T. Tudomany !

A gravitacios ter megvaltoztatasa nem csak a tomegek mozgasa 
miatt kovetkezhet be, hanem a tomeg-energia atalakulaskor is. 
Ezzel kapcsolatban en is azt kerdezem, hogy a tomeg- -
annihilacioval megszunik-e a gravitacios ter is, vagy az energianak 
is van gravitacios tere ? Ha megszunik, akkor ez is 
fenysebesseggel tortenik ?  Van-e erre nezve valamilyen kiserleti 
bizonyitek, esetleg csillagaszati megfigyeles ? Erdekelne a 
jelenseg energiamerlege is, azaz hova lesz a gravitacios mezo 
energiaja.

     Tisztelettel Kegl Tibor

>Valaki megmagyarazna nekem, hogy miert olyan fontos kerdes, hogy az
>eletet egy szakallas apo teremtette vagy veletlenszeruen jott letre?

Mi az hogy veletlenszeruen???? Ha 'veletlenszeruen' akkor az a szakallas
apo! :-)
Ha nem 'veletlenszeruen' akkor termeszeti torvenyek kovetkezmenye, ellenben
ha 'veletlenszeruen' akkor valami torvenyekkel meg nem magyarazhato (azok
felett allo) dolog muve!
Persze nem tudom kinek milyen elkepzelese van az 'istenrol', de kivancsi
vagyok ki milyennek gondolja termeszettudomanyos szempontbol?!
Egyaltalan van a veletlenre valamilyen termeszettudomany alapjan elfogadhato
definicio, vagy csak a tudatlansagunkat tukrozi?
Laci

Sziasztok!

Gyula, elbeszelunk egymas mellett. Abban megegyezunk, hogy egy sima
nyomottvizes, vizmoderalt reaktorban levo futoelemben az U-235 reszaranya
par szazalek, a maradek U-238. Abban is megegyezunk, hogy a polgari
reaktorok energiatermelese az U-235 bomlasara alapul. Amiben nem egyezunk
meg, hogy ezt hogyan hivjuk. En azt irtam, hogy a lingeni (eszaknemet)
1360 MW-os eromuben U-235-os futoelemek vannak, ami alatt ezt a 3,5%-os
dusitast ertettem. Te erre azt irtad, hogy akkor katonai eromuben jartam,
ami nincs igy, mivel a germanoknak nincs katonai atomkutatasuk a II.
vilaghaboru kimenetebol kifolyolag. A gyoztesek csak 1955-ben
engedelyeztek az elso atomreaktor uzembehelyezeset (Muncheni Muszaki
Egyetem kiserleti reaktora); a nemet hadseregnek nincs atommeghajtasu
tengeralattjaroja, csak dizel, stb-stb.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Math:
A kovetkezo allitasok igazak:
1) Nem tudjuk bizonyosan,hogy a tudomanyos igazsag valoban igaz.
2) Minden tudasunk szerint a tudomanyos igazsag igaz.
3) Nem tudjuk a tudomanyos igazsag es az igazsag elteresenek merteket.
4) Nem tudjuk bizonyosan, hogy az elteres 0.
5) De minden tudasunk szerint 0.

Szerintem tul egyszeru ez a levezetes. A Modszertan szerint a
legmegalapozottabb elmeletet igaznak kell tekintenunk.
 Ha visszatekintunk az utobbi evszazadok elmeleteire, mindrol kiderult,
hogy csak kozelitesek. Tehat teljesen logikusan, es megalapozottan,
most is feltetelezhetjuk, hogy a jelenlegi tudomanyos igazsagok
szinten csak kozelitesek, vagyis nem igazak. Peldaul, a mai
ismereteink alapjan az sem lenne nagy meglepetes, ha szaz ev mulva ,
a tudomanyos kutatas eredmenyekeppen kiderulne, hogy a vilagot az a
bizonyos szakallas apo teremtette.

 Van hiba valahol?

Laci

Haliho mindenkinek!

Par szot meg a hulladekrol.

Miutan tovabbra sem az agitacio a celom, így nem fogom
osszehasonlitani az atomeromuben keletkezo
hulladekmennyiseget mas eromuvek hulladekaival.
Az atomeromuvi hulladek negy kategoriaba oszthato: inaktiv,
kis- , kozepes-, es nagyaktivitasu hulladek.
Inakiv hulladek az, ami a szabvanyos kuszoberteknel kisebb
aktivitast mutat. Nemely kommunalis hulladek ennel aktivabb,
nalunk nem jutna ki az ellenorzesnel. Elhelyezese kommunalis
szemettelepen tortenik
Kis- es kozepes aktivitasu hulladek : ezek jobbara
vedoruhabol, felaktivalodott szerszamokbol, epitoipari
hulladekbol, kimerult elaprozodott ioncserelo gyantakbol
all. Aludni mar nem celszeru mellettuk, de vedoruhaban,
kello ovatossaggak, eszkozokkel kezelhetok. Ezeket a
hulladekokat szokas bitumenbe agyazni, elegetni, vagy
osszepreselni, cementtel osszekeverni, es hordoba tolteni. A
hordoban mar tomoritett hulladek van, ennek az aktivitasa
nagyobb mint a kiindulasi nyersanyage volt, de a hordo is es
a cement is arnyekol. Ellentetben a szinten hordoban tarolt
vegyipari hulladekokkal, ez a fajta hulladek nehany
(kevesebb  mint 50) ev alatt teljesen elveszti
veszelyesseget, kozonseges kommunalis hulladekke valik. Igy
nem igazan ertheto, miert aggodunk annyira ezen anyagok
tarolasat illetoen. Barmi is tortenik egy ilyen a hordoval,
elobb valik veszelytelenne, mint tomortelenne.
Az utolso kategoria a nagyaktivitasu radioaktiv hulladek,
ami kiegett futoelelmekbol all. A futoelemek kiegesuk utan a
bennuk felaktivalodott, illetve a maghasadas soran
keletkezett radioaktiv bomlas miatt melegszenek. A szabad
levegore kiteve oket ez a hotermeles elegendo lenne a
megolvadasukhoz. Ezert a zonabol torteno kirakasuk utan a
reator mellett levo un. pihenteto medenceben taroljuk oket 5
even at, víz alatt. Ezutan a radioaktív hotermelesuk annyira
lecsokken, hogy attehetok az eromu mellett felepult kazetta
atmeneti taroloba, ahol nitrogengazban tarolocsovekben
allnak, es termeszetes cirkulacioval a kornyezo levego huti
a tarolocsoveket.
Ezekkel a futoelemekkel kapcsolatban szokas sokezer eves
tarolast emlegetni, es felni, hogy 25000 ev alatt biztosan
lesz arviz, foldrenges stb. Ezekrol a szamokrol eszembe jut
az az anekdota, miszerint 1850-ben egy londoni honatya azon
aggodott, hogy ha igy fejlodik London kozlekedese, 50 ev
mulva a polgarok terdig jarnak a loszarban. A hosszu
elorejelzesek azert veszelyesek, mert nem lehet bekalkulani
a tudomany és a technologia fejlodeset.
A futoelemkkel kapcsolatban az utobbi idokben ujra
felvetodott egy kezelesi mod, amit ugy hivunk:
transzmutacio. A kiegett futoelemben megtalalhato
gyakorlatilag a teljes periodusos rendszer az osszes
lehetseges izotopokkal egyutt. Ezek kozul azok a
veszelyesek, amelyek erosen es hosszan sugaroznak (felezesi
ido 20<Tf<500 ev), vagy veszelyes a bomlasi soruk (pl.
radon), vagy eros mergek (pl. plutonium). Ha ezeket az
elemeket el tudnank tuntetni a futoelemkbol, azok
atalakulnanak hasznos nyersanyagforrassa. Ezt biztosítja a
transzmutacio.
Az atommagok altalaban kepesek neutronokat elnyelni, majd
mas elemekke valni, csak azt kell elerni, hogy az adott
energiaju neutronra a kerdeses atommagnak mekkora a
hataskereszmetszete. A hataskereszmetszetre egy jo pelda:
egy atlagos csecsemonek igen kis hataskereszmetszete van a
spenotra: akarhogy probaljuk, szinte lehetetlen eltalalni a
kisded szajat a spenotos kanallal. Mas a helyzet tegyuk fel
abban az esetben ha csirkemajas almaszoszt (brrr) kell a
lurkoba tolteni: meg hatrafele is dughatjuk a kanalat,
szinte biztos, hogy a srac szajaba dugjuk.Mintha a szaj
keresztmetszete (hataskeresztmetszet) megnott volna.
Ugyanigy minden atommag rezonal bizonyos energiaszintu
neutronokra, mas energiajuakkal nehez eltalalni oket. Annyi
a dolgunk, hogy a szamunkra kellemetlen atommagokra rezonalo
energiaju neutronnyalabbal kell besugarozni a futoelemeket,
es ezek az atommagok elbomlanak. A transzmutacio
technologiajat is kidolgoztak mar, keszitheto olyan eromu,
amely transzmutalja a kiegett futoelemeket, amelyek  rovid
pihentetes utan gyakorlatilag inaktivak, es feldolgozhatok.
Ez a specialis eromu elegendo energiat termel a
transzmutaciohoz, meg egy keveset ki is ad a halozatra.
Szoval lehet, hogy egy belathato ideig tarolni kell a
kiegett futoelemeket, de hogy nem evszazadokig, az biztos.

Vida Zoltan
Safety Assessment Specialist
NPP Paks