>  >példák közül: "Bátyámat, a baleset tanújaként, többször is
>  >kihallgatták.",
> Nemtom, ha ebbol a mondatbol kivesszuk a kozbevetett reszt, szamomra
> ez marad: "Bátyámat, többször is kihallgatták." Nekem ezert nem
> tetszik a dolog.

  A közbevetést úgy kell kivenni a mondatból, Hunter, hogy mindkét
bezáró írásjelet kiveszed vele együtt, akkor is, ha a közbevetést
vesszõ zárja közre. Tehát: Bátyámat többször is kihallgatták.

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
Tudjatok, mi az a szabadsag? Egy szobor New Yorkban. (Eles Istvan)
A rögzített naptárban ma 2003. augusztus 15., vasárnap van. [Kalen Discovery 30
00]

Probalom magyaritani a HIX-et, es most jutottam a subs/unsubs utasitasokig.
A lehetosegek:

subs/unsubs
elofizet/lemond
(meg)rendel/lemond
kell/nemkell

Megneztem a magyar nyelvu levelezesi listakat, es nem talaltam semmilyen
altalanosan kialakult magyar gyakorlatot erre. A legelterjedtebb a
subs/unsubs es variacioinak megtartasa.

Az "elofizet" nyilvanvalo problemaja, hogy fizetesrol van szo benne, es ez
sokakat megzavar.

A (meg)rendel/lemond problemaja, hogy targyragot vonz, azaz a "rendel-tipp",
vagy "lemond-tipp" nyelvi ficam.

Matol kezdve a "kell-tipp" es "nemkell-tipp" van a fejlecben, de nem vagyok
teljesen elegedett vele, ket okbol. A kisebb ok, hogy a "nemkell" egybeirva
kicsit zavar. A nagyobb, hogy a "kell/nem kell" normalisan nem tul illendo
kifejezese a dolgoknak. Bar az is ketsegtelen, hogy itt egy geppel
kommunikal az illeto, ami nem koveteli meg ugyanazt az illemet.

Tehat most ez van:
 vagy 
 vagy 

Ha tudtok jobbat, kerlek irjatok meg.

Koszonom,
Jozsi. /HIX/

Kedves Hunter!

HIX NYELV, >:

> olvasas kozben en megis ugy erzem, hogy helytelen. En mashogy hangsulyozom
> a mondatot vesszovel es mashogy gondolatjellel vagy zarojellel 

  Ezzel a második mondattal egyet tudok érteni. Ugyanakkor számomra ez egy 
érv amellett, hogy mind a vesszõs, mind a gondolatjeles közbevetés 
természetes módon elfogadható. 

  Ha a példamondatunkat megnézzük, akkor megfigyelhetjük, hogy tkp. nincs is 
szükség közbevetésre, a "Bátyámat a baleset tanújaként többször is 
kihallgatták" mondat is megfelelõ, elvégre a magyar szórend van ennyire 
kötetlen. (Egész tagmondat közbevetésekor persze az írásjel nem maradhat el.) 
A négy megoldás: az írásjel elhagyása (ha lehet), a vesszõs, gondolatjeles és 
zárójeles tagolás a közbevetés -- szóban a szünet és az elválasztó intonáció 
-- mértékét fejezheti ki a felsorolás sorrendje által megadott erõsödõ 
mértékben. A szöveg megalkotójának szuverenitásába tartozik, hogy melyikkel 
él.


> ["Bátyámat, a baleset tanújaként, többször is kihallgatták."] Nemtom, ha
> ebbol a mondatbol kivesszuk a kozbevetett reszt, szamomra ez marad:
> "Bátyámat, többször is kihallgatták." 

  Ilyenkor a közbevetett rész eltávolításakor mind a kezdõ, mind a záró 
vesszõt el kell távolítani (a gondolatjeles közbevetéskor is töröljük 
mindkettõt), tehát a feloldás: "Bátyámat többször is kihallgatták." Így már 
stimmt.

  Azt a helyzetet, akikor a közbevetés vesszõnél -- vagy más írásjelnél -- 
ékelõdik be (vagyis a közbevetés vesszõje és az eredeti vesszõ egymás mellé 
kerülne), oldja fel a 491-es számban idéztem 252. pont: ekkor valóban csak a 
gondolatjel alkalmazható (vagy a zárójel). Pl. "Mûszaki egyetemen szerzett 
diplomát, de író lett" + "vegyészmérnöki diplomát szerzett" -> "*Mûszaki 
egyetemen szerzett diplomát, vegyészmérnökit,, de író lett" -> "Mûszaki 
egyetemen szerzett diplomát - vegyészmérnökit -, de író lett" ~ "Mûszaki 
egyetemen szerzett diplomát (vegyészmérnökit), de író lett".

  Emiatt a 252-es szabály miatt egyértelmû a vesszõs közbeékelések feloldása: 
ezeknél ui. nem lehet eredeti vesszõ.

Kedves Iván!

HIX NYELV #493, >:

> Minden egyetemi informatikus hivatalból volt hacker. Együtt építették a
> hálót.

  Én továbbra is úgy érzem, hogy a hackerség és a hálózati guruság nem fedi 
le egymást: a hacker rendszert/szoftvert tör (tegye ezt tudáspróbából, valami 
ideológia mentén, ujjgyakorlatként stb.), azért hacker. Hogy ez hálózati vagy 
stand-alone alkalmazás-e, az mindegy, a hálózatiság csak azért vált 
uralkodóvá, mert a net korlátlan lehetõségeket nyújt. De hacker az is, aki 
játékprogramról távolítja el a másolásvédelmet.
  Sõt az, amit leírtál, az egyáltalán nem hackerség, hanem számítástechnikai 
kutatás-fejlesztés (az én értelmezésemben).


> Most akkor nekem mennyire kell naprakésznek lenni , mondjuk a szlengbõl? A
> lányom a multkor... 

  Szerintem azokból a csoportnyelvekbõl, melyekkel mindennapos kapcsolataink 
vannak, célszerû naprakészségre törekedni. Különben nem nagyon érti meg az 
ember a saját lányát...

Kedves Sándor!

HIX NYELV #493, >:

> Ha a franciat mint nyelvet nezed, akkor egyreszt a mai bretonok csak nagyon 
> kis szazaleka beszeli osei nyelvet

  Információim szerint (elsõsorban  Wolfgang Meid cikke alapján a Világ 
nyelvei c. mûben) 600 ezer breton beszélõ van, ennek kb. 10%-a egynyelvû.


> masreszt ugyanaz a keplet: nagyon keves francia lenne (lasd a francia
> nyelv kulonbozo agairol es vegul egynek az elterjedeserol a kovetkezo
> oldalt

  Sajnos nem vitetek ahhoz elég jól franciául, hogy mélyebben tanulmányozni 
tudtam volna az ajánlottad cikkeket. Viszont annyit azért felfogtam a 
nyelvészeti vonatkozásúból, hogy a világ valószínûleg francia és nem francia 
nyelvészekre oszlik, attól függõen, hogy a langue d'oc-ot (magyarul az 
okcitánt) a francia nyelvjárások közé sorolják-e avagy sem. Õszintén szólva, 
a francia hagyomány ezen a téren jobban át van szõve politikummal, mint ami 
lehetõvé tenne egy objektív állásfoglalást. Már 400 éve elég erõsen áthatja a 
francia közgondolkodást I. Ferenc -- a cikk által is említett -- 1539-es 
Villers-Cotterets-i rendelete a francien hivatalossá tételérõl. Ez éppen a 
hugentottizálódó dél elleni elsõ ellenreakció megnyilvánulása. (De az 
albigensek elleni XIII. sz.-i keresztes hadjárat óta összekapcsolódott már az 
Ile-de-France területi hegemóniája a vallási és kulturális dominancia iránti 
igénnyel.)
  De azért az is világos a cikkbõl, hogy a bretont nem sorolta fel a francia 
nyelvjárások között -- ez már túl abszurd lenne. Valahogy a baszk is kimaradt 
a listáról. Itt és az okcitán, ill. a katalán státusa okán karakteres 
összehasonlítás vethetõ a spanyol és a francia gyakorlatra.

  Egyébként ami érvelésedet illeti, az helyén való lenne, ha egy X-XV. sz.-i 
állapotról beszélgetnénk, de, sajnos, a jelenkorról van szó. Az utóbbi 100 
évben a bretont beszélõk száma a felére esett vissza: emiatt az erõs 
lemorzsolódás miatt a nyelv erõsen veszélyeztetett állapotban van. Ugyanakkor 
-- nem teljesen természetes folyamatok eredõjeként, viszont a nyelvvesztés 
egyik jelentõs faktoraként -- a bretonok egy értelmiséget nélkülözõ, paraszti 
nép. Egy ilyen populációban nincs értelmezve a nemzeti önmeghatározás 
fogalma, így egy kissé álságos az a kijelentésed, hogy "nagyon keves breton 
hatarozza meg magat mint elsosorban breton es masodsorban francia". Egy 
paraszti kultúrában ezek a fogalmak eltérõ tartalmúak, mint egy polgári 
társadalomban.
  Az 1951-es lazítás eredményeképpen most van születõben egy népétõl kevésbé 
elforduló értelmiségi réteg; az idõ eldönti, hogy sikerül-e nemzet(iség)et 
szervezniük a népbõl...