1. |
Re:Go:mbo:k (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
2. |
Aszteroida, Pioneer... (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
3. |
Radiotavcso hangarchivum (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
4. |
Re;Re; elvben letrejohet idealis kormozgas (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re:Go:mbo:k (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hasonlo gomboket lattam egy 4000 Ft-os ukran tavcsovel, amikor a Holdat
neztem. Van jobb tavcsovem is, abban sokkal kisebb a tukrozodes.
Szerintem ezek a go:mbo:k objektíven beluli tükröződések. Meg azt is el
tudom kepzelni, hogy gyengebb objektivbe olyan helyrol tukrozodik be a
vaku, ami a kepen nem is latszik.
Aggod Jozsef
|
+ - | Aszteroida, Pioneer... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli:
a kilometeres nagysagrend stimmel az aszteroidara, hogy
meg eppen le tudjunk vagy ne tudjunk ugrani rola.
Energia: ha az embert egy osszenyomott rugoval helyettesit-
juk (kerdes jogos-e?), akkor jol szamolhato az energiaval. A
bonyolodas az emelesi munkaval nem jon be. Gondolj csak arra:
igaz, hogy a munkad egy resze nem gyorsitasra ment, hanem
emelesre -- de ebbol adodoan magasabbra kerultel, ahonnan
mar kisebb a szokesi sebesseg.
Egyebkent mindegy, hogy milyen iranyba gyorsulunk (hacsak
az aszteroida nem forog). A vizszintes ugyanolyan jo mint a
fuggoleges. Sot, a legjobb az ha nem elrugaszkodunk hanem
elkezdunk szaladni. Folyamatos futassal jobban felgyorsul-
hatunk, mint egyszeri ugrassal.
A problema a kilometers aszteroidan az, hogy ha korpalyan
kuldjuk a szilvasgombocot a tulso oldalra, akkor az ugyan-
ugy 40 perc, mint a Fold vagy Hold kurul. Ami par kilome-
terre nem tul gyors -- foleg az ehes embernek. Az is igaz,
hogy ekkora sebesseggel kezzel is konnyu elkapni :)
(azonos suruseg mellett a keringesi ido ugyanakkora -- eb-
bol a legkonnyebb kiszamolni az aktualis sebesseget).
Pioneer/Voyager: mar ma is igaz, hogy a Voyager, pontosabban
a Voyager-1 van legmesszebb. Es egyelore semmi sem fenyegeti
a vezeto helyet az evtizedben. Utana talan egyszer beindul
az Interstellar Probe -- vitorlas elven, vagy valami mas.
Visszahozzak-e szaz ev mulva ?
(elnezest, csak emlekezetbol irok, nem tudom ki irta)
Azt hiszem 100 ev mulva meg nem fogunk ott tartani. De ki
tudhatja? Talan nem is rossz otlet. Ha rajtam mulna akkor,
talan a parosok ket masodik tagjat hoznam vissza - a kecske
is jollakjon alapon :)
(kerdes lehet, hogy a Voyager-1 -2 kozul melyik a masodik?)
udv
kota jozsef
|
+ - | Radiotavcso hangarchivum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves csillagászat iránt érdeklődők!
A FIKSZ Rádió "Rádiótávcső" című műsorának két júniusi része került fel az
digitális hangarchívumba:
http://www.fikszradio.hu/radiotavcso/
Kedvcsinálóul íme részletesebben:
.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
Hazudnak-e a csillagok? - legenda és valóság a csillagjóslásról
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - június 10-én este
A csillagjósok immár több ezer év óta készítik horoszkópjaikat,
jövendöléseiket, jellemzéseiket - a tudósok pedig ez óta vitatják,
van-e értelmük ezeknek? A másfél évtizeddel ezelőtt megjelent
kiváló asztrológia-kritikai könyv szerzőjével, Csaba György Gáborral
beszélgetünk az új kiadás megjelenése apropóján.
-- A csillagok nem hazudnak - legfeljebb a csillagjósok...
-- Zene: Koncz Zsuzsa - Itt a két kezem
-- A nemlétező asztrológiai táblázatok számításának számtalan módja
-- Zene: Kex - Csillagok
-- Egy kis asztrológiatörténet I.
-- Egy kis asztrológiatörténet II.
-- Zene: Bob Dylan - House Of The Risin' Sun
-- "Az emberi fantázia kiszárnyalása a kalickából"
-- Egy médiapélda, mint állatorvosi ló, másnéven "szakértőszerű" átverés
-- Zene: Ajad - Just Between Earth And Sky
.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
Mitől, miért és mennyire sarki a sarki fény?
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - június 24-én este
Miként keletkezik az "aurora borealis" és "~ australis"? Hogyan
lehetséges, hogy ha egyszer "sarki", mégis látunk olykor ilyet itt
hazánkban is? Mik azok a nagyenergiájú részecskék, honnan jönnek,
mit csinálnak Földünk légkörében? És mi a különbség köztük és az
elektromágneses sugárzás között? A napszél és a földmágnesesség
nyomában járunk Tóth Zoltán csillagász-meteorológussal, az Országos
Meteorológiai Szolgálat napspektrofotometriai szakemberével.
-- Sugárzási és hullámtani alapismeretek
-- A részecskesugárzás: "darab és röpül"...
-- Zene: Mannfred Mann's Earth Band - Solar Fire
-- A sejtek nem szeretik a céllövészetet. :-) Szerencsére van védőpajzsunk!
-- Részecskegyorsítás, elektromosság, eltérülés a mágneses térben
-- Zene: Eloy - Carried By Cosmic Winds
-- Egy koranyári sarki fény megfigyelés a Jászságból
-- A "levágási keménység" szerepe a sarki fény megfigyelhetőségében :-)
-- Szóval akkor hogy is működik a sarki fény?
-- Zene: Bill Douglas - Evening Star
.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
Üdvözlettel:
Tepi
|
+ - | Re;Re; elvben letrejohet idealis kormozgas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli !
<<<Hasonlo felfogassal az ut mellol figyelve a sajat egyenes utjan
halado kerekparost - allithatjuk, hogy valtozo sebesseggel haladt,
hiszen jott es ment! Csoda, hogy nem dolt meg a bringa, vagy nem
repult ki a ficko nehany foga, vagy a tehetetlen agya az innenso
fulen keresztul? :)
(Pedig meressel igazolhato hogy megkozelitett, aztan iranyt
valtoztatva tavolodott. )>>>
Ebben, igy, igazad van. Lehet szamolni, merni . Az en gondom az, hogy
ezekbol a meresekbol, szamitasokbol, legtobbszor nem tudod meg, az
ok-okazati osszafuggest.
<<A mozgo vonat kerekeinek is van minden pillanatban olyan pontja,
mely a sinhez kepest all, es olyan is ami ekozben gyorsul ill.
sebesen mozog.>>
Ebben is igy, igazad van. Ezt a jelenseget nem a sin es kerek determinalja.
Ezt igy latod egy bizonyos pontbol. Ki tudsz szamitani mindent, csak azt nem
mutatja a keplet, hogy "miert?"
<< Ugye mily szerencse, hogy az anyag nem farad el es
nem robban szet e brutalis sebessegvaltozasok(?) kozta 'periodikasan
fellepo feszultsegvaltozasoktol' ?>>
De bizony megtortenik, de nem attol, hogy Te gyorsulni latsz valamit, hanem
a realis gyorsulas-lassulastol, amelyet energiabefektetessel erunk el .
Tehat, a Kepler torvenyek, s ugy velem meg a Newton torvenyek sem (de
kozelebb all a realitashoz, mint az elobbi) mutatjak be, az ok-okozati
osszefuggest, az egitestek mozgasaval kapcsolatban, de ettol a mindennapi
gyakorlatban lehet alkalmazni sikeresen, mert kidolgoztak a
"matematikajat"!.
Sok jelensegnek az igazi okat nem ismerjuk, de ismerjuk a matematikai
alakjat, aminek alapjan alkalmazhatjuk a gyakorlatban.
Csak ennyit, Szocs
|
|