Tisztelettel udvozlok mindenkit elso hozzaszolasom alkalmabol!

Az elet definicioja kapcsan hadd ajanljam szives figyelmetekbe
dr. Ga'nti Tibor: Az elet principiuma c. konyvet.
A birtokomban levo peldany OMIKK, Budapest 1983 kiadasu,
a negyedik magyar nyelvu, atdolgozott kiadas.

Cime nem veletlen, jelentossege szereny velemenyem szerint
Newton "Principia"-jahoz hasonlithato.

Kezdi azzal, hogy attekinti az elet mibenleterol alkotott
korabbi felfogasokat, ezekbol csak az erdekesseg kedveert
idezem a legrovidebbeket:

J.B.S.Haldane: "Az elet a kemiai reakciok onujratermelo
rendszere."

Royer Collard: "Elni annyi, mint egyszerre megmaradni es
valtozni."

Majd kovetkezik "Az elet egyseges elmelete" c. fejezet,
melynek 4. alfejezeteben (Az elet kriteriumai), reszletesen
targyal minden szempontot, vegul osszegzi:

"Realis (abszolut) eletkriteriumok:

1. Inherens egyseg
2. Anyagcsere
3. Inherens stabilitas
4. Informaciohordozo alrendszer
5. Vezereltseg

Potencialis eletkriteriumok:

6. Novekedes-szaporodas
7. Oroklodo valtozas kepessege es evoluciokepesseg
8. Halandosag"

(Inherens = belso lenyegebol fakado)

Az elso csoportba (realis v. abszolut) azokat sorolta, amelyek
"kivetel nelkul minden elolenyben, eletenek minden idopontjaban
megtalalhatok", mig a masodikba (potencialis) azokat, "amelyek
jelenlete nem szukseges kriteriuma az egyes egyedek elo allapotanak,
de amelyek az elovilag fennmaradasa szempontjabol nelkulozhetetlenek."

A konyv tul.kep a Chemoton-elmelet rovid, nepszerusito ismertetese,
es csak ajanlani tudom mindenkinek az elolvasasat. Ugyanis a
fenti eletkriteriumokra tamaszkodva Ga'nti prof. osszebarkacsol
elmeletben, ismert fizikai es kemiai folyamatokra tamaszkodva
egy olyan "minimalrendszert", amely mar megfelel ezeknek a krite-
riumoknak, tehat a definicio ertelmeben mar elonek nevezheto,
ill. elonek nevezendo!

Konyve vegen pedig megemliti, hogy hasonlo modszerrel a tudat
is leirhato, egzakt modon kezbeveheto!

Azok kozul, akik az elet megismerhetetlenseget hangsulyozzak,
sajnalatosan kevesen ismerik ezt a muvet! Persze konnyebb dolog
misztikusan hangzo, defetista kijelenteseket tenni arrol, hogy
soha nem fogjuk megismerni, megerteni az elet (tudat) lenyeget,
mint venni a batorsagot, faradsagot, es elolvasni, megerteni
legalabb azt, ami a konyvtarakban, interneten stb. maris
rendelkezesre all.

(A tudat mukodesevel kapcs. hadd ajanljam William H. Calvin:
"A gondolkodo agy" c. konyvet.)

Udvozletem minden tudasra vagyonak:

Endre

Horvath Pista;

>Van e etika?
>Ugy latszik nincs. A http://index.hu/politika/kulfold/klon/ irta:

valobannincs abszolut etika. gratulalok a felismereshez!:)

>Erdekelne, hogy kinek mi a velemenye errol
nekem az, hogy az etika, mint abszolut es tudomanyos mufaj eleg
hianyosan van kidolgozva, es azzala resszel nem mond ellent az idezett
szoveg tudoasitasa.

mivel az etikat nem tartom kidolgozott tdudomanynak, ezert en nem is
ertek ezen cikk megjelensevel ezen a forumon.

math (nem mint moderator!!!!!!!!!)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> En csak arra gondoltam, hogy egy ennyire bonyolult reszrendszer mint a
Fold
> es elovilaga eleg kis entropiaval rendelkezik a kornyezetehez kepest. Van
> akkora az altalunk megfigyelheto, vagy szamithato VE, hogy ezt 'elbirja'?

Persze... A Fold legkore szetszorja a parhuzamosan halado napsugarakat.
Igy a napsugarzas-Fold rendszer entropiaja nem csokken, akarmilyen
rendezett strukturak alakulnak ki a Foldon.

-- 
VF

Szilagyi Andras irta:

> Remelem, nem irtam tul nagy butasagokat, kerem a hozzaertobbeket, hogy
> korrigaljanak.

Szerintem helyes amit irtal. En meg kicsit vitaznek math-al es masokkal.
Utana gondoltam ezt leirni amit te most beirtal.
Marx Gyurka ezt a kovetkezo keppen fogalmazta meg.
Az entropia elvet egy rossz kisgyerek testesitse meg.
Bevisszuk egy szep rendezett szobaba. Idonkent benezunk,
es latjuk, hogy egyre nagyobb a rendetlenseg.
Termeszetesen az, hogy a rendetlenseg magatol nem csokken,
csak zart rendszerben igaz. Itt akadtunk el Matyassal.
Mert ha tenyleg zart a vilag, akkor ez van. De ha nem zart akkor
nincs semmi gond (bocs az elkalandozasert).

Szoval Marx szerint a vilag az egy kastely. Kezdetben kinyitunk
egy szobat, es gyermek elkezd rombolni. De utana minden
percben ujabb szobakat nyitunk ki.
Ez esetben hiaba
1, nem rak rendet senki
2. A gyerek tovabb rombol szobarol szobara menve,
a rend megtalalhato, sot nagyon sok helyen megtalalhato,
ha a vizsgalt tartomany a mar kinyitott szobakra vonatkozik.

Horvath Pista

Üdv!

Egy apró adalék: legjobb tudomásom szerint csak olyan megtermékenyített 
petesejtekre áll az engedély, amelyekre a "szülő" (leendő anya-apa) nem 
tart igényt. Tehát valószínűleg a mesterséges megtermékenyítés folyamán "fölös"
 
számban létrejött sikeresen osztódó sejtcsoportról (embrióról) van szó, 
amelyekre egyébként a megsemmisítés várna. 

Talán itt az etikai aggályok azért merülnek fel, mert most reng meg az 
egész hozzáállásunk, hiszen az evolúció folyamatába most kezdünk el 
igazán drasztikusan beavatkozni, és az eddigi hozzáállás kezdi érvényét
veszteni, teljesen új problémák  merülnek fel.

Szabad-e in vitro mesterséges megtermékenyítést végezni olyan párnál,
ahol a petesejtek és a hímivarsejtek is megfelelőek ehhez, de valamilyen 
fizikai akadály jelentkezik? Ez ma már nem kérdés, de 25 évvel ezelőtt óriási
dilemma volt. Hálistennek most már ezt gond nélkül el lehet végezni 
(elfogultság, elismerem).

Szabad-e valakinek őssejtek segítségével kikezelni súlyos, 
veleszületett rendellenességét? Ehhez (esetleg) kell őssejt, és kell a 
szóban forgó eljárás. Ma még sokan azt mondják, hogy nem szabad, de 
nyakamat teszem rá, hogy 25 év múlva a módszer rutinszerű lesz. 

Az etikai megfontolások változásának sebessége egyre elmarad az
(orvos)tudomány fejlődéséétől, ez okozhat gondot.

-----------------------------
Más: célszerűség, élet:
Gy.I. álláspontja engem kísértetiesen emlékeztet a "vis vitalis" elmélet 
tálalására. 

Amíg technikai korlátok vannak, folytonosan hátrálva ki 
lehet jelenteni, hogy "a szerves anyagok létrehozásához valami 
anyagfeletti, nem közönséges dolog szükségeltetik: az élőlények 
mágikus hatása". 

Persze a vegyészet haladásával az elméletet sutba dobták - illetve képviselői k
ihaltak... 
(vigyázz, István, itt is emlegettek már killfile-t;)

-- 
Józsi