1. |
Omega (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
2. |
RE: 1001 (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
Morimur, avagy szammisztika Bach muveiben (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
4. |
Dobhartya (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
5. |
Arcam (90%) (mind) |
63 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Omega (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kicsit megkesve szolok, de kellene a segitsegetek. Talan 10 napja volt az
M1-en a NevShor, es abban Benko Laszlo eloadott szintin altalam soha nem
hallott feldolgozasban 2 Omega szamot, a Petroleum lampat, es a Gyongyhaju
lanyt. Megjelent ilyen szintis albuma, valahol hozzaferheto ez? Le voltam
nyugozve, nagyon tetszett.
Udv
Inhouse
|
+ - | RE: 1001 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> De nekem
> gyanus ez a 9-es teoria, valahogy nem illik bele a kepbe,
> tehat vagy a 9
> nem stimmel, vagy a "ko:rite's". Persze az teny, hogy az 1001 eppen 9
> lenne, ha tortenetesen binaris szamkent olvasnank. De miert
> kellene ebben
> az osszefuggesben ugy olvasni? Azt gondolnam, lenyegesen
> tobbrol lehetett
> szo, mint 9.
Azt olvastam valahol, hogy _mar az arabok is_.
Vagyis binaris szamokkal tudtak banni mar elodeink is.
Egyszeru lenne, ha valaki jelentkezne, aki ismeri az 1001 ejszaka
meseinek pontos torteneteit es elarulna, hogy hany mese is van
tkp benne. 1001, vagy csak 9, vagy 666. A zenei feldolgozasok
nem adnak erre valaszt. (Ravel:Sheherazade, Rimszkij-Korszakov:
Scheherezade).
Salut!
Claus Neumann
|
+ - | Morimur, avagy szammisztika Bach muveiben (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Bach hegedure irt szoloszonatai es partitai
regota foglalkoztattak a zenetudosokat.
A szolohegedu mufaja nem volt soha sem tul
nepszeru, egy-egy virtuoz persze hozzatett
a repertoirehoz, de a Bach/Paganini muveken
felul irt szonatakat -valljuk be- senki sem
hallgatja agyon:-)
Egyes Bach kutatok mar szinte fanatikusan
meg vannak gyozodve arrol, hogy Bach sajat muveibe
a kotta hallhatova teheto retegen kivul meg valami
mast is belekodolt. Ma mar komolyabbnak tekintheto
tudosok is meghajolnak a tenyek elott, a vita a
kodolas mertekerol, s nem a tenyerol folyik.
Ez a "divat" regebbi, mint a biblia-kod igen vitatott
kerdese, de felfoghato peldat eddig nem sikerult a
szammisztiuksoknak prezentalniuk. Eddig.
A Hilliard az ECM 1765-n nemregiben megjelentetett
egy hangzo, raadasul audiophil bizonyitekot a misztikus
elmeletekhez. Magyarul: a soloszonatakban "elrejtett"
koraldallamokat raeneklik az eredeti zenei anyagra.
Azt, hogy melyik koral passzol a szonatakhoz,
allitolag a kottaba belekodolt informaciokbol lehetett
azonositani, ami termeszetesen nem hallhato, es csak
a szammisztikaba beavatottak ertik.
Bach a sajat nevet gyakran belekomponalta a muveibe,
mivel a B-A-C-H hangok zeneileg ertelmes motivumot
adnak. A Kust der Fuge c. muveben a szammisztikusok
megtalalni veltek Bach halalanak datumat (?), s mas
egyeb szamszaki adatot. Ennek az irodalma nem valami
boseges, majd ha megerkezik a Kotheni Bach-Fuzet 6/7
kiadvanya, ahol a zenetudos Helga Thoene ezen elmeleteit
el lehet olvasni, tobbet irok a reszletekrol.
A d-moll szonata Chaccone tetele, amelyet Bach felesege,
Maria Barbara, varatlan es 3 havi nyaralasabol visszaterve
megtudott halalhirere irt, szamomra ezzel a "Christ
lag in Todesbanden..." dallammal kiegeszitve vegre
elnyeri ertelmet, dramai melyseget. Hatborzongato!
Gounod mar regebben felismerte nemely Bach mu kulonos
"csontvaz" karakteret es az egyiket kiegeszitette egy mennyei
dallammal (Ave Maria), de kapott is erte a historikusoktol
rendesen. Most kiderult, hogy talan o az egyetlen a
vilagon, aki raerzett Bach hihetetlen kompozicios
technikajanak zsenialitasara. Erre csak egy masik zseni
lehetett kepes. Figyejük Gounod-t is!
Salut! Claus Neumann
|
+ - | Dobhartya (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hallo hallo !
Kozepful Gyulam van mar egy jo hete. A magashangok igy
nem jutnak be. Felek felszuratni, de lehet, hogy rosszabbul
jarok, ha magatol hasad ki. Szoval ki mit tud a temarol ?
Egyaltalan milyen vekony a dobhartya es mennyi ido
alatt gyogyul be ? Udv Agoston jelenleg a felfulu.
|
+ - | Arcam (90%) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
FU:LEBARA'TAIM, Kedves Mage!
>A sajat lemezeimrol kiderult, hogy 80-90 szazalekban rossz
>minosegu felvetelek, hogy nem erdemes betenni oket high-endbe.
Megijesztesz!
Par eve segiteni probaltam egy ismerosömnek CD jatszo vasarlasban. O
hozta magaval erositojet es hangszoroit. A kereskedonel kaphato Marantz
KI sign. es az ARCAM 7-es összehasonlitasa volt a cel (az aruk alig
különbözött). Nem volt nehez a valasztas, a vevojelölt lemezeit
lenyegesen zeneibben tolmacsolta a M. Ezutan a kereskedo bedobta
kedvenc Reference Recording-jat, azon is a M volt jobb. Mar menni
akartunk, de a kereskedo elojött az ARCAM 8-cal (ami egyebkent nem
fert volna bele a vevo költsegvetesebe). Hat bizony Bartokon es a hozott
többi lemezen bizony megint csak a M bizonyult elvezhetobb eloadonak.
A kereskedo ekkor mar kemeny kritikaval illette a hozott lemezek
hangminoseget es betette a favorit RR-ot. Az tenyleg valamivel jobban
szolt az A8-on. Ekkor diadalittasan közölte, hogy a RR (es hasonlo
hangminosegu) kiadvanyok ma mar nem elerhetetlenek...
Ezutan megkerdeztem: Vajon melyik special-kiadonal vasarolhatjuk meg
a kollegam kedvenc zenemuveit ugyanazokkal az eloadokkal mint ezeken
a rossz minosegu lemezeken? Az a szomoru, hogy ezt a kerdest meg sem
ertette! Szamara nem zenek leteztek jobb-rosszabb eloadokkal, hanem
hangminosegek melyek elvezetekez (szükseges rosszkent) zenek
kellhetnek.
A hangreprodukalo keszülek / berendezes feladata szvsz az, hogy a
hallgato kedvenc zenei minel jobb minosegben szolaljanak meg, igy a
tulajdonos örömet lelje a zenehallgatasban. Sokan vagyunk vele ugy,
hogy egy (feltehetoen) jobb berendezes kvalitasainak kitapogatasa soran
olyan lemezeinket is elovesszük melyek zenejet szeretjük, de
hangminosegük (meglevo berendezesünk hallgatasakor) korlatozza az
elvezhetoseget. Ha ezek a felvetelek (is) profitalnak a jobb
berendezesbol, akkor egyertelmu az elorelepes. Egyebkent nem!
>>Klasszikus zenet hallgatsz?
>Eddig nem hallgattam, es nem gondoltam volna, hogy fogok, mert nem
>voltak ilyen elmenyeim. (Sokol radioban nem elmeny). Most ugy
>gondolom, szinte biztos, hogy fogok hallgatni, de hogy pontosan merre
>alakul az izlesem, nem tudom. Valoszinuleg akkusztikus iranyba. A
>jelenlegi CD-im nagy resze viszont porosodni fog.
Izlesünk, termeszetesen valtozik az idok folyaman, de teljesen
megtagadni a tegnapi, mai önmagunkat egy feltetelezett szebb jövo
remenyeben szerintem nem szabad.
>>Jol megepitett, sajatos hangzasu cuccok. Szepen, precizen, de kicsit
>>huvosen, "angolosan" szolnak.
>Nekem ez (is) tetszik benne, az izlesemhez kozel all ez a hangulat.
Az en fogalmaim (lehetosegeim) szerint 600e Ft tul sok penz ahhoz, hogy
ilyen feltetelekkel költse el valaki. Bizony en tovabb keresnek hatha
lenne olyan berendezes ami a tegnapi, mai es holnapi izlesemnek is
megfelel, vagy legalabb jobb kompromisszumot jelent.
>Igazbol - termeszetesen objektiv - megnyugtatasra vagytam, koszonom.
Ne haragudj, hogy miutan megnyugodtal beledumaltam.
Jo zenahallgatast kivanok mindnyajatoknak. Udv.: Janos
|
|