Oromteli hirrel szolgalhatok: megtalaltak Nefretetet! (Legalabbis az elet es
tudomany szerint.) Az idaig Idos Holgynek elnevezett mumia valoszinuleg
Echnaton felesege, Nefretete.

Udv.:
Akos

Haliho!
Kicsit megkesve valaszolok az alabbi levelre, mert nem voltam emilkozelben
az utobbi hetekben.

Aggod Jozsef irta:

> >Nem a 30 vagy 40 ev a lenyeg, hanem az, hogy mivel az 
> >evolucio (a genek tovabborokitese) szempontjabol egyedul az
> >utodok sikeres nemzese es felnevelese szamit, ezert a genjeink 
> >pusztan ebbol a szempontbol szelektalodtak.
> >Az evolucio szempontjabol egy embernek negyven evnel tovabb 
> >elni tenyleg nem kivanatos - nem karos vagy ellenjavallt, csak 
> >felesleges, mert addigra altalaban felnevelte az utodait, tehat 
> >egyszeruen nincs tobbe szukseg ra.
> 
> Na nezzuk, hogy miert van szukseg az oregekre:
> Nem tudom, hogy az oskorban mennyire akadalyozhattak az oreg 40-esek a
> fiatalok erevenyesuleset, de ha a mai viszonyokat nezzuk, akkor a
> szaporodas szempontjabol kifejezetten kedvezo lehet a nagyszulok lete.

Az evolucio vitajanal semmi ertelme a mai viszonyokat nezni, sot meg az
oskorit sem igazan. Az evolucio tul hosszu idoskalan mukodik ahhoz, hogy
nehany tizezer eve megtortent valtozasok ertekelheto modon befolyasoljak.

> Tehat a hosszan es egeszsegesen elo nagyszulok elonyt jelenthettek.
> Persze ha a "nagymamak" az egesz horda csemeteire vigyaztak valogatas
> nelkul,  akkor ez a szelekcios elony csak attetelesen 
> ervenyesulhetett. (Bar igy is meg lehet magyarazni, hogy miert 
> elnek tovabb a nok, mint a ferfiak.)

A nok tudomasom szerint azert elnek atlagban tovabb, mert egyszeruen jobban
birjak a gyurodest. Jobb a stresszturo kepesseguk, a betegsegekkel szemben
ellenallobbak, stb.

> Az a him pedig, amelyik tovabb elt, az lehet hogy az evek haladasaval
> egysegnyi ido alatt kevesebb gyereket nemzett, de meg igy is 
> tobb gyerekre volt eselye mintha fiatalon halt volna meg.

Csak hogy nevelte fel? Amint nem volt eleg eros a gyerekei taplalasahoz es
megvedesehez, azoknak annyi volt, akar ehenhaltak, akar a fiatalabb es
erosebb himek oltek meg oket, miutan az anyjukat elraboltak es magukeva
tettek.

> Ha a termeszetfilmeket nezzuk, akkor egesz kulonleges tulelesi es
> szaporodasi strategiakkal talalkozhatunk, es mindegyik 
> mukodik. Peldaul 1-2 utod nagyon gondosan felnevelve, vagy 1 millio 
> utod, amibol csak 1-2 no fel.

A foemlosoknel azert mar lenyegesen szukebb a valasztek, es - nyilvan nem
veletlenul - inkabb az elso esethez all kozel.
Peter

Kerdes volt itt:

>varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo
>felfedezese a Pluton tul?

Ajanlom a temaban a Szegedi Csillagvizsgalo honlapjan
(oktatas-szakdolgozatok)
az egyik, iden szuletett szakdolgozatot (a X. bolygo problema).

Udv,
Szatmary Karoly

*******************************************************
Dr. Szatmary, Karoly assoc. prof.
Astronomical Observatory, Dept. of Experimental Physics
University of Szeged, Dom ter 9, Szeged, H-6720 Hungary
tel./fax: (+36) 62 420154, tel.: 62 544666
e-mail: 
http://www.jate.u-szeged.hu/obs
*******************************************************

On Mon, 9 Jul 2001, Nemes Marcus wrote:

> Sziasztok!
> 
> Ket kerdesem lenne: varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo
> felfedezese a Pluton tul?

Hogyne, mar meg is tortent, az illeto egitestek (nem hivjak bolygoknak)
alkotjak a Kuiper-ovet.
(pl: http://seds.lpl.arizona.edu/nineplanets/nineplanets/kboc.html )

udv
fu

>Ket kerdesem lenne: varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo
>felfedezese a Pluton tul?

Regen -kb 20 eve- divatban voltak a hipotetikus 11.-12. nagybolygo
palyaelemeit joslo elmeletek. Aztan nagy csend lett. Uj nagybolygot
nem talaltak, es nagyon ugy nez ki hogy nincs is, ha lenne mar megtalaltak
volna. Talaltak viszont Kuiper-ovet, egy sor Pluto-szeru, bar annal joval
kisebb (par 100 km-es) objektumot. Hogy ezek milyen meret folott bolygok?
Szerintem mar a Plutot is csak "tortenelmi okokbol" lehet nagybolygonak
tekinteni -regen nagyobbnak hittek mint amilyen-, valojaban "csak" a
legnagyobb Kuiper-objektum. Hogy ezek nem nagybolygok az egyertelmu,
de szimpla ustokosnek tul nagyok.
Ilyen Kuiper-objektumbol jo soknak a felfedezesere lehet meg szamitani
a Pluton tul is.

>Amit viszont nem ertek: hogyan mukodik a (huzamosabb ideig kivitelezett)
>"hanyattfekve" repules? A gep ilyenkor nem teljesen vizszintes, es a motor
>vonoerejenek egy resze a gravitacios ero + a "lehajto" ero kompenzalasara
>forditodik, vagy van valami szarnytrukk is?

Ha a szarny repules kozben dol, mint a ventillator szarnya, akkor az
also-felso oldal utkulonbsege miattinal sokkal nagyobb felhajtoero is
ebredhet direktben, azaltal hogy a szarny lefele tolja a levegot.
Ezt a fel/leszallaskor ki is hasznaljak a gepek, pl. amikor "rafekudve"
kozelitik meg a leszallopalyat. Hogy miert nem mindig ezt hasznaljak
azt nem tudom. Tippelem, hogy stabilitasi okokbol.

udv: VAti

 irta, 2001. 07. 09, 19:33:31 +0000-kor kelt leveleben:

> Sziasztok! Engedjétek meg, hogy én is csatlakozzak a témához.
> Egyenáramból váltakozó-áramot előállítani nem is olyan nehéz és bonyolult
> dolog. Kommutátornak hívjuk, és sokhelyen alkalmazzuk. Tehát szerintem simán
> meg lehet oldani a visszatáplálást a villamos hálózatba.

Izeee... Fazishelyesen is olyan egyszeru egy idoben akarhogy mozgo
targyon?  

-- 
				SaGa
  SANDOR Gabor > a magyar TeamOS/2 tagja
gpg key fingerprint = 6D88 35BB 4607 F533 7419  210A 27F9 7270 0410 A7FA

> varhato a Naprendszerben meg egy (tobb?) bolygo felfedezese a Pluton tul?

  Nem, definicio szerint :-) Ertem ez alatt, hogy a 'bolygo', 'hold'
fogalmak, sot meg a 'csillag' fogalmak sem igazan egyertelmuek, mert
eleg folytonosak az atmenetek. Par eve agyamentek azt kezdtek el
magyarazni, hogy a Pluto nem is bolygo. Az. Azert, mert ugy tanultuk
iskolaban es nincs objektiv erv a mellett, hogy masnak hivjuk. 
  Pluton innen es tul lesz rengeteg ustokos, kisbolygo (egy megtalalasaban
en is reszt vettem :-) amit talalnak, de valami nagyon nagyot kene talalni,
hogy komolyan 'bolygonak' hivjak. Ennek meg egyre kisebb az eselye,
mert ahogy tavolodsz a naptol, egyre kevesbe kotottek a palyak, atutazo
vendeget meg megsem kene bolygonak hivni.

Gyula

> Egyenáramból váltakozó-áramot előállítani nem is olyan nehéz és bonyolult
> dolog. Kommutátornak hívjuk, és sokhelyen alkalmazzuk. Tehát szerintem simán
> meg lehet oldani a visszatáplálást a villamos hálózatba.

Hat, egy kommutator meg nem csinal amplitudo- frekvencia es
fazishelyes szinuszt az egyenarambol. Nagy dog inverterek, tele 
tirisztorokkal meg bleho vasakkal meg zsaknyi vezerlo rendszerrel 
igen, de azok meg eleg dragak es lehet, hogy nem eri meg. A masik 
fele meg hogy a vonat fekezesekor  minden kereket fekezni kell (mert 
kulonben a 40 tele teherkocsi ugy eltolna azt a szegeny mozdonyt, hogy
a kereke se erne a sint) es csak a mozdony tudna visszataplalni, tehat 
igy is, ugy is az energia nagyresze hove alakul, azert a kevesert meg
nem erdemes elbonyolitani a dolgot.

Zoltan

Kedves Marky !

> varhato a Naprendszerben meg egy (tobb) bolygo felfedezese
> a Pluton tul ?

Ha igen, akkor sem fogjak mar bolygonak nevezni. Nemreg volt 
hivatalos  vita arrol, hogy miszerint osztalyozhato valaki 
bolygonak vagy sem. A Pluto is eppenhogy megtartotta a bolygo
statuszat -- reszben tortenelmi okok miatt. 

Ha most fedeznek fel, talan a Pluto is mar csak TNO-nak mino-
sulne. TNO  = Trans-Neptunian Object. Ilyen Neptunuszon tuli
testekbol tobbszaz ismert es a szamuk idovel novekszik.
 
Ha jol olvastam, nemreg fedeztek fel egyet, amelyik kisebb 
ugyan mint a Pluto, de hasonlit a Plutora annyiban, hogy van 
kiseroje is. 

udv
kota jozsef