Hogy miert eppen Indokina, miert Kambodzsa es miert pont Angkor
koltozott az utobbi idoben a szivem legrejtettebb zugaiba - magam sem
tudnam megmondani. Miota 1995-ben eloszor nyilott alkalmunk arra, hogy
Phoebevel Bangkokba latogassunk, rengeteget olvastunk, beszelgettunk
errol a szamunkra oly varazslatos tajegysegrol. Akkoriban alig tudtunk
rola tobbet, mint barki mas itt mifelenk. A kozismert sztereotipiak
eltek bennunk is Burmarol: az Irawaddy, Mandalay, Maugham, Pagan
aranypagodai, a katonai diktatura, az elzartsag; Thaifoldrol - a
gyonyoru nok, a szexturizmus, a tenger; Vietnamrol: a haboru, a
szenvedes, a Vietkong, Ho apo; Laoszrol: megint a haboru, a
Koedeny-siksag, a szonyegbombazasok, a nyomor; Kambodzsarol pedig mi
egyeb, mint: Pol Pot es a voros khmerek remuralma, a dzsungel, a
szegenyseg ...
Aztan - tegyuk hozza mindjart, szinte veletlenul - Melbourne-bol az IBA
1995-os eves kongresszusarol hazafele tartva, megalltunk egyetlen napra
Bangkokban, hogy ne kelljen az irdatlan hosszu repuloutat egyvegteben
megtennunk. igy kapcsolatunk Indokinaval voltakeppen egy teljesen
hetkoznapi stopoverrel kezdodott - ami aztan csillapithatatlan
szerelemme erett az elmult evek alatt. s ez a vonzalom, ugy tetszik,
kolcsonos: nemcsak mi erezzuk otthon magunkat Thaifoldon es
Kambodzsaban, de a thaiok es a khmerek is empatiaval viszonyulnak
hozzank: ennek szamtalan jelet tapasztaltuk utazasaink soran, barmerre
jartunk is ezen a csodalatos videken. Noha a thai, de meginkabb a khmer
kultura, a szokasok, a nyelvek, a gesztusok tokeletesen idegenek voltak
a szamunkra, azzal, hogy igyekeztunk nehany szoval, par gesztussal
megmutatni, hogy szeretnenk tobbet megtudni az o vilagukrol, megnyertuk
a thai es khmer sziveket. Annak ellenere, hogy csekely idot volt
alkalmunk Thaifoldon es Kambodzsaban tolteni, megis ugy erezzuk, nekunk
az a fold nem idegen, sot. Lehet, hogy elozo eletunkben ..?
A fentiek fenyeben aztan senki szamara nem lehet meglepo, hogy
huszadik hazassagi evfordulonkat megunnepelendo utazasunk tekinteteben
sem igen merult fel komoly vetelytars: nem volt egy percig sem
ketseges, hogy megint Indokinaba kell mennunk, meghozza ezuttal
Kambodzsaba, Angkorba. Ez az osi, mitikus hely ugy vonzott, mint egy
gigantikus magnes. Amikor elkezdtem utunk tervezeset, mindenestul
belemkoltozott, elragadott, magaeva tett. Vele keltem es fekudtem,
szinte mindent elolvastam az egykori Khmer Birodalomrol,
isten-kiralyairol es az angkori romok torteneterol, ami akar nyomtatott
formaban, akar az interneten hozzaferheto volt. Kezdetben szinte egy
'csobankai Kolombusznak' ereztem magam, olyannak, mint aki jaratlan
utakat keszul felfedezni. Aztan amikor lattam, hogy milyen sokan jartak
mar elottem Angkorban es milyen sokan irtak is, meghozza jol, ottani
elmenyeikrol - nos akkor egy kicsit alabbhagyott a 'felfedezoi'
hevuletem. Amit elvesztettem emitt, megnyertem azonban amott: rengeteg
hasznos, mindennapi tapasztalatot, praktikus tanacsot gyujtottem ossze
amig a konyveket lapozgattam es a neten barangoltam Angkor virtualis
romjai kozott. Mindent tudni akartam Angkorrol, mielott meg odautaztunk
volna. Tudtam persze, hogyne tudtam volna, hogy ez lehetetlen, megis
azt hittem, nehany konyv elolvasasa, az Encyclopaedia Britannica, az
Encarta adatbazisanak bongeszese, a Lonely Planet Cambodia kotete,
utazo 'elodeim' beszamoloi majd kelloen folverteznek es mire Angkorba
erek, mar ugy fogok kozlekedni a romok kozott, mintha sokadszor jarnek
kozottuk, mintha minden ko ismeros lenne...
Hat nem ez tortent. Angkor nem adja magat ilyen konnyen. Mindaz,
amit utazasunk elott elolvastam rola, kimondhatatlanul kevesnek
bizonyult ahhoz, hogy megertsem a Khmer Birodalom egykorvolt szekvarosa
hegy-templomainak, szobrainak, reliefjeinek igazi uzenetet. Biztos
vagyok abban, hogy ezek a kobe zart jelek az en szamomra is uzenetet
hordoznak: tartalmukat azonban - ma mar jol tudom - csak lassan,
lepesrol lepesre haladva fejthetem meg.
Erre teszek kiserletet angkori leveleimben is.
Egy pillantas a tortenelmi atlaszra
A repulout Bangkokbol Angkorba, pontosabban a tole mintegy 8
kilometerre fekvo Siem Reapbe (ejtsd: Sziem Riep) alig tobb, mint
haromnegyed ora. Elso levelemben mar utaltam arra, micsoda idoutazas
reszese az utas, aki olyan szerencses, hogy megteheti ezt a kis, alig
400 kilometeres legi ugrast: a modern, minden tekintetben XXI. szazadi
Thaifold fovarosanak extravagans es neha tulsagosan is monden vilagat
hatrahagyva egy kis zacsko sosmogyoro elropogtatasahoz is alig elegendo
ido alatt egy tokeletesen masik vilagba csoppen az ember.
Siem Reap mar az 1860-as evek ota, azaz attol kezdve, hogy a francia
regesz Henri Mouhot felfedezte Angkor romjait a nyugati vilag szamara,
a romvaros feltarasanak majd konzervalasanak kozpontja volt. igy aztan
a jelentektelen, poros nyugat-kambodzsai kisvaros feliratkozott a vilag
nagy regeszeti terepeinek listajara. A mai, mintegy 40 ezres varos,
amely tartomanyi szekhely is, foldrajzi helyzetebol adodoan mindig
kozeli kapcsolatban allt a thaiokkal. Ez a kapcsolat azonban az esetek
tobbsegeben valoszinuleg eleg ellentmondasos lehetett: a varos neve is
a thai-khmer, gyakorta haboruba torkollo konfliktusra utal. Siem Reap
ugyanis azt jelenti, hogy 'a sziamiak legyozoje'.
De hogyan es mikor kerultek erre a teruletre a khmerek es a sziamiak ?
A regeszeti feltarasok tanusaga szerint Kambodzsa mai terulete mar a
prehisztorikus idokben is lakott volt: Angkortol delnyugatra fekvo,
Battambang tartomanybeli Loang Spean falu kozeleben egy kb. 6000 eves
lakott hely nyomaira bukkantak nemregiben. A barlangokban elt emberek
ismertek a kocsiszolas technikajat es jo fazekasok voltak, szepen
diszitett cserepedenyeket allitottak elo. Idoszamitasunk kezdete
kornyeken Indokina terulete mar viszonylag surun lakott volt. Ahogy a
kinai kereskedok uj utvonalakat kerestek, hogy a kozep-azsiai nomadok
altal blokkolt kereskedelmi utakat kivaltando, uj utvonalakon
juttathassak el aruikat Indiaba, ugyanigy az indiai hajosok is kerestek
a rovidebb utat Kina fele. Utjaik a mai Thaifold, Kambodzsa es Laosz
teruleten talalkoztak. A korabeli kinai utazok a Sziami-obol menten
lako nepeket meglehetos lekezelessel csak a 'deli nagy ocean
barbarjaikent' emlitik uti-beszamoloikban.
A III. szazadtol kezdve aztan megjelenik a kinai forrasok altal
Funannak nevezett allamalakulat, a Mekong deli folyasanal, a mai
del-Vietnam es del-Kambodzsa teruleten. Ennek az allamnak a lakoi a
kutatok szerint mar egy, a mon-khmer nyelvcsaladhoz tartozo nyelvet
beszeltek es ilymodon kozvetlen rokonsagban allottak Kambodzsa mai
lakoival, a khmerekkel. Maga a Funan elnevezes velhetoleg az o-khmer
bnam, vagy mai khmer phnom, azaz: hegy szo kinaiak ajkan nemileg
elvaltozott alakja lehetett. Funan kiralysaga archaikus agrartarsadalom
volt, szignifikans indiai hatasokkal - ennek nyomait a funani
eredetmondak maig orzik. A legismertebb ilyen monda szerint a khmer
nemzet osatyja Preah Thong volt, akit - mivel megsertette a kiralyt -
szamuztek del-indiai otthonabol. igy Kambodzsaba hajozott es ott partra
szallva meglatott egy csodalatos szepsegu kigyo-istennot, egy naginit,
akivel egymasba szerettek es rogvest osszehazasodtak. Atyja, a
kigyo-istenek, a nagak kiralya pedig, hogy a szerelmes fiatalokat
boldogga tegye, kiitta a tengert, feltoltotte a medret, varost epitett
ra es az orszagot, melyet Kambudzsanak nevezett el, a fiatal parnak
ajandekozta.
Az indiai hatas az V. sz. kornyeken felerosodott: ennek kozvetlen
kivalto oka valoszinuleg az lehetett, hogy ekkor kerult a tronra egy
hindu kiraly. Ettol az idoszaktol honosodott meg a hinduizmus, majd a
buddhizmus, s ebbol az idobol szarmaznak az elso - meg szanszkrit
nyelvu - irasos emlekek is. Szinte hihetetlen, de igaz: ekkortajt mar
mukodo allamigazgatasi es jogrendszere volt a Funan Kiralysagnak.
A polgarhaboruk azonban alaastak Funan viszonylagos biztonsagat es
az allamalakulat a VI. szazad kozepere megroggyant. A mai Laosz deli
reszen es Kambodzsa eszak-keleti videken egy uj alakulat bontakozott
ki, amit a kinaiak Csenlanak neveztek. Az uj allam lassan megerosodott
es teljesen felmorzsolta a maradek, legyengult es vedekezesre alig
kepes Funant, sot hatalmat egeszen a mai Vietnam Kinaval hataros eszaki
reszeig terjesztette ki. Roviddel ezutan azonban ez az allamalakulat is
ket orszagra esett szet: Felso-Csenla foglalta magaba Csenla eredeti
teruletet, azaz a mai Laoszt es eszak-Vietnamot, valamint Kambodzsanak
a Tonle Szap totol eszakra elterulo foldjet, mig Also-Csenla a Tonle
Szap totol del-keletre terult el. E kiralysag - mely szamos,
tobbe-kevesbe fuggetlen kis tartomanybol allott - fovarosa Iszanapura
(khmerul Szambor Prei Kuk) volt. Also-Csenla kiralysaga a IX. szazad
elso eveig allt fonn: 802-ben ugyanis megkezdodott a khmer nep
fenykora, az angkori korszak, amely 630 evig tartott, s 1432-ben ert
veget.
Szlavnits Laszlo
|
