A HIX  VITA #1407-ban Gyiran Istvan alias mgkm irt egy nagyon okos dolgot
(mintegy felulmulva korabbi bizonytalansagait). Azonban a tema inkabb ide
tartozik a TUDOMANY-ra.

Azt az allitast kellett igazolni, hogy egy tokeletesen zart szobaban,
amelyben csak egy asztal, es levego van, sohasem fordulhat elo meg
veletlenul sem az az eset, hogy az osszes levegomolekula az asztal ala
keruljon. Mint tudjuk ennek bizonyitasa automatikusan kovetkezik ugyan a
termodinamika masodik fotetelebol, de mivel a fotetelnek nincs exakt
bizonyitasa, sok fizikus probalt rest keresni rajta, igy az igazolasbol
eleve kizartak a fotetelbol valo levezetest, mint bizonyitando objektumot.
Ezen tudosok kozt volt Maxwell, Poincare, Boltzman is, akik  Clausiusnak, a
termodinamika eme torvenyenek megalkotojanak kortarsai voltak. Az emlitett
pelda Poincare gondolatmenetet koveti, aki ugy gondolta, hogy kello ido utan
bekovetkezhet ez az allapot, mivel ennek az esemenynek pozitiv valoszinusege
van. Mindeme ketelkedes mogott pedig az a hianyosag huzodik meg, hogy a
mechanika, es a kinetikus gazelmelet torvenyei szimetrikusak az ido iranyara
nezve, es ugy tunik, nincs megfelelo kapcsolat a masodik fotetel idoben
egyiranyu allitasahoz, amely szerint az entropia az idoben novekszik. A
gazok torvennyeit le lehet vezetni a kinetikus gazelmelet statisztikus
ertelmezesevel, es ebben a levezetesben eddig nem talaltak meg az ido
szerinti egyeniranyitot, ami ertheto modon iritalta a fizikusokat, es
termeszetfilozofusokat.

De nezzuk Istvan ellenervet.

>Nos, a modellel az a baj, hogy a molekulak helyzetenek alakulasat egymastol
>fuggetlenul porgolodo kockakkal helyettesiti, ahol a szomszedos kockak
>szamertekenek alakulasa egymastol teljesen fuggetlen. A levego molekulaknal
>ez nem igy van. A szobaban levo molekulak halmaza gyakorlatilag egy zart
>egyseget alkot, amelyben barmely elem valtozasa elmeletileg kihat az osszes
>tobbi valtozasara.

Es ebben az ervelesben benne van a lenyeg, amit tovabb reszletezek. A
veletlenszeruen szaguldozo molekulaknak van a szobara nezve egy atlagos
mozgasi sebessege, amely a homerseklet megfeleloje, es van egy atlagos
elofordulasi surusege, amely viszont a nyomassal kapcsolatos. Mivel ezek az
atlagok csak statisztikusan ervenyesulnek, ezert a molekulak valodi
jellemzoi ettol elternek, es igen nagy szorast mutatnak. Ha a szobat elvben
kisebb terfogatu kockakra osztjuk, akkor az egyes kockakban atlagban, es
nagyjabol ugyanazt a nyomast, es homersekletet fogjuk talalni, de nem
pontosan, mivel a veletlenszeruseg miatt egyes kockaban esetleg tobb
molekula tartozkodhat, es ezek atlagosan nagyobb sebesseguek, mint mas
kockakban. De ez a nagyobb nyomas, es nagyobb homerseklet hatassal van a
kockak elmeleti hatarololapjai kozeleben utkozo molekulak utkozeseire. A
nagyobb nyomasu, es homersekletu kockakbol nagyobb szamban jonnek kifele a
molekulak, mint befele. Vagyis a mozgasok valoszinusege a felosztas altal
mar nem univerzalis az egesz szobara nezve. Ezert a szobaban mindeg
nagyjabol kiegyenlitett lesz a nyomas, es homerseklet, es sohasem fordulhat
elo, hogy egy makroszkopikus meretu kocka kiuruljon. Velemenyem szerint
ennek a makroszkopikus kockanak a minimalis merete kiszamolhato, pontosabban
barmely ezt meghalado kockameretre meghatarozhato az a bizonytalansag,
amelyen belul a homerseklet, illetve nyomas spontan ingadozhat. Ez a
bizonytalansag pedig bizonyos kockameret felett hatarozotan korlatos, annak
kell hogy legyen, hiszen a megfigyelesek is ezt sugalmazzak. A szamitasra
most nem vallalkozom.

Udv: Takacs Feri

Szevasztok, Sarkadi Dezso harmadik uzenete
kovetkezik. Ugy latszik, erdekes a kerdes, mert
aktivak a hozzaszolok.

(Vaskalap) Janos tovabbra is azt hiszi magarol,
hogy a kezeben van a bolcsek kove:

- Szeretnem, ha csak gravitaciorol irnal, vagy ha van valami
szuper elmeletet a gravitacio es az elektromagnesseg
kapcsolatarol, akkor azt ismertessed.
Ez lenne a "Vaskalap Theory".
Mindannyian kivancsi vagyunk ra.
Tehat en a gravitaciorol irtam es nem az elektromos
toltesek fizikajarol, a ketto szoros kapcsolatat
igazolni kellene.
- Az energia sokmindent kepes osszetartani:
atommagot, molekulakat, kristaly racsokat, stb.
- A newtoni gravitaciobol es az altalunk modositott
gravitacios torvenybol ugyanaz a gravitacios
sajatenergia adodik. Eppen ez volt az elmeleti vizsgalat
alapja: Egy test ismert gravitacios sajatenergiajanak
kepletebol nem egyertelmu az ut visszafele a
kolcsonhatasi torvenyre. Ezt leirtuk a sokat
emlegetett dolgozatunkban.
- A gravitacios allando pontossagarol:
Az igaz, hogy egy-egy meres hibaja valoban
nagyon kicsiny ertek, de a kulonbozo laboratoriumokban
elvegzett meresek erosen elternek egymastol.
Errol kerdezzetek meg gravitacios szakembereket,
vagy nezzetek meg peldaul Varga Peter cikket
a Termeszet Vilaga folyoirat 1995/11. szamaban.
(Ezt uzenem Kalmannak is.)
- Ami a "korrekt megallapitasok"-at illeti,
sajnos eppen a "vaskalapos" hozzaszolasaidbol
hianyoznak. Eppen ezert sem a nyilvanossag
elott, sem mogotte nem kivanlak semmirol
sem meggyozni.

"math" hozzaszolasa:
A leirtakkal teljesen egyetertek, az igaz,
hogy celszeru egy kiserletet reszletesen leirni,
az eredmenyeket pontosan osszefoglalni, es
ezek utan kidolgozni az elmeletet.
A mi esetunkben is igy all a dolog,
ha az uj gravitacios felismeres tortenetet
nezzuk. Kb. ot eve mutatta be nekem a fizikai ingas
kiserletet Bodonyi Laszlo Miskolcon.
A kiserleti megoldas precizitasa, illetve
a meresi eredmenyek korrektsege, amit
alaposan ellenoriztem, meggyozott arrol,
hogy valami gond van a gravitacioval.
Ezutan kb. 3 honappal rajottem az elmeleti
hatterre, a meglevo newtoni gravitacios
elmelet hianyossagara, amely alapjan dontottem
ugy, hogy megismetlem a kiserleteket, jobb
korulmenyek kozott, elektronikaval,
szamitogepes meresi technikaval.
A meresek ismetelten igazoltak a
newtoni gravitaciotol valo elterest osszemerheto
tomegek eseten.
Az elmeletet azert favorizalom, mert egyszeru es
logikus, mindamellett elsosorban elmeleti fizikus
vagyok.
Bizonyitott teny, hogy a vilagon eddig senki nem mert
rajtunk kivul gravitaciot osszemerheto tomegek kozott.
Itt van a lehetoseg a felhivasra, minden olyan fizikus,
akinek megvan a lehetosege erre, ellenorizze
a mereseinket.
Tehat koszonom "math" javaslatait, melyekbol
egyertelmu a segiteni-akaras, de ezek a gondolatok
mar regen megvannak a mi fejunkben is,
Bodonyi Laszloval egyutt.
(Meg egy koltoi kerdes, ki merne felvallalni a
vilagon a Newton-i gravitacios torveny modositasanak
kiserletet, akinek mar komoly allasa van egy jol fizeto
nyugati egyetemen?)

Dezso

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...

> Ha a test a mi 2D sikunkban is halad, akkor csak a c _iranya_ valtozik egy
> kicsit.
> Vagyis a fuggoleges sebesseg-komponens rovidul, (az ido lassabban telik)
> es a lendulet-megmaradas szerint a tomeg kenytelen noni !
> Es mint tudjuk: no" is !
>
> Tiszta ugy.
> Benyo
>

Szia !

Azert ne eld meg nagyon bele magad. Mert mi a tapasztalat ?
A fenysebesseg kozeleben tobb energiat kell befektetni, mint az a
"matematikai vakuumban" szamitott.
Csakhogy a Vilag nem "matematikai vakuum", mert az anyagnak valamilyen
formaja mindenhol megtalalhato.
Az ilyen terben valo haladas  a nagy sebesseggel halado testre ellenallast
fejt ki.
Ha ezt a lehetoseget nem veted fel, akkor ugy tunik no a tomeg.
De mi van ha megsem, es az eredmeny magyarazata --vagyis hogy a tomeg no,
teves ?
Egyelore tokeletes, "matematikai vaakumot" teteleznek fol a Vilagegyetemben,
igy jon elo a "tomeg novekszik"
--szerintem teves, magyarazata.
(az idovel hasonlo a helyzet)

            Molnar Gyorgy