Kedves Ferenc!

HIX NYELV #780, >:

> >A szótagolás szabályai elég egyértelmûek a magyar nyelvben
> 
> De azert van nemi szabadsag: fotog-rafia es foto-grafia egyarant helyes
> (MHSZ 231.)

  A fenti két példa nem a szótagolást, hanem az _elválasztást_ 
illusztrálja. A _szótagolás_ról csak a második esetben beszélhetünk, az 
elsõ az összetételi határon történõ elválasztást mutatja be.

  Az elválasztás szabályai is elég egyértelmûek: a szavak elõször az 
összetételi határukon választandók el, csak az összetételi tagok 
szótagolandók. 

  A fenti probléma így nem is csak az elválasztás problémája, hanem a 
szösszetett szavaké. Ugyanis az olyan alakulatok, mint |fotográfia| 
összetett voltuk ellenére sem minõsíttetnek a magyar nyelvben összetett 
szavaknak.  Ezért az AkH. (és nem MHSZ! :)) 231. pontja szerint is a 
szabályszerû elválasztás egyedül a |fotog-ráfia|. A szabályhely csak -- 
némileg saját mûveltségük által meggyengített szabályalkotói akaratról 
tanúskodva -- megengedi, hogy ahol-akiben túlteng a latinos-görögös 
(németes, franciás, angolos stb.) kultúra -- így "kivált szaktudományi 
munkákban" -- az elválasztás tekintetében mégiscsak összetett szóként 
kezelje a |fotográfia| stb. szavakat, így az összetételi határon 
válassza el õket.

Kedves Józsi!

"HIX NYELV" > #780, :

> Ki mit tud a lovári nyelvrõl?  [...] Miért van, hogy az idõsebb
> generációk (általában) nem is hallottak róla? 

  Hallottak róla, csak |oláhcigány| név alatt. A lovári az oláhcigány 
nyelvjárások legjelentõsebbike, a Magyarországon a legtöbb beszélõvel 
rendelkezõ cigány idióma. Ugyanakkor sajátosságaiban centrális, így a 
most beinduló cigány nyelvújítás ideális alapja lett. Azért nem 
hallottunk eddig róla, mert a nagyközönséget messze nem érdekelte, hogy 
a cigányok milyen nyelveken beszélnek egymás között. Most azonban a 
nemzetiségi autonómia, a nyelújítás, az irodalmi nyelv megteremtése 
során ezek a részletek nagyobb nyilvánosság kerültek. 

  A cigány nyelvekrõl egy jó összefoglalója van Rostás-Farkas 
Györgynek: <http://www.amrita-it.com/ciganysag/rostas/VIII.htm>;, bár a 
HTML-lé való konvertálás során nem jártak el elég gondossággal, így sok 
betûhiba van benne.


> Webes források szerint Indo-európai, és azon belül Indo-iráni, Kelet
> Európán kivül a legközelebbi rokonai az észak indiai, illetve az iráni
> nyelvek mint a farszi és az urdu. 

  A fárszival nem annyira, mivel az iráni nyelv. Az urduval inkább, 
mivel az ind nyelv (tkp. a hindi és az urdu kb. olyan párt alkotnak, 
mint a horvát és a szerb).  Magáról a nyelvrõl úgy tartják, hogy 
különbözõ pária törzsek ind nyelvének egyesülésével jött létre. A 
|rom(a)| 'ember, cigány' szót is az indiai |dom(ba)| kasztnévbõl 
származtatják, melynek képviselõi délen zenéléssel, kötélveréssel, 
kosárfonással foglalkoznak (ezek máig jellemzõ cigány foglalkozások), 
de északon a halottégetés is a munkájuk. Ez a kasztnév más -- távolabbi 
rokon -- ind nyelvek nevét is adta. 
  Ehhez még <http://tki.pte.hu/rom/dok/Komp.pdf>; (556 kB), 
<http://mek.oszk.hu/01600/01617/01617.pdf>; (3,7 MB) [a halottégetõ 
kaszt szerepelt a magyar National Geographic magazin I évf. 4. sz.-ban]


> Van-e "tiszta" és elmagyarosodott változata? 

  Csak tiszta változata van, azonban szókészlete két rétegre oszlik: az 
ún. stabil készlet ind örökség, míg az ún. mobil készlet az együttélõ 
nyelvbõl való átvétel. A nyelvtan azonban intakt középind alapú, némi 
balkanizmussal. (Az erõs idegen szókészleti hatás nem jelenti azt, hogy 
a nyelv nem "tiszta". Ez esetben pl. a japánt is tisztátalannak kellene 
minõsítenünk. Lováriul 999-ig lehet számolni idegen szavak nélkül, a 
japánban csak tízig.)


> Tényleg könnyebb-e megtanulni, vagy ez csak tévhit? 

  Szvsz. könnyebb (bár nem tudom, minél is :)). Viszonylag reguláris 
ragozás, kevés kivétellel. Ami különösen könnyûvé teszi az az, hogy még 
nincs irodalmi nyelve, a nyelvhasználók körében nagy a változatosság. 
Így összetett szavakat, kifejezéseket elõzetes tanulás nélkül mi is 
intuitíven képzehetünk: az eredmény nem lesz megmosolyogtatóan suta, 
pidgines, mint az élõ nyelvek esetén. Ez vonatkozik az névszóképzésre 
is: szinte mesterségesnyelv-szerû szabadságunk van (bár az élõ nyelv a 
körülírást részesíti elõnyben képzett szavaknál). Ami hátrány, hogy a 
stabil szókincs nem "európai", ezért olyan szavak tanulandók, mint az 
'anya', 'apa', 'gyerek', ill. 'van', 'megy', 'iszik', bár ezek egy 
része, mint szlengszó ismerõs lehet.

  Egy idõben különös elõnyt jelentett nyelvvizsgán, hogy nem 
gömbvillámokról, klónozásról kellett beszélni a szóbeli vizsgán 
(amelyrõl az ember magyarul sem tudna egy mondatnál többet), hanem 
hétfejû sárkányról (|efta sherengo sap|) és hasonlóról. De úgy 
értesültem, azóta a cigány vizsgáztatás is "fejlõdött".

  Én, személy szerint egy újrasztenderdizált változatát szívesen 
ajánlanám az egységesülõ Európa közös kommunikációs nyelvének.


> > "Zhanav ke jekh Ungriko them si: le romengo thaj gazhengo them"
> Mennyire korrekt a mondat nyelvtana, helyesirása? 

  Nagyon korrekt.  A Mo.-i normált, lovárin alapuló helyesírás 
magyartól eltérõ jelölései (||-ban az írásmód, //-ban a magyar ejtés): 
|a| = rövid magyar /á/, |ch| = /cs/, |dy| = /gy/, |dzh| = /dzs/, |ly| = 
lágy "l" (mint a régi palócban), |s| = /sz/, |sh| = /s/, |x| = német 
|ch|, |zh| = /zs/. A többi |y|-os betûkapcsolat, mint a magyarban; a 
fentieken kívüli |h|-s kapcsolatok erõs (a németnél, angolnál stb. 
erõsebb) hehezetet jelölnek. A magánhangzók lehetnek rövidek vagy 
hosszúak, a hosszúságot felsõ vonás (macron) ékezet jelöli, de a 
legtöbb forrásban az ékezetet nem teszik ki.

  A fenti mondat interlineáris magyarázata (1sg - E/1 személyrag, Gpl - 
többes szám birtokos eset):
- zhan.av   ke    jekh  Ungriko  them    si:   le  rom.engo    thaj 
  gazh.engo      them
- mond.1sg  hogy  egy   magyar   ország  van:  a   cigány.Gpl  és 
  nemcigány.Gpl  ország

  Tehát: '[azt] mondom, hogy [csak] egy Magyarország van: a cigányok és 
nemcigányok [közös] országa'

  A neten a cigányról a XIX. legvégi állapot szerinti leírás található 
a Pallas nagylexikonából, az akkori magyar és cigány nyelvezettel (még 
magyaros helyesírással és még nem lóvári nyelvjárás alapon):
- nyelvtan a "cigányok" szócikkben: <http://tinyurl.com/6bywa>;
- rövid szójegyzék: <http://tinyurl.com/3tryw>;

(Más témákban még jövök Nektek levelekkel, csak most nem volt
érkezésem.)

> Ki mit tud a lovári nyelvrõl? Webes források szerint Indo-európai,
> és azon belül Indo-iráni,

  (Helyesen: indoeurópai, indoiráni.)

> Kelet Európán kivül a legközelebbi rokonai az észak indiai, illetve
> az iráni nyelvek mint a farszi és az urdu. Mennyire rokonok ezek a
> nyelvek, kb. ugy mint a magyar-finn?

  Ezt így nehéz lenne összehasonlítani. Közelebbi rokona például az
angolnak a francia, mint az orosz? Nem, az Ethnologue szerinti
családfán többet kell lépkedni az angoltól a franciáig, mint az
oroszig. De a hasonlóság sokkal nagyobb, az angol tele van francia
jövevényszavakkal.

> Miért van, hogy az idõsebb generációk (általában) nem is hallottak
> róla?

  Mert az idõsebb generációk csak annyit tudnak, hogy a cigányok
cigányul beszélnek. Nem volt jelentõsége a részleteknek, hiszen azok
csak cigányok.

> Van-e "tiszta" és elmagyarosodott változata?

  Nagyon sok magyar jövevényszót használ ("asho taj gindyino, talpig
hervadino"), de elméletileg megvannak ezekre az eredeti ind szavak.

> Tényleg könnyebb-e megtanulni, vagy ez csak tévhit?

  Tévhit. Minden természetes nyelvet kábé ugyanolyan könnyû megtanulni.

> Rágcsálnivalónak beidézem Gyurcsány tegnapi beszédének lovári
> mondatát:
> "Zhanav ke jekh Ungriko them si: le romengo thaj gazhengo them"

  Kulcs a kiejtéshez: ch = cs, dy = gy, x = torokhangú h, ly = j, ny =
ny, sh = s, s = sz, ty = ty, zh = zs. (Minden más betû mint a
magyarban.) A kh, ph, th hehezett mássalhangzók, a h-t ki kell ejteni.
Az av és ov kapcsolatok szó végén és mássalhangzó elõtt au, ou
diftongust jelölnek. A hosszú magánhangzókat vízszintes vonal jelöli,
de ezt ritkán használják a technikai nehézségek miatt.

> Hát nekem ez lehetne baszk is. Mennyire korrekt a mondat nyelvtana,
> helyesirása?

  Nem tudom, elég sok szót megértek, de a nyelvet nem ismerem. Én Kalyi
Jag-dalszövegekbõl tanultam kárpáti cigányul (a nyelv így is
ismeretes). Jekh = egy, them = ország (én Magyarországot Ungro them
néven ismerem), si = van, le = névelõ, rom = cigány, gazho = nem
cigány (eredetileg: parasztember), thaj/taj = és, az -eng- utóképzõ
nekem -nak, -nek jelentésben rémlik (shavorenge, romnyenge = fiúknak,
asszonyoknak). Tehát ...egy Magyarország van: a romák és a nem romák
országa. De megvan Romano Rácz Sándor szótár-nyelvtana, abban
utánanézhetek.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Moderato cantabile – tanulmány a moderálásról
A csatavesztés egy esetben megbocsáthatatlan: ha el sem mentél az ütközetbe.