HIX NYELV #0482, Elek >:
 >> pontatlanságra példa, hanem egy olyan családra, melynek
 >> tagjai a legcsekélyebb dolgon is hajba kapnak :-).
 >Rossz a hozzaallasod, emellett rosszul velekedsz.

Tudnam, Te meg mi a fenenek kerdezel, ha nem erdekel a valasz!

 >Allt ket testver a jardan, az egyik megkerdezte, hogy
 >"jon valami ?", mire a masik kozolte, hogy "nem latom",
 >mire az elso lelepett a jardarol es azonnal elutotte egy auto.

Miert nem nezett korul? Igy jart. Ennyi a tortenet.
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

Kedves Tamás!

Az _igei igenev_et a Te tiszteletedre és egy új szellemi kihívásként
használtam, mert praktikusnak találom, tömörebb, mint például a _vki által
csinál_ formula, de tény, hogy köznyelvi beszédemben nem fog elterjedni,
mivel "hülyének" néznének és értelmezésénél is oda kell figyelni az erős
igei hasonlósága, félreérthetősége miatt, s valószínű, hogy nem mindig fogom
használni, amikor lehetne, mivel még nem érzem teljesen. Hasonlóan járnék
mikor már Szabolcsba érkezve az új munkahelyemen alkalmaztam a természetesen
használtam _határozó  szerepben alkalmazott jövőidejű melléknévi igenev_et
(Pl.: Tisztáz_andó_ a kérdést ki kell menni a helyszínre ellenőrizni.)
Remélem, hogy szabatosan írtam le a nyelvtani szerkezet nevét. Természetesen
az itteni népesség nagyobb része érti a szerkezetet és épp[en] egy olyan
személlyel találkoztam, aki nem ismerte. Úgy tűnik, hogy ezen nyelvtani
szerkezet használatának és érthetőségének számossága az iskolai
végzettséggel arányos.
Tehát első kérdésedre a válasz: nem szakszó(fon).

A szeg/szög és metssze/messe konklúzióid igazak (,tehát nincs köz[öt]tünk
_szöges_ ellentét :o), annyi észrevétellel, hogy a matematikában biztosan
csak SZÖG használatos és nem csak a geometriában. Emlékezzünk csak vissza, a
középiskolai tanulmányunk matematikaóráin alkalmazott "Négyjegyű
függvénytáblázat"-ban _szög_függvényekről volt szó és nem
*szegfüggvényekről.

Gondolom más nyelvben is hasonlóan sok kétalakúság található, mint a magyar
nyelvben, gondolok itt a szeg/szög, épp/éppen, között/közt, de az
eperfa/szederfa
esetére is. Ha meg tudnánk vizsgálni az össznépességre ezen alakok
használtságát, valószínű, hogy az egy-egy teljesen egyforma
nyelvhasználathoz kevés használót lehetne hozzárendelni, de a nagyon közeli,
hasonló nyelvhasználatot alkalmazók általában közel egy területen élnek.
Tehát ebből következik ezen kialakult eszmecseréből kitűnő nyelvhasználati
különbség is.

Dugonics nagy érdeme nem az, hogy szöget alkalmazunk a matematikában a szeg
helyett, hanem az, hogy nem a német vinkli-t vagy latin megfelelőjét
használjuk és nemcsak ebben az esetben, hanem minden alapvető matematikai
szakszónál. Természetesen és vélhetőleg tudatosan ő a saját nyelvjárási
alakját alkalmazta és innentől kezdve az említetted "felsőoktatási
nyelvhasználati szokás" rögzítette ebben az alakban, ha egyébként a
köznyelvben többalakú lett volna is az érintett szó.

Tehát minden mérnökkollégának és matematikával foglalkozónak, ki ezen listát
olvassa!
Azzal rójuk le tiszteletünket ezen nagytudású nyelvújító felé, hogy mikor
használjuk e szavakat, tudjuk is, hogy kitől ered.

Üdv: Hajba Károly

Kedves Tamás és hozzáértők!

Most, hogy szóba kerültek különböző érdekes és archaikus nyelvtani
szerkezetek, bedobnék még néhányat azok közül, amik idekerültemkor számomra
érdekesek és idegenek voltak. Természetesen mindenkit elkap a gépszíj és
hozzáhülyül a környezetéhez, ezért néha már azon kapom magam, hogy nem a
megszoktam alakot, hanem az itt szokásos tájnyelvi változatot alkalmazom.

Nos, hát ezek azok:
(1) _kelletett_ - a _kellett_ helyett
Ezt azóta, amióta figyelem, már az ország más pontjairól is hallottam vidéki
tv riportok alkalmával.
(2) _kellesz_ - _kell_ helyett
(3) _lehetlesz_ - _lehet (majd)_ helyett
(4) _lesz_ (jelzőként) - _leendő_ helyett
Ezekben egy múlt ill. jövőidejűséget kifejező segédigés szerkezet
maradványai(/kezdeményei?) sejlenek fel előttem a _kellett lett_, _kell
lesz_, _lehet lesz_, formában. Persze leírva az (1) kivételével egyiket sem
láttam, így nem tudom azok "szabályos" formáit, ha egyáltalán léteznek.
(5) _-nál/-nél_ - _-hoz/-hez/-höz_ helyett
Talán a szláv nyelvekben is van egy ilyen összemosódás és onnan származhat?
Mivel ezt Borsodban is így használják.

Ki használja még ezeket? Ki ismeri ezen nyelvtani szerkezetek eredetét és
használatának okát?

Üdv: Hajba Károly

Nehai Voros professzor gepelemek eloadason gyakran mondta:

"...es most orizzuk ellen, hogy a meret...stb."

Ez ugy meg tetszett, hogy ezt az egy iget en is igy mondom azota is (meg 
persze az igek tobbseget is).

Nem tudom, mi a "szabaly"?

Mikor lehet felszolito modban felcserelni a "fel"-t es a "cserelni"-t?

"csereljuk fel!"

Lezo
www.auto.bme.hu

Kedves Attila!

HIX NYELV #482, Láng Attila D. >:

> résztvevő p. részvevő

  Mi is ezzel a baj? [Már ha az utalózott címszóban főnévi jelentést 
ad meg, pl. *részvevő* _-t -k, -je_ úc^astník (-íc^ka).]

Kedves Gábor!

HIX NYELV #483, Bata Gábor >:

> A szeder- vagy eperfa más kérdés, de ennek megítélésében teljesen 
> bizonytalan vagyok.

  Ez hasonló is a "szög ~ szeg"-hez meg nem is. 

  Nem hasonló, mert a "szög ~ szeg" ugyanaz a szó, csak eltérő 
fonetikai variánsok.  A "szederfa" és az "eperfa" esetén viszont 
külön szavakról van szó. A "szeg ~ szëg ~ szög" szembenállást itt 
egyrészt a "szederfa ~ szëdërfa ~ szödörfa", másrészt az "eperfa ~ 
epërfa ~ epörfa" sorok képezik le.

  A "szög ~ szeg"-hez képest plusz jelenség még az is, hogy e pár nem 
csak a "Morus" nemzetség (ezen belül Mo.-n elsősorban a "Morus alba") 
elnevezésénél jelent bizonytalanságot, hanem -- bár a "Morus spp." 
jelentőségének csökkenésével egyenes arányban egyre kevésbé -- a 
"Rubus" 'szeder' ill. a "Fragaria" 'szamóca' nemzetségek köznyelvi 
nómenklatórájában is.

  Abban viszont van párhuzamosság, hogy egyrészt a "szederfa ~ 
eperfa" ellentét területi (dialektális) jellegű; másrészt a megfelelő 
tudományos szaknyelv ugyanúgy letette a "voksát" az egyik mellett, 
mint a "szög" esetében. A jelen példánál a "Morus" nemzetség 
botanikai megnevezése 'eper' (ráádásul "fa" nélkül, mert az "eperfa" 
magának a konkrét egyednek a jelölése).

  [Ez persze a köznyelvi használatot nem kell befolyásolja. Magam 
ugyan "eperfás" vidékre való vagyok: de az én nyelvemben az "eper" 
szó egyformán jelöli a "Morus" nemzetség ill. a "Fragaria vesca f. 
sativa(*)" alakkör gyümölcseit. Az esetek többségében a kontextusból 
úgyis kiderül a konkrét jelentés, ha mégsem, akkor a "faeper" vs. 
"földieper" minősítéssel élek.  Szerintem ez ugyanúgy működik a 
"szeder" esetén is.
  (*) Nálam a "Fragaria vesca" esetén szigorú fajon belüli 
megkülönböztetés él: az 'eper' név csak a termesztett változatokat 
illeti, a vadon termő alfajok neve 'szamóca'. De ez már az egyéni 
nyelvhasználat jellegzetessége.]

  Amúgy a jelenség nem ritka -- a Kisalföldön pl. a "Corvus spp." 
'varjú' megnevezésére a "kánya" szót használják, amely "hivatalosan" 
és az ország nagyobbik részén csak a "Milvus" nembe tartozó 
ragadozómadarakat jelölheti --, csak az szokatlanabb, hogy ez 
felhatol a regionálisnál tágabb köznyelv szintjéig.

Kedves Lezo!

HIX NYELV #482, >:

> az egyik feleben szederfa, a masikban eperfa, stb. stb. stb. Minek ezen
> vitatkozni? 

  Bata Gábor 483-asbeli beírásához képest egy másik elemet emelnék 
ki: az egyenlő mércét.

  Egy korábbi cikkedben figyelmünkbe ajánlottad az egyik írásodat a 
<http://www.auto.bme.hu/figyelo/hogyan/hogyan.html>; címen. Ebből 
idézek:

  > *Önsúly*.
  > Egyetlen egy oktató sem használja. A helyes kifejezés: *saját
  > tömeg*. Mértékegysége: *kg*. Hasonlóan, mint a teherbírásé. 

  A saját szakmádat illetően bizonyosan joggal próbálod a köznyelvi 
"önsúly" fordulat helyett a szakszerűbb "saját tömeg"-et 
használtatni. 

  Ugyanakkor lézetnek más szakmák is a maguk köznyelvitől differáló 
nómenklatúrájával. Abban is biztos lehetünk, hogy a botanikai 
tanszékek oktatói sem igen fogják a "szederfa" megjelölést használni, 
mivel a fitotaxonómiában az "eper(fa)" a helyes kifejezés. 

  Így gondolom, nem érdektelen megtárgyalni sem a szaknyelvi 
"szabatos" kifejezéseket, sem az egyes nyelvi változatok 
(dialektális, szociolektális) hatókörét. És hasonlóan nem lényegtelen 
megnyugtatni az "önsúly", "szederfa" stb. fordulatokkal élőket arról, 
hogy a köznapi életben használhatják ezeket a köznyelvi 
kifejezéseket.