3madik resz, amelyben meg mindig sehol nem vagyunk - nyulik ez mint a
retesteszta..
Tulajdonkeppen lovesem nincs, hol vagyunk. Jo, persze, Lhasa repteren,
de hogy az pontosan merre esik az szamomra tokeletesen rejtely.
Ugy kezdodott ugyanis, hogy (mint mindig) most is indulas elott par
nappal dontottuk el hogy hova is megyunk a szunidoben. Illetve nem, RY
mar elotte befizetett bennunket erre a csoportos utra, meg amikor engem
Pekingben evett a fene, igy aztan volt talan harom napunk a
keszulodesre, amibol ket es haromnegyedet atdolgoztunk, a maradek par
oraban panikszeruen bevasaroltunk. Tibeti utikonyv persze nem volt
egyik konyvesboltban sem, ismerosoknel plane, ugyhogy erre az utra
teljes mertekben felkeszuletlenul indultam, de annyira, hogy meg egy
nyomorek Tibet-terkepem sem volt. Kina-terkepem meg nincs..
Ebbol kifolyolag aztan a repteret korulvevo hegyek barmelyike mogott
rejtezhetett a varos, amelyrol csak annyit tudtam, hogy a Potala valami
magaslaton all. Egyaltalan: a Tibetrol birtokomban levo tudas kb.
ennyiben ki is merult. Ez regebben zavart volna, de most valahogy meg
jol is esett ez a tokeletes zoldfuluseg, igy legalabb nem csalodik az
ember se pozitiv se negativ iranyba, mert egyszeruen nincs ra eselye
sem.
Csomagfelvetel utan a buszokhoz megyunk, ahol jo negyedorat kell
alldigaljunk, mig megerkezik az illetekes helyi
idegenvezeto-kulonitmeny. Utana tovabbi felorat alldigalunk meg, mig
megerkezik a hada-szallitmany.
A hada az a feher (a feher szin tisztasagot, huseget, tiszteletet,
boldogsagot jelent) selyemsal amit a vendeg nyakaba tesz a hazigazda,
tisztelete illetve vendegszeretete jeleul. Ugyanezt a hada-t teszik a
hivok a Buddha szobrokra es az oltarokra. Ebbol kifolyolag (miszerint a
hada ipari meretekben kerul felhasznalasra) kulon hada-gyarban keszul a
muselyem-hada suru hadakban. Teljes mertekben elkepzelhetonek tartom
hogy ez a hada-gyar valahol Shanghai kornyeken legyen: a csomagolas es
a nepi minoseg valami nagy termelekenysegu am gyenge minosegi
kontrollal rendelkezo, olcso munkaerovel dolgozo gyarat sejtet, abbol
meg felenk van nem is egy.
A hada-atvetelhez ismet tumultuozus jelenet alakul ki: a nyakbarakast
egy (rendkivul vonzo) tibeti teremtes vegzi, amihez az ember osszerakja
a mancsat, meghajol kicsit (a magasabbja terdet is rogyaszt, hogy
elerje a feje bubjat ez a csepp lanyka), mikozben persze le is kell
fenykepezni a jelenetet. Persze mindig betakar valaki, ugyhogy
szamitasaim szerint atlagosan ket es felszer kerult fol mindenkire a
hada.
Amikor vegre mindenkin ott lebeg a sal, felhoborgunk a buszokra. A
kulfoldieket egy kisebb buszba terelik, szerencsere a hada-osztogato
szepseg jon velunk, nem a rosszarcu bajuszos pasi aki eddig apolta a
sapadtarcu-kulonitmenyt. Egy darabig irulva-pirulva probalkozik angolul
szoval tartani bennunket, aztan amikor latja hogy alig figyel ra
valaki, aki meg figyel az tud kinaiul, suru bocsanatkeresek kozepette
gyorsan atvalt.
A hada-osztas alatt teljes mertekben osszefagytam (pedig Shanghai-ban
vettem egy teljesen kompromisszumok nelkuli, hadi felhasznalasra is
alkalmasnak tuno pulover-szeruseget, tudjatok, amibol a budos kijon, de
a meleg bennragad), ami a buszban csak fokozodik, merthogy a szel az
befuj, ezzel szemben a futes elromlott. Gondolom sebaj, hamarosan
beerunk a szallodaba, kicsit beaztatom a kezem meleg vizbe es mar
indulok is.
Fraszt.
Jo haromnegyed orat buszoztunk a lakatlan folyoparton (csak par
kilometerre a reptertol volt egy falucska az uttol kicsit feljebb), mig
egy hidhoz ertunk. Ez sem regi: 1960 korul epitettek, ez volt az elso
hid Tibetben. A folyo pedig, amin ativel, a Brahmaputra - itt meg
Yarlung Tsangpo a neve, es korantsem olyan oriasi mint odalenn
Indiaban. Szuronyos-geppisztolyos katonak orzik, a ket vegen
geppuskafeszkek, mint regebben nalunk a vasuti hidakon, csak ezek a
fiuk marconabbak, es a zord kornyezettel egyutt meglehetosen szikar
benyomast kelt az egesz konstellacio.
Tovabbi husz perc buszozas utan megallunk egy hegyoldalnal, egy jo
tizmeteres Buddhanal. Itt pihent meg az az illeto, aki India felol
behozta Tibetbe a buddhizmust (majd kulon kis esszet kell kiadjak
ezekrol az illetokrol, akik szamosan vannak es direkt kicseszesbol
ket-harom neven [indiai, tibeti, kinai] is ismeretesek, raadasul
szamomra nem mindig derult ki hogy istensegrol, felistenrol, szent
emberrol vagy valamilyen uralkodorol volt eppen szo - es igy egymas
kozt meg kell valljam, kulonosebben nem is torekedtem a megjegyzesukre,
mert az elso templomlatogatas utan mar zugott a fejem, de errol majd
alabb). Kiszallunk kicsit nezelodni, igazabol engem a kornyezo kopar
hegyek jobban lekotnek mint a Buddha - bar azon elcsodalkozom, hogy a
fenebe tudtak a fuggoleges sziklafalra aggatni az imazaszlokat meg
hadakat jo 10-20 meter magasan.
A kellemetlen szel gyorsan visszazavar mindenkit a buszba, ahol
kiseronk lelkesen magyaraz, gyakorlatilag minden apro reszletrol mesel
valamit, most eppen az idojarasnal tart, miszerint junius-julius az
esos evszak, augusztus kellemetlenul meleg (errol - marmint a
"kellemetlenul meleg" definiciojarol - mondjuk lehetne vitat nyitni, de
a lany meg nem volt Shanghai-ban), most gyonyoru az ido par hetig,
aztan jonnek a hidegek.
Osszesen tobb mint ket orat tart az ut, 95 kilometerre esik a Gongkar
repter Lhasa-tol.
Ezt a hosszu idot hadd toltsem ki nemi hasznos utazasi informacio
ismertetesevel:
Lhasa-ba repulovel a kovetkezo varosokbol lehet eljutni: Chengdu,
Chongqin, Xining, Xian, Peking, Guangzhou, Shanghai, Kathmandu. Ez nem
jelent kb. semmit, a jaratok nagy tobbsege ugyanis mindenkeppen Chengdu
erintesevel kozlekedik, ugyhogy erdemesebb igy tervezni (pl. a pekingi
"kozvetlen" jarat elvileg csak hetente egyszer kozlekedik, SZ4410
jaratszammal, amely egyezik az egyik Lhasa-Chengdu jarattal).
A repulojegyek ara meglehetosen valtozatos: a mienk Chengdu-i
atszallassal, retur valahogy 3-4000 yuan korul volt.
Az olcsobb, am idoigenyesebb, es fizikai megprobaltatasok tekinteteben
a repulogepen terpeszkedesnel feltetlenul mertekben elonytelenebb
utazasi forma a buszozas.
Erre (az orszag belseje felol) ket megoldas kinalkozik: eszak felol
Golmudbol, illetve kelet felol Chengdubol.
Elobbi a Qing-Zhang Highway, 3287 kilometer hosszu, 30 ora, kb. 500
yuan. Utobbirol nem tudok semmit - nagy valoszinuseggel kulfoldiek
szamara hivatalosan nem nyitott az utvonal, mint ahogy a harmadik,
Yunnan tartomany feloli csapasrol is csak mendemondak keringenek.
Letezni letezik ugyan, az biztos (par eve amikor Dali-ban a Jim's Peace
Cafeban yaksteaket ettunk, a tulaj elmondta, hogy a batyja hetente 4-5
yakot hoz neki Tibetbol, ertelemszeruen a fentebb emlitett uton), de
nem tudni hogy kulfoldinek sikerult-e ezen az utvonalon beslisszolni
Tibetbe. Az utviszonyok es a terep ismereteben en speciel nem is
feltetlenul lennek raveheto egy ilyen kalandra.
Kulfoldieknek egyfajta beutazasi engedelyt kell kivaltaniuk, ami
hozzavetoleg szaz dollarba kerul, es a nagyobb varosokban
kirendeltsegekkel rendelkezo Tibeti Turisztikai Hivatal (vagy mi a
rosseb) nevu megvago-hivatal osztogatja. Hogy ez pontosan hogyan
mukodik azt sajnos nem volt eselyem megtapasztalni, mert az utazasi
iroda intezte - de nem hiszem hogy tul komplikalt, kell hozza nehany
fenykep, formanyomtatvany kitoltese, valamint keszpenz (hogy
fordulnanak fol).
Folytkov,
Guczo
|
