifele kituntetett szerepe. Az intuicio itt csupan egy veletlengenera
tor szerepet tolti be.
Azt is felismertuk, hogy ezen rendszeren valo lazitas olyan kezelhetetlen szeme
tte valtoztatna a tudomanyt, amihez kepest a ponyvaregenyirodalom semmi. Tudjuk
, hogy vegtelen sok elmelet gyarthato, ha az igazolas kriteriumat nem vesszuk s
zigoruan.
Valojaban meg azt is tudjuk, hogy a tapasztalatok aluldeterminaljak az elmelete
ket, azaz vegtelen sok teljesen ekvivalens elmelet irhato le. Ez mar onmagaban
eleg rossz, mert egyesek visszaelhetnek vele, es leirjak ugyanazt az elmeletet
egy korulmenyesebb, mas formaban, es aztan eloadjak a spanyolviaszukat, mint va
lami meroben uj dolog.
Ehhez kepest a legjobb elmeletnel rosszabb, "majdnem legjobb" elmelet meg sokka
l
tobb gyarthato. Ezeket eloadni plane nincs ertelme.
Ami meg aztan az ertelmetlenseg netovabbja, az olyan elmeletek gyartasa, ami "l
ehet, hogy jo", de semmi nem igazolja oket, vagy csak eppen egy-egy jelensegnek
felelnek meg. Az ilyen agytorna a tudomany szempontjabol ertektelen, szellemi
szemet.
Iskolai, vagy otthoni gyakrolatnak, jateknak, szorakozasnak jolehet, valamint s
ci-finek, de akkor legyen szinvonalas es masik listara vele!
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gprs-internet.mobile.sonera.net)
|
| + - | Re: GPS (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
> Nos, a "GPS keszulek" az ugy tunik, hogy egy PDA, hozza
> tartozo kommunikacios eszkoz es egy szoftver.
Igy van. A hangsuly a 'kommunikacios eszkoz'-on van. GPS keszulekben
ez a draga, nem a tobbi resze, mert azok eleg butak az alacsony
arkategoriaban.
> Akkor mar maradok a laptopnal, erre sokkal olcsobban
> - megkockaztatom: ingyen - beszerezheto olyan szoftver,
> ami kiirja a szamitas eredmenyet.
Csak eppen a 'kommunikacios eszkoz' beszerzese nem lesz olcso.
Manapsag (szerintem) elektronikai termekek ara nem az eloallitasi
koltsegektol fugg, igy nem lepne meg, ha a vevod tobbe kerulne
mint a komplett keszulek ara (de nem tudom). Mas a darabszam,
mas a megcelzott piac es masok a tamogatas koltsegei is. Utobbihoz
gondolj bele: 'standalone' GPS keszulek, kiirja hol vagy. Hanyan
es milyen bonyolult kerdesekkel telefonalnak be a ceghez? Most
vegyel egy GPS vevot, ami semmit nem szamol, stb. Csak veszi
a muholdakat. Felhasznalo sajat maga szerzi be a programot,
stb. Hany problema lesz belole? Na ezert egyaltalan nem gyartanek
ilyen keszuleket, csak olyat, ami maga szamol *es* van egy
szamitogep kapcsolata, ahol el tudja mondani a szamolas eredmenyet,
stb.
Gyula
|
| + - | re: gaz van ... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Burgonya:
> Csak-csak kialakul valahogy a termikus egyensúly a környezettel.
> Olyan még nem volt, hogy ez ne következzen be.
Elobb-utobb? Nem hamarabb, mint mielott az aszteroda (csaknem)
megallna. Csak gyozzuk kivarni :)
> 2.7K-es ködön átvonuló aszteroida mögött áramlástani okból
> lesik a nyomás, így átmenetileg a homérséklet is kisebb kell
> legyen a nyomában...
Hm. Kisebb mint ??
A 2.7K-es kodon atvonulo aszteroida bizonyara szuperszonikus, es
igy lokeshullamot hajt maga elott, ami futi a kodot.
Az aramlastan nem mindig annyira egyszeru. Nem szolva arrol, hogy
ritka gazban nem alkalmazhato, ha az atomok kozotti utkozesekhez
hosszabb utra van szukseg, mint az aszteroida merete.
Tudom, hogy csak hipotetikus esetrol van szo. Igy nem akadekos-
kodaskent, csak a tortelmi huseg kedveert: a csillagkozi terben
az anyag meg onmagaval sincs termikus egyensulyban. A hidrogen
es helium atomoknak van kulon-kulon homersekletuk, es nem egy-
forma. A helium homerseklete egyebkent 8000 K!
udv, kota jozsef
|
|
