Szlavnits Laszlo utleirasanak 12. resze
Jelenetek a mindennapi eletbol
Mire csarnokrol csarnokra, szentelyrol szentelyre es galeriarol
galeriara bejartuk Angkor Watot keso delutan lett. A monumentalis
epitmeny nemcsak lenyugozo latvany, de spiritualisan is meghatarozo
elmeny. Amig csodaszep reliefjeit nezegettuk, nem tudtunk szabadulni a
gondolattol: milyen mas, milyen erdekes lehetett itt a mindennapi elet
annakidejen!
A reliefek sokat elarulnak az erto szem szamara abbol, hogy mit ettek,
hogyan laktak, milyen oltozeket hordtak a khmerek a XII-XIII. szazad
kornyeken, a Birodalom zenitjen. Megtudhatjuk, hogy milyen haziallataik
voltak, mikent szorakoztak, de azt is, hogy milyen volt a korabeli
flora es fauna. Megdobbento hasonlosagokat fedezhetunk fol az angkori
reliefeken lathato tevekenysegek es a kozott, amit manapsag is
megfigyelhetunk a kambodzsai videki eletben. Az orszag falusi lakossaga
tobbe-kevesbe ma is ugyanugy el es dolgozik, szinte ugyanolyan
szerszamokat es foldmuves-eszkozoket hasznal, mint VII. Dzsajavarman
kiraly uralkodasa idejen.
A XIII. szazadi Angkor leirasanak egyik leghitelesebb forrasat a mar
korabban emlitett kinai kovet es utazo, Zsu Daguan utinaploja jelenti.
Nagyon jo megfigyelokent szinte fenykepszeru precizitassal irja le
utazasat Kinabol a Mekongig, majd e folyon valo leereszkedeset,
Angkorba erkezeset es a Khmer Birodalom hetkoznapjait, a
rizspalantazastol az aratasig, az etkezesi szokasoktol a korabeli
higieniai viszonyok bemutatasaig. Naploja egy olyan korba enged
bepillantast, amely enelkul teljesen ismeretlen maradna a kesei korok
kutatoi szamara. irasa abbol a szempontbol is igen erdekes, hogy o -
termeszetesen - nem a megszokott, europai perspektivabol, hanem
kifejezetten egy masik azsiai nep szemszogebol mutatja be a latottakat,
tapasztaltakat.
A kora-kozepkori khmerek tobbe-kevesbe azonos fiziologiai jegyeket
mutahattak, mint a mai kambodzsai nepesseg. Kozepmagasak, altalaban
filigran termetuek, sotetbarna hajuak es vilagosbarna boruek. Arcuk
nagyon szep atmenet az indiai es a jellegzetes kelet-azsiai kozott:
mindig sotetbarna vagy fekete szemuk szolidan mandula-metszesu es
melyen ulo. Orruk egyaltalan nem kinaiasan belapitott, 'boxolo-orr',
hanem inkabb az indiai (es europai) orrhoz hasonlit: ezt Zsu Daguan
kifejezetten visszataszitonak talalta. Mozgasuk, kulonosen a noke,
kecses es finom. A kinai szerzo azonnal eszrevette, hogy nem latott
'lotusz-labu' holgyeket a khmer elokelok kozott. (Kinaban sok
evszazadig a noi szepseg es erotika netovabbja volt a kisgyermekkori
elkotozessel 'eloallitott' 8-10 cm-es labfej. Az elkotozott labu nok
specialis facipokben, aprokat tipegve tudtak csak jarni, s labfejuk
vegletesen eldeformalodott, a negy kisebb ujj gyakran szinte osszenott.
Ilyen, elkotozott labu nok meg ma is elnek Kinaban, jollehet maga a
gyakorlat mar tobb evtizede kiment a divatbol. Hat ... Erre szoktak
mondani: kinek a pap, kinek a papne.)
Nemcsak a fizikai megjelenesben, de az oltozkodesben is szamos
azonossag van a regi es a modern korok khmerei kozott. A legfontosabb
ruhadarab a kb. 2 m hosszu es 1 m szeles kendo, a szampot, amit mind a
nok, mind a ferfiak ma is ugyanugy hordanak, mint szazadokkal ezelott.
Hetkoznapi viseletekent a szampot lenvaszonbol keszul, de az elokelok
annakidejen es ma is eloszeretettel hasznaltak himzett selyembol
keszult csodalatos darabokat. A XIII. szazadban Kambodzsaban nem
ismertek meg a selyemszoves tudomanyat, ezert a legfinomabb kelmeket
termeszetesen Kinabol, Csampabol (Vietnambol) es Sziambol importaltak.
A nok az anyagot a derekuk kore csavarjak, ugy, hogy ugy nezzen ki,
mint egy majdnem foldig ero szoknya, majd az anyag veget a derekukon
kecsesen osszefogjak egy vekony (neha ezust) ovvel. A ferfiak ezzel
szemben, miutan egyszer, jo lazan korultekerte az anyagot a derekan, a
veget felhuzza a ket laba kozott es ugy tekeri a derekara, hogy ezzel
egy nadragszeru oltozek kerekedik. Manapsag a noi szampotok altalaban
mintasak es szinesek, a ferfiake pedig szinte mindig csikos vagy
kockas. Zsu Daguan kiemeli, hogy a kozepkori khmerek kozul kizarolag az
uralkodo hordhatott teljes egeszeben mintas (valoszinuleg himzett)
szampotot.
Regi, jellegzetes oltozek-kiegeszito a jellegzetes khmer sal, a khroma.
Ez elso latasra hasonlo a jordaniai arabok altal hordott kockas
benyomast kelto es gyakran a fejre is kerulo kendojehez. A khmerek
azonban khromajukat kizarolag a nyakukban hordjak, melynek szine lehet
feher alapon piros kockas, vagy sarga alapon fekete kockas. Igazi khmer
ma is elkepzelhetetlen a jellegzetes khroma nelkul.
A holgyek hajukat sohasem engedtek a szemukbe omlani, hanem szepen
kifesulve, oldalt friss jazminviraggal rogzitve hordtak. A kozepkori
khmerek, ferfiak es nok egyarant, sok ekszert hordtak: gyonyoru
nyaklancok es leheletfinom megmunkalasu ezust hajcsattok maradtak fenn
e korbol. Az ekszerek kidolgozottsaganak finomsaga es mennyisege egy
szempillantas alatt precizen leirta viselojenek tarsadalmi statusat. A
korabeli khmer otvosmuveszet legszebb darabjainak legavatottabb viseloi
ketsegtelenul a mennyek legies tancosnoi, az apszarak voltak. Szamtalan
ilyen mennyei tancosnot csodalhatunk meg Angkor Wat haute-reliefjein.
Az apszarak sohasem kihivoak, de mindig gyonyoruek es idotlen noi
szepseget arasztanak magukbol. Henri Mohout irja egy helyutt, hogy ha
tovabb Angkorban maradhatott volna, biztosan beleszeretett volna egy
ilyen egi tunemenybe. E sorok iroja - latva azt, amit a nagy francia
regesz is lathatott - meg tudja ot erteni.
-------------------------------------
(folyt. kov.)
Udv,
Guczo
|
