Elnezest a hosszas szunetert, neha dolgozni is kell :)
7edik resz, amelyben belepunk a Potalaba, kibeszeljuk a hata mogott a
Dalai Lamat es az uzletileg kompatibilis mai lamakat.
A Potala nevezetessegeirol inkabb nem irnek - egyreszt szinte azonnal
elfelejtettem azt a rengeteg nevet amit az egyes termekben
rankzuditottak, masreszt az utikonyvek remelhetoleg megfelelo
reszletesseggel taglaljak ezeket. Inkabb a benyomasaimrol ertekeznek.
Zavaroan sokan voltak. Marmint a latogatok.
Ez persze betudhato a nagyszamu kinai turistanak is, de kulfoldibol is
tobb volt mint eleg. Kulonosen egy nemet tarsasag zavart nagyon, akik
valahogyan mindig utamba kerultek. Hangosak, agresszivak es onteltek
voltak - sajnos ez nem csak rajuk volt jellemzo a kulfoldi latogatok
kozul. A kinai tomeg persze tolakodott ahogy kell, hangoskodott is, de
(korlatozott mertekben ugyan) tisztelte a hely szentseget. Erdekes
modon RY-t is itt ragadta meg a videk szelleme, minden egyes
szentelyben elolvasott minden vonatkozo informacios tablacskat (ehhez
kepest mashol allandoan azzal csesztet, hogy nekem mindent el kell
olvasnom az utolso betuig), elbeszelgetett a szerzetesekkel, raadasul
begyujtotte mindenhonnan a lamak altal megszentelt frincfrancokat,
megtisztelte az osszes utbaeso Buddhat, kozben tolem szedegetve le a
szukseges anyagiakat (valami oknal fogva Tibetben mindig nalam volt a
penzunk, Shanghai-ban ez inkabb forditva van..) - egyfolytaban azt
hajtogatva, hogy ha hazaerunk, mostmar tenyleg utanaolvas ezeknek a
buddhaknak meg boddhiszatvaknak meg egyeb szent embereknek, merthogy ez
milyen erdekes (persze azota is csak terv maradt az egesz, miutan
visszatertunk ide, a Penz Istenenek hatokorebe..)
A termek altal nyujtott latnivalok engem nem igazan kotottek le: itt is
ugyanugy mukodik a templomi muveszet mint Kinaban, miszerint egyfajta
mesterseg (mint pl. a hordokeszites) a templomi bigyok eloallitasa, az
elozo termekek masolasa altal; ti. nehany kiveteltol eltekintve a naiv,
laikus nepmuveszet kategoriajat talan uti az eloallitott szobor v.
festmeny, aminek az adhat (illetve tenylegesen ad) fontossagot, hogy
kit abrazol, sem az alkotas minosege, alkotoja vagy kora nem jelentos
tenyezo. Legalabbis itt a Potalaban alig-alig lattam olyan alkotast ami
megragadta volna a figyelmemet - mashol ezek a nevtelen mesteremberek
elo tudtak allitani egeszen lelegzetelallitoan szep mandalakat es egyeb
kultikus alkotasokat (illetve lehet hogy ok is csak masoltak egy
idokozben elpusztult eredetirol; europai szemmel eleinte szokatlan hogy
mennyire nem erdekes az alkoto szemelye, csak az alkotas targya).
Tovabbi negativ kisugarzasok ertek azzal, hogy kifuggesztve lattam az
osszes teremben az arakat (ha jol emlekszem 10 es 200 RMB kozott volt a
fenykepezes dija teremtol fuggoen, a videozas ennek tobbszorose). A
jakvajas teat szurcsolgeto szerzetesek az imamormolason es
angol-tanulason kivul a fenykepezogep-emeles elharitasara voltak meg
kihegyezve, ami testverek kozott is meglehetosen illuziorombolo, lassuk
be. (Ahogy kitunt, a hiresebb kolostorokat mukodteto lamak jelentos
reszet az idegenforgalmi ill. egyeb gazdasagi tevekenyseg koti le, nem
elhanyagolhato penzmagot gyujtenek be a hivoktol ill. turistaktol - az
egyik kolostorban szemtanuja voltam annak, amikor az aldozatokbol
osszegyult penzhalmot az oltar melle kiboritva osszegyultek a mosolygos
lamak, pedansan atszamoltak es kotegeltek az anyagot, a hivok szeme
lattara. Egy masik kolostorban az egyik lama szimplan, unott arccal
belekotort a penzhegybe, kigyujtott par yuannyit, es eloldalgott vele
(gondolom vasarolni), ugyet sem vetve a szomszedos oltarnal (szo
szerint) csuszo-maszo hivekre.
Azt mar meg sem erdemes emliteni, hogy mig a kolostorok lamai
kartyazassal utik agyon az idot, az altaluk arult rez-gyertyatartokat
kieges utan felberelt asszonyok tisztogatjak a kolostorok udvaran. A
kartyazastol tartozkodo lamak a belepojegyeket aruljak.
Egy szo mint szaz: ez is csak egyfajta profit-orientalt kasztrendszer,
ami engem rendkivul irrital.
Ez most itt alabb provokativ lesz (ill. nem annak szanom, de ugy is
veheto), ugyhogy akinek fontos kotodese van a tibeti lamaizmushoz (vagy
ilyesmi), az ne olvassa tovabb..
Ha belegondolunk (es megprobalunk elszakadni a politikai felhangoktol):
a Dalai Lama szerencsesen meguszta azt, hogy bizonyitania kelljen.
Huszonevesen, egy anarchiaba hullott orszagot maga mogott hagyva atment
politikusba, akit egy olyan orszag kepviselojekent kezel a vilag, amit
az illeto igazabol soha eleteben nem iranyitott ugy effektive - szemely
szerint egyaltalan nem vagyok meggyozodve arrol, hogy ha mondjuk holnap
azt mondanak a kinaiak, hogy OK hapsikam, gyere, oldd meg, nem
taszitana le a tronjarol a nepelegedetlenseg par honap utan. Erzesem
szerint ez a helyzet neki igazabol nagyon kenyelmes: ugy lehet szellemi
vezeto, hogy semmifele mas konzekvenciat nem kell viselnie, raadasul a
fel vilag ra figyel, ugy, hogy pontosan nem is tudja, miert (mert - mar
bocsasson meg a vilag - en egyszeruen nem birom elkepzelni pl. egy
europai, kenyelmes tarsadalomban felnott illetorol azt, hogy ugyanugy
birna viszonyulni az elethez, a kornyezetehez, a lamaizmushoz, mint egy
honos, hegyi, szelsoseges viszonyok kozott elo tibeti parasztember vagy
nomad; marpedig ez a vallas az o szamukra keszult, ha egyszeruen akarok
fogalmazni).
Az illeto sem bortont nem viselt a hiteert (mint rengeteg alattvaloja),
sem igazabol forradalmian ujat nem teremtett ill. tett - igazabol nem
latom, hogy nagy szavak hintesen kivul mi mas jelentos tevekenyseget
folytatott volna. Szamomra ott valna hitelesse az illeto, ha hazamenne
azzal, hogy vallalja akar a bebortonzest is - a hitebe siman belefer
az, hogy akar az egesz eletet dutyiban tolti, miszerint kepes
elszakadni attol a meglehetosen kellemes, uralkodoi stilusu lettol,
amit most el.
Valahogy tavaly nyaron veletlenul sikerult megnezzem a CNN-en a Larry
King Show-t a Dalai Lamaval (aki egyebkent egy Los Angelesi
luxusszalloda lakosztalyabol nyilatkozott). Kinos volt. Azzal
kezdodott, hogy LK megkerdezte a velemenyet az akkor nagy szenzacionak
szamito DNS-felterkepezesrol. Jo egy perces ertetlenkedes utan sem
sikerult neki megmagyarazni, hogy mi az a "human genom" - mondjuk
rutinosan mellebeszelo valaszokat adott, de az egesz szituacio
meglehetosen szanalmas volt. Nemkulonben az interju tovabbi resze,
amibol egyaltalan nem egy nagyformatumu politikus kepe rajzolodott ki,
hanem inkabb egy jovialis, nemtorodom bacsika hajtogatta a 20-30 evvel
ezelott bevalt kulcsmondatait (vilagbeke, tolerancia, kozmegegyezes,
odafordulo magatartas, stb, csupa elrozsdasodott kozhely), az
elhangzott kerdesektol fuggetlenul. Elkepesztoen semmitmondo volt.
(olyan _rosszindulatu_ pletykat is hallottam mar, hogy a "fellepeseit"
az occse ill. menedzser-csapata szervezi, nem olcsoer')
Ettol az embertol varja a vilag, hogy megoldja Tibet (valamint a
vilag..) problemait?
A masik dolog ami engem nagyon zavar az az, hogy a tibeti parasztembert
soha senki nem kerdezte meg. Na jo, neha-neha megkerdezte, de
iranyitottan - ki errol, ki arrol.
A vilag humanista beallitottsagu resze hajlamos elfelejteni, hogy
Tibetben pontosan olyan, sot, szigorubb kasztrendszer mukodott, mint
Indiaban vagy Nepalban. Az alsobb kasztokba tartozo nyomorultak
gyakorlatilag rabszolgasorban eltek, sem eletuk, sem halaluk nem
szamitott senkinek. (Nepalban nem veletlenul van bazisa a maoista
mozgalomnak - ezeknek a kitaszitottaknak egyszeruen nincs
veszitenivalojuk.)
Miert nem tunik fol senkinek, hogy a szomszedos Nepal (ahol kb. ugyanaz
a tarsadalmi berendezkedes lenyegeben, mint ami a regi Tibetben volt) a
vilag egyik legszegenyebb orszaga, ugyanakkor a Dalai Lamak
siremlekeihez tobb tonna aranyat halmoztak fol? Miert akarja egy
humanista vilag elfogadni azt, hogy egy nepet hatekonyan hulyitettek
tobb evszazadon keresztul es tartottak abban a fajta feudalis
sotetsegben, amire mi Europaban egyaltalan nem vagyunk mar olyan
buszkek a reneszansz ota?
Ha ez a cel, akkor rendben, mondjuk azt, hogy a tibeti nepnek arra van
szuksege, hogy megnyomoritsa magat - viszont akkor kicsit mas
beallitasba kerul az osszes un. humanitarius akcioja a nyugati vilagnak
(ti. nem derul ki szamomra hogy mit akarnak: visszaallitani a regi,
hagyomanyos rendet es eletvitelt, vagy demokratikus jogokat a
tibetieknek - a ketto baromira nem fer ossze, plane az utobbinak
semmifele hagyomanya es gyokere nincs).
Visszaterve a Potalara:
Ami nagyon tetszett, az maga az epulet (ill. epuletegyuttes) hangulata.
Zegzugos folyosok, kis szobacskak mindenhol, aztan tetok, amik (mint
mindenhol Tibetben) ugyanugy reszei az epuletnek, mint a belso terek. A
kinai epiteszeti megoldasokhoz kepest romantikus, kalandos, izgalmas
terek - raadasul a vastag falak miatt kellemes a klima, a tetokrol
mindenfele elmenydus a kilatas, akar a kornyezo hegyekre tekint az
ember, akar befele, a Potala epitmenyeire. A kezdeti ellenszenv
legyurese utan a termekben zsolozsmazo lamak is nyujtanak elmenyt: az
egyik peldaul angolul tanul, a tibeti metodus szerint: szogletes,
tibeti stilusu latin betukkel roja a sorokat, leirva par tucatszor,
hogy "How are you? Nice to meet you", kozben mormolva a szavakat.
RY-t az egyik legszentebb Buddhanal megint elkapja a vallasi hev, vesz
gyorsan ket karperecet, amit aztan az illetekes lama korulhordoz az
oltar korul, meglapogatja vele a Buddhat, elmormolja az elmormolandot,
aztan a 2 x 10 yuan bevetelezese utan utjara bocsatja a ket karkotot.
RY meg leborul parszor (affele mukedvelo piperkockent, semmi korrekt
foldre fekves, hason csuszas meg ilyesmi), vesz par fustolot, bedob a
megfelelo helyre par yuan penzaldozatot, elbeszelget homlokrancolva a
lamaval (aztan megint aldoz neki nehany bankot), ilyesmi. En meg csak
nezek hulyen, hogy mi lelte ezt a lanyt, Shanghai-ban meg csak tavolrol
sem szagolja a templomokat - az pedig, hogy jo indok nelkul csak ugy
kiadjon egy fillert is, egyszeruen elkepzelhetetlen. Mar epp indulnek a
lamahoz hogy megerdeklodjem mi a trukkje, de elsodor egy turistacsapat.
Udv,
Guczo
(folytkov hamarosan)
|
