Kedves Lista!
Az ima gyógyerejének vizsgálatával kapcsolatban több ponton is osztom a szkepti
kusok véleményét. Ugyebár az a legsarkallatosabb részlet, hogy az ismeretlen em
berekért folytatott ima mögötti vágy és elvárás nyilván jelképes, az imára kivá
lasztott emberek hite felõl szerintem a kutya nem kezeskedett az ominózu
s kísérletben. Így aztán fabatkát sem ér a kísérlet, amelynek a kiértékelése kö
rül ugyan tök fölöslegesen, ámde nagyokat lehet vitázni. Ha azonban az ima nélk
ül hagyott kontrollcsoport esetén a vallásos hozzátartozókat és rokonokat kifej
ezetten félretájékoztatják, és ellopják tõlük a beteget, míg az imádkozá
s célpontjául kiválasztott beteg embereket magas költségen összehozzák a saját
vallásos rokonaikkal, és fizetik nekik az együtt töltött idõt, továbbá i
mára biztatják õket, akkor így már lehetne statisztikailag szignifikáns
összehasonlító eredményeket produkálni. Csakhogy ez a "dr." Mengele féle "hippo
kratészi eskü" szerint folyna: ugyanis ugyebár a k
ontrollcsoport esetében vagy nem lehet tudni, hogy hogyan állnak vallásos hozzá
tartozókkal, vagy azokat kifejezetten távol tartva félre kellene tájékoztatni.
Ez az a részlet, amit senki sem vállalna, se szkeptikus, se "lelkes", se "ezote
rikus" se vallásos oldalról. Éppen ezért ezek a kérdések mindigis meg fognak ma
radni az egyes szám elsõ személyû bizonyosság szintjén, és soha se
m lesznek továbbmozgathatóak a bizonyíték szintjére.
Leegyszerûsítve úgy is mondhatjuk, hogy a bizonyosság és a bizonyíték köz
ötti egyenlõségjel firtatása értelmetlen, mert az ilyen kísérletek feler
észt a bizonyosságokat kiterjeszteni igyekvõket fogják igazolni, felerés
zben pedig a bizonyítékokat kiterjeszteni igyekvõket.
A téma kiválasztását a közlések rejtett de egyértelmû (-látens de evidens
-) tartományában alaposan körbelengi a vallásosak és nem vallásosak egymás irán
ti lesajnáló hozzáállása. Már nem elõször írom, de hát ellenvéleményt mé
g kiegészítõ vagy gondolat-felvetõ értelemben sem kaptam erre von
atkozóan, hogy a vallásos közlések egy része ellen SZERINTEM IS LEHET LÁZADN
I. Ugyanis azok nagy része az auránk kozmikus donorságának Lucóka általi akcept
orságát hivatott palástolni, de a fennmaradó része helytálló, és MÜKÖDIK, de ne
hezen kihámozható. Tehát a donorságunk részletei ellen szerintem idõszer
û a gondolkodni nem rest ember módján ellenvetéseket megfogalmazni, de ez
eket nem a földi embereknek kell egymás pofájába verniük; - itt tehát kb. 40-50
%-ban értettem egyet az általam ismert szkeptikus hozzáállásokkal.
A kozmikus donorság Kozmikus modelljének részleteit a Tudás-alapú papi rendek s
em ismerhették teljes terjedelemben, és õk az életükkel fizettek volna,
ha hagyják kiszivárogni pl. Lucifer nõi létjogosultságára vonatkozó info
rmációt. Azonban aki saját magától jött rá erre a dologra, az mindigis szabadon
terjeszthette ezt az infót, és a Tisztelt Szkeptikus Tudós-Társadalmat ennek a
z élménynek a kóstolgatásába kívánom meghívni. Attól persze, hogy nem kommentál
juk ezt a témát, nos attól az még él, létezik, és terjed. Legfeljebb a szkeptik
usok késve fedezik fel benne a saját korábbi botlásaik erénybe fordítási lehet&
otilde;ségét, és a saját gondolkodásmódjuk haladó és fontos részleteinek elisme
rtetési lehetõségét. Nem csak az terjesztheti szabadon és büntetlenül ez
t az infót, aki magától jött rá, hanem az is, aki egy olyan hírlánc következ&ot
ilde; ill. akárhanyadik láncszemeként teszi, amely nem egy Tudás-alapú papi ren
dbe gyökerezik, (-ez ugyanis a "tilos-vonal"-) hen
am egy saját magától megfejtett gondolkodó embertõl vagy körbõl e
red. Ilyenek pedig mindigis voltak, a reneszánszok elõtt az ilyen embere
k indították el ezeket a hírláncokat. Ez párhuzamos vallás-történeti, mûv
észettörténeti és gazdaságtörténelmi tény, amely hármas referencia-párhuzam mel
lé most felzárkózhat a tudomány-történelem párhuzama is, ha akar. Nem baj, ha a
tudomány az ismertetett gyógyulási kísérletek zsákutcáit rója, ha erõt
merít e hírláncokkal kapcsolatos nyílt állásfoglaláshoz.
E hírláncoknak Lucóka megjuhászodásáig kell hízniuk, akkor megtorpanhatnak. E h
írlánc-fajta idõ elõtti fékezése, vagy a figyelemnek az err&otild
e;l való elterelése (-akár vallásos, akár szkeptikus részrõl-) túlzás né
lkül öngyilkosság, illetve Lucó-eredetû biorobot-rángatózás és kozmikus m
arionett effektus. E hírlánc elkerülhetetlensége az 5-ös és a 8-as H-Kulcsok al
apján indokolható. Az 5-össel, ugyanis Lucóka szoknyája alá bevilágítani kétség
telenül rossz megoldás, de pl. ma is a rendelkezésünkre álló összes rossz megol
dás közül hitelesen a legkevésbé rossz. A 8-as szerint pedig azért terjesztend&
otilde;, mert hogy ugyebár a Fõnök váltogatni, azaz az Idõ-ben me
gosztani volna köteles a részrehajlását köztünk emberek és a Lucóka között. Köz
tudott, hogy dominanciát és/vagy részrehajlást a Tér-ben nem lehet megosztani,
de mivel meg kell osztani, így csak az Idõ-ben való megosztás marad. Teh
át pl. most is a Fõnök (-a Forrás, a Kezdem
ényezõ, a Férfi-) várja a Lucókát, hogy az ne kényszerítse rá a vele sze
mben ellenséges magatartásra, de a részrehajlása váltogatásának valódi érvényes
üléséért semmi egyebet nem tesz, mint hogy eltûri a Lucó és/vagy a kozmik
us donorság modellje elleni földi emberi lázadásokat; - már amennyiben azok lét
eznek, tényleg kezdeményezik is õket. Tehát ha ez a hírlánc nem er&otild
e;södne meg pl. itt a HIX-en, akkor majd megerõsödik máshol.......; Ha a
z 5-ös és a 8-as Kulcsok szerint tényleg átgondolom a Modellt, akkor annak mind
három részletének (-Fõnök, Emberiség, Lucó-) egyformán az az érdeke, hog
y nyíltan újragondoljuk a részleteket a Tudás nevében, és ha visszamenõl
eg nem is, de elõremenõleg igenis fellázadjunk e gyalázat folytat
ódása ellen. Eme igyekezet és folyamat, (-Áramlat-) mint egy markáns harmadik n
ézõpont egyforma ütemben kellene, hogy magába szívjon korábbi vallásos é
s szkeptikus személyiségeket. Ezért szoktam fogéko
ny lenni a SziÁ-val való szakmai kibékülés gondolatisága iránt; - de hát ez a f
olyamat ha nem is köztem és SziA közt, de legkésõbb a Végpusztulás szaka
dékának szélén általánosságban úgyis végbe fog menni.
Végezetül leírom, hogy a vallásosság ellentmondásai engem ugyanúgy fárasztanak,
mint egy akármelyik szkeptikust: azonban a szkeptikusok szinte még jobban fára
sztanak, ha engem a vallásosokkal vesznek egy kalap alá. Tudni és hinni mindigi
s mást fog jelenteni. Számomra az a röhej, hogy szerintem most egy akármilyen p
éldabeli szkeptikust és egy vallásost egyformán tudnék leckéztetni e rövid mond
attal: Tudni és hinni mindigis mást fog jelenteni. A bizonyítás és bizonyosság
megvallása között sem érdemes közös határátkelõhelyeket keresni, csakúgy
, mint ahogy Vietnám és Norvégia között sincs közös földi határ és határátkel&o
tilde;hely.
Még egyszer az ominózus kísérletrõl:
Az Absztrakt Immunológiában írom, hogy kísérletekból objektív adatokat csak az
emlékezet megerõsítésével és kiterjesztésével lehet nyerni. Nevezetesen:
a spontaneitásukban zavartalan folyamatokat idõrõl idõre
utólag kell kiértékelni, méghozzá minél részletesebben, és minél nagyobb "távol
ságig" bezárólag a Múlt felé. Én a H-Kulcsokat így regeneráltam a saját használ
atomra. Az ominózus gyógyító kísérletek összehasonlító vizsgálatának minden pon
tján nyilvánvalóan szét volt barmolva a spontaneitás, úgyhogy akár szkeptikus,
akár "lelkes" oldalról csak egy merõ baromságot lehet levonni tudományos
konklúziók helyett.
Végezetül egy kérdés: Mit szóltok hozzá, ha a "szkeptikusok" kifejezés ellentét
ének a "lelkesek" kifejezést kínálom fel, és az egyensúlyt a "tárgyilagosak" ki
fejezésében keresem; - miközben a "szekptikus" és a "tárgyilagos" között nem kü
lönösebben vélek egyenlõségjelet felfedezni? Popper errõl írja az
óravázlatában, hogy "jó szkepszis: mindent megenged; rossz szkepszis: mindent
tagad". Végezetül van a tárgyilagos, azaz a se nem "rosszul" szkeptikus, se nem
"jól" szkeptikus, hanem kiegyensúlyozottan "szkeptikus", mint pl. én; - azaz t
árgyilagos. Tárgyilagosan világít be Lucóka szoknyája alá......
A legjobbakat. Tom
|
