Kedves Lista!
Folytatom a parajelenségek háborús felhasználásának
feldolgozását:
A korábban “paranormálisnak” elnevezett, (-ezért hol
nemlétezõnek, hol mégiscsak létezõnek aposztrofált-)
jelenségekkel egyre közelebbi köszönõ-viszonyban lévõ
találmányokról szeretnék írni; - továbbá az azok
felhasználását befolyásoló hadiipari és energia-lobby-
észjárását szeretném feltárni. Nem leleplezni, hanem
kimagyarázni amit ki lehet (-sõt kell-), és bizonyos
trendek ellen-stimulálását végre megkezdeni, amelyek (-
ugyebár és nemdebár-) immár tarthatatlanok. Ugyan a 24.
órában vagyunk, de talán még nem késõ.
Mivel ezt a “szférát” (-a feltalálókat valamint az
érdeklõdõ félmûvelteket és laikusokat egyaránt-)
manipulálják, ezért csak a közvetlen környezetemben
tapasztalt, teljesen valós (-leellenõrzött, és
visszaellenõrizhetõ-) dolgokból indulok ki. Ugyanis a
manipulációk úgy zajlanak, hogy a valósággal teljesen
analóg blöfföket elkezdenek az arra fogékony közegben
útjukra bocsátani. Aki elõször él (-vissza-) az emberek
amúgy eredendõen jóhiszemû papagáj-reflexeivel, nos az a
blöff-huszár is rendre azt mondja, hogy õ is “úgy hallotta”
az adott sztorit…. Ha a hírlánc beindul a “megdolgozandó
közegben”, akkor egy harmadik személy azt mondja, hogy na
gyerünk bizonyítsa be valaki ezt a rágalmat. Mivel a blöff
valós voltának hiteles bebizonyítását még senkinek sem
sikerült feltalálnia, (-és az adott konkrét kivizsgálási
felhívás momentán egy tuti blöffre irányul-) ezért aztán
sikeresen beterítik és kuss-pozícióba préselik az
eredetileg jóhiszemûen fogékony közeget. Méghozzá abba
a “gúzs-kalodába”: hogy “lám, a blöffök a jogi
következményekkel is járható vád szintjén nem bírtak
konkretizálódni, no akkor talán hanyagoljuk az egész
témát”! Jó kis absztrakció, csak hát fejlõdik a populáció
tudatossága is. Így hát a turpisságok látens bajnokai az
egyik kezükkel mérgezett kaját adnak a kiscicusoknak,
miközben a másik kezükkel még simogatják is õket…. Igenám,
de eljönnek az állatvédõk, és mintát vesznek a macskucok
hasából, illetve a maradék kajából, és máris lehet elõre
elpirulni….
Nos hát, ezért írok konkrétumokat:
- A válásom utáni albérleti költözködéseim második
fõbérlõje egy elektromérnök. Õ a családja elõtt a
jelenlétemben állította nekem, hogy fiatal korában eltûnt
egy évfolyamtársa, aki még az egyetemi évek alatt feltalált
egy ún. “csendszóró” készüléket (-más néven nagy
teljesítményû hangszennyezés-elnyelõt-), amelynek a
prototípusát is megépítette. Utána a hallgatótárs eltûnt,
és soha többé nem hallottak róla, sõt jobbnak látták nem
különösebben kérdezõsködni felõle…..
- A vízzel (-nem hidrogénnel, hanem H2O-val-) hajtott
autó magyar feltalálója többeknek (-köztük általa a
tekintetükbõl jószándékúnak gondolt alkalmi ismerõsöknek-)
átadta a találmányának leírását, azzal a kísérõ
szöveggel, “hogy ne legyen értelme megölni” õt. Ilyet csak
az tesz a sikeres kutatásai után, aki tényleg
életveszélyben gondolja magát. Nos, az egyik ismerõsömnél
is letétben van ennek a leírásnak a fénymásolata.
- Egy emigráns magyar havilap eredetileg biofizikus
fõszerkesztõje rendszeresen fogad el tõlem cikkeket. A
lapjának arculati tényezõjévé nõttem ki magam, tehát
valamelyest bizalmi a viszonyunk. Õ a fiatalosabb éveiben
feltalált egy ultrahangos eljárást, amellyel olcsón gyorsan
és hatékonyan lehet a vízbõl elkülöníteni olajat, illetve
az olajjal szennyezett földfelületet vízzel elárasztva
feltehetõen szintén jó munkát lehet vele végezni. Egy
külföldi kutatói ösztöndíj alatt kidolgozta az egész know-
how-t, majd pedig érvényes visszaúti repülõjeggyel még pár
napot a szállodában maradt…… volna. A szálloda folyosóján
egy pancser bérgyilkos pisztolyból néhány lövést adott le
rá, de úgy látszik, hogy célzás közben érzéki csalódásai
voltak, mert a feltaláló megúszta a dolgot. Természetesen
azonnal kispurizott a reptérre, és az elsõ géppel hazajött,
amelyre felfért. Ateista létére olyan vallásos lett belõle,
hogy a Pápa azonnal szentté avatná, ha megismerné…
- Láttam Boday Árpád feltaláló több elõadását is. Az
egyiken megmondta, hogy birtokolja a háztartási ingyen-áram
kütyüjét. Az elõadást mûszaki fõiskolások és egyetemisták
elõtt tartotta, tehát nem blöffölhetett. Az elõadás nagyon
szakszerû kérdések és válaszok jegyében zajlott. Kb. fél év
múlva ugyanott tartott elõadást, de nyilván nem emlékezett
a korábbi alkalom arcaira, ezért vonakodott konkrétumokat
mondani. Végül egyenesen nekiszegezték a legfontosabb
kérdést: “namostakkor kéremszépen van kütyü, vagy nincs
kütyü?” Boday elõször mindenféle vegetatív neurotikus
tüneteket kezdett el mutatni, végül úrrá lett rajtuk, és
azt mondta, hogy igen, pecázó csónakot hajt vele a
dunakeszi Duna-ágban. A halõrök hiányolják is a motorhangot
és a kipufogó füstöt.
A visszaellenõrizhetõ konkrétumokat szívesen folytatnám,
mert hát “rámlõcsölt” a Sors még több ilyen
vészhelyzeti “tanúskodó” szituációt is. Mielõtt rátérnék e
létezõ jelenség mihamarabbi “emészthetõségének”
elõkészítésére, majdani egészséges feldolgozására,
szeretném értelmezni e találmányok hadmûveleti
jelentõségét. Eredetileg szovjet repülõiskolát végeztem
honvédségi ösztöndíjjal, úgyhogy tanultam harcászatot: amit
most olvashattok, abban szakmailag nem beszélek félre……. A
tábornok urak a hadmûveletek várható ember-veszteségeit úgy
értékelik, hogy egy-egy új fegyver-fajta, vagy hadmûvelet-
befolyásoló eljárás mennyivel csökkenti a várható
veszteségeket. A harcászati sikerek jelentõségén túl
rémálmuk a nagy ember-veszteség, mert a maradék kritizál,
netán lázad, “eccóval bomlik a fegyelem”. Nem is irigylem
õket, amikor egy új találmányban felfedezik a létszám-
veszteségi ráta és kvóciens rendkívül kedvezõ befolyásolási
lehetõségét, miközben a feltaláló ugyebár “csak egy darab”
ember…. Egyszerû a képlet: a feltaláló feláldozásával a
jövõbeni hadmûveletek emberáldozata rendkívül spórolós
lehet, márpedig az egy ember, vagy sok ember elvesztése
között választván egyértelmû a dilemma lezárásának módja….
Ti. ha az ellenség is megszerezheti a találmányt, akkor nem
1:1, ha nem 1:0 a “meccs” állása a példabeli töprengõ
tábornok javára.
- A “csendszóró” nem csak reptereket és forgalmas
csomópontokat tudna zajmentesíteni, hanem a hadmûveletek
zaj-álcázottsága ugyanolyan kulcs-tényezõ, mint a
lõtávolság. Aki tovább tudja álcázva tartani a
hadmozdulatait, vagy aki messzebbre lõ, illetve elõbb nyit
össztüzet, az fog gyõzni. Közben pedig az emberiség a
zajszennyezés miatt is korcsosul, mert a magyar feltaláló
találmánya (-több más hasonlóval-) fogságban van egy
tábornoki kör fiókjában. Klassz, mi?!
- A vízzel hajtott jármû a hadmozdulatok logisztikai
támogatását egyszerûsíti le, illetve teszi tûzbiztossá. “A
Halál 52 órája” c. film éppen arról a II. V.h-ban
megtörtént hadmûveletrõl szól, hogy az amcsik egy német
üzemanyagraktár felrobbantását tûzték ki célul. Mivel
sikerült, így stratégiailag azonnal nyerõ helyzetbe
kerültek. Azt pedig külön megnézném, hogy a vízzel hajtott
jármûvek “üzemanyagraktárát” hogy robbantaná fel az
ellenség.
- Az ultrahangos olaj-elkülönítõ azért fontos, mert a
vegyi fegyverek egy része éppen olajjal köti meg a mérgezõ
anyagot, illetve onnan szabadítja fel. Csak el kell
mérgezni egy földsávot, vagy tenger-részt, majd pedig
amikor az ellenség érdeklõdése elfordul onnan, akkor
vegymentesíteni a saját magunk számára. Gondolom látszik,
hogy e békés találmány harcászati (-veszteségi létszámot
spóroló-) értéke minimum egyértelmû.
- Bóday találmánya a vízzel hajtott motorhoz hasonló
elõnyein felül fõleg gazdasági kihívásnak számít, ugyanis
csak egyetlen ilyen találmány miatt magukat a Monetáris
Keretszempontokat kell teljesen újragondolni. A pénznek,
mint absztrakt mértékegységnek a “definiálási” pontjait
kell majdan miatta és a hasonló kütyük miatt
újraegyeztetni; - amihez ugyebár akkor is lusta a fõmuftik
agya, ha az ölükbe hull a lényeg. Bódayról az az utolsó
hírem, hogy egy ilyen “félkész” találmányokról szóló TV-
film alatt beúsztattak egy feliratot, hogy súlyos beteg.
Lehet, hogy még él, mindenesetre ha valakit minden áron ki
akarnék rángatni a közfigyelembõl, én is pontosan így
szervezném a dolgokat.
Ami a gazdasági kihívásokat és a Monetáris
Keretszempontokat illeti, nos azokat a
www.extra.hu/absztimm honlapon az 1.html (-Absztrakt
Immunológia-) Mellékletében (-valahol a 200. Oldal után-)
feldolgoztam. Immár másfél éve “virít” az Interneten.
Ami pedig a “létszám-spórolós” tábornok urak lelkiismereti
terhét illeti, (-amit ugyebár õk a majdani hadmûveletek
létszám-spórolása okán lelkiismereti diadalnak élnek meg-)
nos ezt a problémakört az Igazságarányosság
segédtudományban dolgoztam fel: www.extra.hu/igazarany
Ez a munka kb. 2 hónapja virít az Interneten. Olyan
mélylélektani absztrakciókat (-és az idõklausztrofóbiát
oldó, az idõ-komponens tudatosságot növelõ kommunikációs
modelleket-) favorizálok és promócionálok benne, amelyek
szerint az ilyen “tábornoki” turpisságok egy bizonyos (-ma
még közeljövõbeni-) idõpontig bezárólag ne csak
amnesztiának, hanem egyenesen “sajnálatos
szükségszerûségnek” legyenek elkönyvelve; - ráadásul
mindjárt a közmegegyezés nyilvánossága elõtt. Ama idõpont
után természetesen minõsüljenek annak, amik valójában. De
lehetõleg azon határidõig bezárólag oldódjanak meg az okok,
és eme Aranykor-találmányok végre méltóztassanak
felszabadulni a hadifogságból……, csakúgy mint pl. Toma
András oroszországi magyar hadifogoly és RTL “médiasztár”
55 évi késedelem után….
(M)uff én beszéltem!
Dr*. Szabó Tamás
*Dr, nem mint doktor, hanem mint DRuida.
|
