Thus spake HIX TUDOMANY:
> hasznaltak, letezett. EGy hozzaszolo emlitette a Margit Hid peldajat, amit
> analog szamitogeppel terveztek statikailag. En ezen teljesitmenyek
Szerintem meg tokmindegy a teljesitmeny es a feladat bonyolultsaga.
A lenyeg annak a 'szamitogepnek' a felepitese, arrol pedig nem tudunk
semmit. De az eddig megismert 'analog szamitogep' architekturak a
digitalis vilagban a digitalis logikai halozatokkal ekvivalensek
topologiailag, melyek nem szamitogepek, senki sem hivja annak oket.
> Nagy turost. Analog gepek fo felhasznalasa differencial egyenlet
:) :) Alapveto definicios problemak vannak. Nem megoldja, hanem kozeliti.
Nem biztos hogy gyorsan, attol fugg, hogy milyen gyorsan konvergalna a
digitalis megoldas is. Ha lassan, akkor az analog sem fog egy pillanat
alatt beallni a megoldasra, hanem szep lassan eri el az analog jelszint
a megfelelo erteket. Persze lehet tovabbi kompromisszumokat kotni a
pontossag rovasara: minden ciklusban elfogadod az eredmenyt mondjuk
100us utan, akkor is ha meg kis mertekben valtozna. A digitalis
megoldasban pedig valahany iteracio utan, a vegtelen sor valahany
tagja utan abbahagyod.
Na de errol ennyit. A masik problema a megoldas. Miota megoldas egy
numerikus kozelites? Az analog gep csak ennyit csinal.
Digitalisan valoban meg lehet oldani a feladatot. Beirod a Mathematica-ba,
Mathlab-ba, Derive-ba, az jo esetben konkretan megoldja, szimbolikusan,
nem egy kozelitest kapsz, hanem a kepletet. Ez megoldas.
> Itt az az erzesem, hogy a vegkovetkezteteshez ('analog szamitogep
> marpedig nincs') akarsz definiciot illeszteni. Mellesleg iszonyu
Szo sincs rola. En elektronikaval foglalkozom, es latom hogy ugyanazt a
feladatot siman meg lehet oldani, meg is oldjak egy marek TTL logikai
ic-vel, ASIC-kel, PLD-vel, DSP-vel, vagy mikrovezerlovel/procival.
Ebbol az utolso ketto szamitogep, a tobbi nem. Funkcionalisan ekvivalensek,
mindegyik modszerrel minden feladatot meg lehet csinalni. A dontesnel az
szamit, hogy melyik lesz az olcsobb. Semmi mas. Nincs olyan feladat, amit
elvileg ne lehetne egy csomo logikai aramkorrel megoldani.
Sot, muveleti erositokkel, analog aramkorokkel is mindent meg lehet oldani.
Sot, tranyokkal, relekkel is, csak draga lesz.
Az egyik megoldas szamitogepnek minosul, a masik nem, de ugyanazt csinaljak.
A lenyeg: analog aramkorokkel minden megoldhato ugyan, de nem letezik a
digitalis szamitogepnek megfelelo architekturaju eszkoz. Nincs, nem is volt
soha, szerintem nem is lesz.
Ha nagyon ragaszkodsz az analog szamitogep fogalomhoz, akkor a fenti
felsorolasban a marek TTL ic-bol osszehuzalozott digitalis logikai
halozatot is szamitogepnek kell tekinteni. Nem tekinti annak senki.
Erdekes modon az ugyanolyan topologiaju analog aramkort meg itt a listan
nehanyan annak tekintik. De csak itt a listan! Nezz utana a neten.
Sehol, senki nem hivja analog szamitogepnek ezeket.
> kodosen fogalmazol, nem tudom, mire gondolsz. Peldaul az ENIAC
> most akkor mi is? Mellesleg kedvedert meg lehetne csinalni egy
> olyan TRAC gepet, ahol az osszes elem egy IC-re van integralva.
A TRAC egyetlen IC. Lehet kapni a boltban, talan 2 rugo korul van a
legolcsobb, Codix forgalmazza/forgalmazta. Es nem szamitogep.
(Azert legalabb utananezhettel volna)
Az ENIAC szamitogep, miert ne lenne az?
> Van egy rossz hirem: amit Te digitalis szamitogepnek tekintesz, az is
> csak egy logikai kapukbol osszerakott logikai halozat (avagy automata,
> nem szamitogep a Turing definicio szerint).
Turing definicio :) :) Nem ertitek...
Ertsd mar meg, tokmindegy hogy funkcionalisan milyen absztrakt matematikai
fogalommal ekvivalens, lenyegtelen. Kizarolag architekturalis a kerdes.
Funkcionalisan az osszedrotozott millio logikai ic ugyanaz mint a proci.
A proci csak abban kulonbozik, hogy megveszed a CPU-t, melleteszel egy
memoriat, a ketto jol elkulonul egymastol, es ezzel minden feladatot meg
tudsz oldani. Ha nagyobb sebesseg kell, kicsereled a procit, ha mas
program, kicsereled vagy atprogramozod a memoriat. Ennyiben tud tobbet
mint a logikai halozat, amit lehet elolrol tervezni es ujrahuzalozni.
Funkcionalis kulonbseg nincs!!!!!!!!!!!
> Ennek se fule, se farka. Math adott egy definiciot, ami jol
ertelmezheto.
> Ehhez joga van. Azt nem allitotta, hogy ez a gyakorlati eletben
Igy van, en pedig kizarolag a letezo szamitogepekkel foglalkozom, es
kizarolag elektronikai szempontbol.
> hogy egyet ertesz-e vele, nincs ertelme. Math a matematikaban el, ott
> azt es ugy definialsz, ahogy akarsz. Extremitasig viheted, senki nem
> szolhat egy szot sem.
Igy van. A kerdes az, hogy miert akarjatok ezt rahuzni a valodi vilagra?
A matematikus definialja az analog gepet, es attol az lesz a valo
vilagban is? :) Definialja az idealis muveleti erositot, es attol azt
majd lehet kapni a boltban? Gondolkozz mar! Vagy menj el a Lomexbe, es
nezd meg katalogusban, hogy mit tudnak azok az eszkozok amit lehet kapni.
Abbol kell (kene) analog gepet epiteni. Erted mar?
--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu> Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"A vegcelunk nem a halal. A vegcelunk az elet. (R.M.)"
|
Gyula:
"Math adott egy definiciot, ami jol ertelmezheto.
Ehhez joga van. Azt nem allitotta, hogy ez a gyakorlati eletben lathato
szamit
ogepek definicioja."
De allitom, hogy ez egy jo definicio. Nem azert, mert a valos szamitogepek
teny
leg vegtelen memoriaval rendelkeznek, hanem mert Turing automatakent
tervezzuk
es hasznaljuk oket, es nem veges automatakent. Es jol is alkalmazhato rajuk
ez
a modell.
Elofordul ez, hogy van egy modellunk, ami visoznylag jol modellezi a
valosagot,
de tudjuk, hogy pontatalan. Megis ezen alapul a definicionk.
Peldaul digitalis mondunk egy gepet, ha jol megkulonboztetheto allapitaik
vanna
k, amivel kb jolleirhato. Tudjuk, hogy a valosagban van atmeneti allapota is
eg
y rovid ideig, es tudjuk, hogy a valosagban a digitalis allapotai is
kulonbozo
allapotok.
Ha a Turing gepet elvetitek, mivel nem tokeletesen irja le a valosagot,
akkor a
z analog-digitalis megkulonboztetest is el kell, mert a zis csak
hozzavetoleges
. Sot, akkor dobhatjuk ki a tudomanyt es az egesz fogalomrendszerunket ugy
ahog
y van.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
