[Hungary]

>  megint egy problema: a Hold, koztudomasulag mindig ugyanazt a felet
> forditja felenk. ez azt jelenti, hogy a keringesi es forgasi peridousa
> ugyanaz. minek koszonheto ez az egybeeses? nyilvan van oka, nem hiszem,
> hogy
> veletlen.:)

Talan az arapaly-surlodas... Ennek kovetkezteben a Fold forgasa lassul,
a Hold pedig egyre messzebb kerul tole. Regen amig a Hold sokkal kozelebb
volt es nagyobb reszben volt olvadt az anyaga, ez a hatas is sokkal
nagyobb volt es lassan szinkronizalta a Hold keringeset es forgasat.
Kotott keringesnek is hivjak, ha jol tudom nem az egyetlen a
Naprendszerben.

> megjegyezni, amibe a penzosszeg van. az osszeg forint pontossagu, tehat
egy
> egesz szam, a es b kozott, amit el kell talalni. tegyuk fel, hogy a
> telefonalas koltsege y forint, tegyuk fel, hogy adva van a es b. mi az a
> kriterium, ami alapjan megmondhato, hogy megeri-e betelefonalni, vagy
sem?

Ha a telefonalas koltsege 't', a varhato nyereseg szerintem:

(a+b)/2-t*ln(|a-b|)/ln2

Persze meg lehet varni hogy a looserek kikaparjak a gesztenyet :)
(Remelem jol ertettem a szabalyokat en meg nem hallottam eloben)

> masik kerdes, mire erdemes tippelni, ha adva van a es b?

Ha biztos hogy teljesen veletlen akkor marad a szukcessziv approximacio :)

> math

-- 
VF

Kovacs Zoltan irta:

> igyekszik csak a belbecs alapjan itelni (a szerzo neve/cime sokszor amugy
> sem mond nekik semmit). Maguk a szerkesztok is hajlandok uj biralot 
> kijelolni, ha a szerzo nagyon panaszkodik a biralat megalapozatlansagara.

Nem tudom fizikaban hogy van, de kozgazban a velemenyezok nem ismerik a
szerzo nevet. Az egyetlen tampontjuk a hasznalt szofordulatok, idezett
szerzok stb. Ha a Nature is igy dolgozik, akkor a ket velemenyezo (ennyi
van?) egyike sem tudja hogy Sarkadi vagy Hawkins a szerzo...

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.13

> a levezetes nem teljes:
> >Ha a nyerheto osszeggel ezt beszorozva a
> > varhato ertek meghaladja a telefonkoltseget, akkor csak rajta.
> hiszen pont a nyerheto osszeg ismeretlen.:)

Bar a vege fele beszurtam hogy a nyerheto osszeg megkozelitheto a
varhato kozepertekkel, (a+b)/2-vel, valo igaz hogy ez tulzott
egyszerusites.

Irjuk at a feladatot igy: (a,b) nyilt intervallumban kell tippelni.
Amennyit tippelsz, annyit nyersz - ha szerencsed van. Tehat ha (a+1)-et
mondasz, akkor (a+1)-et nyersz 1/(a+b-1) valoszinuseggel, 0-t
(a+b-2)/(a-b-1) valoszinuseggel.

Felirhatjuk az osszes tobbi esetet is igy.

Ekkor bizonyos szamu "lotto" kozul kell valasztani (ez a bevett
kifejezes, gondolom magyarul is:). Minden lotto igy nez ki:
 /nyeremeny X, valoszinuseg 1/(a+b-1)
-
 \nyeremeny 0, valoszinuseg (a+b-2)/(a+b-1)

Van (a+b-1) darab ilyen lotto es az egyetlen dolog ami valtozik, az X,
ami megy (a+1)-tol (a+b-1)-ig.

Ekkor a kerdes a kovetkezo: melyik lottot valasztod? Ha igy tesszuk fel
a kerdest, akkor nyivanvaloan mindenki X=(a+b-1)et valasztja, hiszen ez
a lotto dominalja az osszes tobbit (vagy ugyanannyit ad vagy tobbet mint
a masik, ugyanolyan valoszinusegekkel).

Magyarul erdemes a leheto legnagyobb szamra tippelni.

Mas kerdes hogy a radiohallgatok kozossege szempontjabol ez nem
optimalis...

Nos, ez jobban tetszik?:)

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.13

>A rendszerben megjeleno gravitacios energia a vegallapot
>es a kezdeti allapot energiakulonbsege, amely kozepiskolas
>szamitassal: alfa * (M - m)^2.

Jol ertelek, hogy kepleted szerint ha az inga tomegevel egyenlo tomeget
mozgatnal, annak hatasa nulla lenne, es minel kisebb a tomeg (annal nagyobb
M-m erteke) annal nagyobb hatassal kell szamolni?

udv mindenkinek

Nemes Marcus irta:

> A nemetek "Folge"-nak nevezik a sima szamsorozatot, pl: 1, 2, 3, es {x_n}
Magyarul sorozatnak hivjak, es (x_n)-nel jelolik.

> -nel jelolik. Parcialis "Reihe"-nek nevezik az S_n=szumma 1-tol n-ig a_n
> alaku dolgot. A sima "Reihe", ha 1-tol vegtelenig szummazunk. Eszerint
A "Reihe" ezek szerint magyarul sor.

> Egy "Reihe" akkor konvergens, ha a parcialis "Reihe"-k "Folge"-ja, azaz
> {S_n} konvergal. 
Ebbol is latszik, hogy a sor es a sorozat lenyegesen nem kulonbozik.

> Egy "Folge" akkor konvergal (lim n tart a vegtelenhez x_n = x), 
> ha minden elore megadott epszilon > 0 -hoz tartozik egy N termeszetes
> szam, amire igaz, hogy |x_n - x| < epszilon minden n>=N eseteben, vagy
> maskepp irva: x_n eleme (x-epszilon, x+epszilon) minden n>=N eseteben.
> A tetel hatranya, hogy x-et ismerni kell.
Nem tetel, hanem definicio. 8-) Tetel erre vonatkozolag a Cauchy fele 
konvergencia kriterium, amely szerint egy sorozat akkor es csak akkor
konvergens, ha tetszoleges epszilonhoz (E) letezik n(E), hogy minden
n,m>n(E) eseten |x(n)-x(m)|<E. Ez esetben a sorozat hatarerteket nem
kell ismerni!

> Ami viszont konvergal, az a szumma k=1-tol vegtelenig [(-1)^(k+1)]/k,
> a mar emlitett alternalo "Reihe".
Egy sor (Reihe) konvergal, ha a sorozat, amelybol kepeztek, nullahoz
tart, es tagjai valtakozo elojeluek. Ennek mintapeldaja a SUM[((-1)^(n+1))/n].

> Szinten konvergal minden szumma, aminek egyes tagjai "megfeleloen gyorsan"
> csokkennek 0-ra. [negyzetesen mintha mar eleg lenne -- ezt nem talalom
> hirtelenjeben]
Kevesebb is eleg, konvergens SUM[1/(n^a)], ahol a>1.

Tibi

- a relativitas-elmeletnel egyetlen dolog zavar:
ikrek: egy pontban allunk harman: en es a ket iker; tolem indulnak ket
iranyba - egyik jobbra, masik balra..mind a ketto fenysebesseggel...hozzam
kepest a sebesseguk kb.300000km/s, milyen a sebesseguk egymashoz kepest?
a jobboldali mondhatja: az o rendszereben en fenysebesseggel mozgok, az
ikertestvere pedig 2*c sebesseggel?? lehet ez??
a relativitas-elmelet abbol lett levezetve, hogy a feny sebessege konstans
barmely inerciarendszerben....igy aztan eljutottnuk valahogy addig, hogy a
fenysebesseg a legnagyobb elerheto, de miert? Hiszen letezhetnek
vonatkoztatasi rendszerek, pontok az urben amelyek egymashoz viszonyitott
sebessege nagyobb mint c, nem?
Toth Adrian

>>>Ha valaki ismer valami jo modszert, <<<
A Bosch modszere vekony futott platinaszallal auto-befecsi
rendszerekben jo? Weben ra lehet keresni.