On Wed, 20 Jun 2001 02:32:10 CEST, Pepito wrote:
>A hetvegen olyan megmagyarazhatatlan hianyerzetem volt. Biztosan szokott
>nektek is ilyen lenni. Nem tudom mi hianyzik ilyenkor, de nagyon.
Ne is mondd...
Nekem konkret kielegitetlen vagyaim szoknak lenni, pl. hirtelen ugy
erzem, hogy ha most azonnal nem jutok makos reteshez, akkor nyomban
meggebedek itt a helyszinen.
Vagy mondjuk a Tukory sorozo hazi tormas ceklasalataja volt meg ilyen -
azota mar nem kaphato, ugyhogy szerencsere ez at tudott menni bekesen
nosztalgikus ertelembe.
Most nem gyotornem magam a sulyponti elemek elosorolasaval ha nem
muszaj, mindenesetre meghokkento, mennyi rendes magyar kajat nem bir
itt elkesziteni az ember (avagy csak satoros unnepekkor) mert tejfol
vagy tejszin kell hozza. Vagy vecsesi savanyukaposzta. Esetleg ecetes
almapaprika (csemegeuborkat mar sikerult eloallitsak nagy tetelben,
fokozottan csokkentett minosegben - ti. tul vizes itt az uborka, elegge
toppedt lett a produktum -, viszont almapaprikahoz nincs nyersanyag. De
sot, voroskaposztaval toltott paprikahoz sincs savanyitasilag, ezek a
zold, husos paprikak riasztoan hatnak, korrekt voroskaposzta meg
sehol).
Ezek persze mind vegetativ ugyek, amiket az ember nehezen tud
kontrollalni (ti. amikor ott a hortobagyi palacsinta [soook tejfollel]
ize az ember szajaban, a kepe a szeme elott, de fizikailag nem teheti
az arcaba, na az az erzes egy spanyolcsizmaval feler.. Es akkor a
toltott kaposztat nem is emlitettem, jo kis po:rccel a fazek aljan, sok
fustolt szalonnaval, tejfollel.), igazabol nyilvan a haverok hianyoznak
a legjobban. Meg a gombaszedes a Kishortobagyon, a Mo'ri Borozo, a
Delta Kudlik Julival (meg a sarkkutatokkal a focimben), ilyesmik.
Az a baj, hogy az ember nem elhet egyszerre ket helyen. Vagy meg tobb
helyen. Mert mondjuk per pillanat nagyon megennek egy jo kis pekingi
kacsat, az eredetibol (az itteni leanyvallalati sem rossz, de odaat a
fovarosban nagyon tudnak - korrekt fatuzeleses kemence, miegymas).
Nem egyszeru dolgok ezek, Szilagyi ur kerem.
Udv,
Guczo
|
Kosz mindenkinek, hogy a kinai gepeles ugyeben felhomalyositott.
Talan mivel ebben a latinbetus kornyezetben nottem fel, nekem az
konnyebbnek tunik, a vakon nem gepelhetoseg a kinai tekinteteben
pedig hatranynak latszik, mivel erre sokszor van szukseg. Persze a
napi atlagfelhasznalo szamara (aki latin betuket is keet ujjal gepel
es kozben kiguvad a szeme, ugy nezi a klaviaturat) valoszinuleg
mindegy, de annak, akinek a munkaja resze a gepiras, annak mar nem
annyira. Az irasgyorsasag tekinteteben hihetonek tunik, hogy a kinai
a nyero, mert hiszen mar jo reg ota vannak europaban is
sztenogrammok, amiket a hangrogzites kora elott hivatali/parlamenti
kozegben hasznaltak a rendes betus iras helyett, sot ha jol sejtem,
meeg a mai napig is hasznaljak, marpedig ez jobban hasonlit a szotagirasra.
Most, hogy lehetoseg lesz a nemzeti nyelvu domainnevek, emailcimek
hasznalatara, erdekes lesz, hogy een egy europai operacios
rendszerrel dolgozva hogy fogok azsiaba emilt cimezni.
Harom het alatt nem lehet nyelvet megtanulni, meeg az eszperantot se,
bar kamasz koromban een is ezzel hitegettem magam, es tenyleg eleg
jol ment is a dolog, dehat az eszperanto letezese szaz egy nehany eve
alatt nem volt kepes bizonyitani a letjogosultsagat. Mellesleg a
szokincse jokora resze leegyszerusitett francia szavakbol all leontve
valami egeszen szimpla nyelvtani habarccsal, amiben nincsenek
kivetelek, de ez a lenyegen nem valtoztat.
Az angol, nemet es tobb mas nyelv ismerete nem eleg ahhoz, hogy az
ember pl. osszerakja a hollandot, harom het pedig vegkepp keves.
Ennyi ido alatt eljuthat az ember egy olyan minimalis szintre, hogy
alapveto elethelyzetekben nem adjak el, de egy nyelv igazan jo
ismeretehez (birtoklasahoz) evek se elegendoek. Harom het alatt az
ember nem jut el odaig, hogy erti, amit a radioban hadarnak, vagy
amit korulotte a nepek kulonfele nyelvjarasokban gagyognak, semmi
esetre se addig, hogy szepirodalmat olvasson ugy, hogy teljesen ertse
es elvezze, de a legfobb, hogy beszelni, irni, stb nem fog meeg jol
tudni. Nem szabad osszeteveszteni a helyiek udvariassagat,
kedvesseget, amikor azt mondjak: "hu de szepen beszeled a nyelvunket,
de jo a kiejtesed, stb" a valosaggal, mert meeg evek, akar evtizedek
utan is eszlelheto, hogy az ember nem anyanyelvi.
A holland se konnyebb falat, mint barmely masik nyelv, erre jo pelda
az itt tomentelen mennyisegben jelenlevo angolul is beszelo nemet,
akiknek legalabb egy evre van szukseguk, mire nagyjabol erteni kezdik
a hollandot, es kepesek bekapcsolodni a kommunikacioba.
Valamelyik nap gepeltem be egy nemet baratom szakdolgozatat, amit
valamilyen megmagyarazhatatlan belso tuztol vezereltetve hollandul
irt meg, es amikor idesodrodott a gephez egy "bolcsesz" vegzettsegu
holland lany, hat minimum a hasat fogta a rohogestol azon, amit
latott. Nem eleg, hogy minden igyekezetunk ellenere is becsusztak
csunya helyesirasi hibak, de sok mondat total ertelmetlen volt, es
nemetbol atvarialt szavakkal operalt a srac, amik a hollandban
egyszeruen nem leteznek, barmennyire szep is az elkepzeles, hogy
biztos onnan szarmaznak, stb. Nagyjabol kozepfelnemetnek tunt a lany
szamara a szoveg, de inkabb rohelyes volt, pedig a baratom mar tobb
eve el itt, alaposan megtanulta a nyelvet, es a mindennapi eletben
torekszik a holland allando hasznalatara, ez megis keves.
Szerintem nincs ertelme a nyelveket rangsorolni, hogy melyik a jobb
vagy praktikusabb. Annak, aki egy bizonyos nyelvi kornyezetben no
fel, egy bizonyos nyelvet anyanyelvkent sajatit el, ez nem szempont.
Inkabb az a fontos, hogy mennyire boldogul a mai vilagban azzal a
nyelvvel, es mennyire nehez neki azt vagy azokat a nyelveket
megtanulnia, amelyekre a boldogulashoz szuksege van.
Mondjuk ebbol a szempontbol a magyar a leheto leginpraktikusabb, es
ezen a latinbetus iras se sokat segit.
Mashogy irjak, mashogy mondjak:
Europaban boven van pelda erre:
A francia is teljesen ilyen, sot egy csomo betu total feleslegesen
szerepel az irott verzioban, amit mar maguk a franciak is unnak, jo
sokat aposztrofoznak is, de a spanyolban is egymast kiolto trukkos
helyesirasi szabalyokkal tudjak a keet vegpontot kozeliteni
egymashoz, a gorog tele van osszetett jelalakokkal, amelyek mondjuk
azonos hangzasu hangalakokhoz vezetnek, pl az "i" hangra van 5
kulonbozo jelalakjuk, stb, talan egyedul a szerb es csatolt tarsai
olyan nyelv(ek), amelyekben egy kb. 250 evvel ezelotti nyelvreform
(Vuk Karadjic) kovetkezteben minden hangnak egy jel felel meg, amit
minden korulmenyek kozt ugyanugy mondanak ki, de ez nem egy
vilagmeretu dolog.
Eleg nyilvanvalo, hogy egy bolgar konnyebben tanul meg szlovakul,
mint egy magyar akarmilyen mas nyelven, dehat ilyen kerdeseket
tenyleg csak idotolteskent erdemes felvetni.
A mai nemzetkozive fajult vilagban gondolom minden nyelvben felmerul
az igeny, hogy ujkeletu, nemzetkozi szavakat is kepesek legyenek
hasznalni, akar szoban, akar irasban, ennek a kovetkezmenye az
irasbeli kovetkezetlenseg.
Ott van peldaul a heber meg az arab iras, ami persze nem latinbetus,
sot a maganhangzok tobbseget le se irjak, a heberben pl csak az
"i,o,u" szokott megjelenni, az arabban pedig csak a hosszu
maganhangzok, megis eskusznek ra, hogy ez a legjobb. Aztan jonnek a
nemzetkozi szavak, amikben olyan hangok jelennek meg, amik az eredeti
irasukban nem voltak benne, pl a francia "garage" szo, aminek a
kedveert a heberben a zain betut ekezetesiteni kellett.
Na ebbe az iranyba nem menneek el messzebbre, semmi koze azsiahoz.
Nem hiszem, hogy ahhoz, hogy az ember egy internetes forumnak az
aktiv tagja legyen, tenyleg alapkovetelmeny kell hogy legyen a Benoe
altal felsorolt tudomanyagak alapfoku ismerete. A bolcseszvitaknak
eppen a "vita" az ertelme. Es tovabbra is fenntartom, hogy a vita
heveben egy csomo olyan dolog tisztazasra kerul, amit az ahhoz ertok
onszantukbol nem magyaraznanak el, de igy meegis felhomalyositanak
minket egy-egy reakcioikban.
Benoe! Bocs' a cserediak dologert, rosszul emlekeztem, vagy
felreertettem a ket evvel ezelott irott soraidat; mea culpa.
En az autopalyadugokrol irtam, tavoli varosok kozt meg csak a
sportolok jarnak biciklivel, amugy magaert beszel az a megjegyzesed,
hogy egy egyszeru csalad is harom autot tartott fenn. Konyorgom! mi vegre?
Udv: Norbert.
|
