> "sajnos" a nyelv választott engem: Januárban India Andhra Pradesh
> államába utazom néhány hétre (és addig éloben szerettem volna egy
> kicsit felkészülni).

  Gyanítottam. :)

> Viszont az Íráskalauzod (úgy egészében véve is) nagyon tetszik.

  Köszi, egy szép nap talán elkészülök a második kiadással (teluguilag
nem lesz benne változás). Azt mindenképpen javaslom, hogy az írást
sajátítsd el, mert így például megértheted az utcatáblákat,
feliratokat -- szörnyû kellemetlen lehet, ha tudod, milyen utcába
akarsz menni, de nem tudod elolvasni, hova van kiírva...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
BONCTAN = A buddhizmus magyar neve.

A NYELV 0217-ban írta Racsko' Tama's >:
>igekötõs igérõl beszélünk, a "beiratkozik"-ról. És meg kell mondanom, az 
>igekötõtlen "iratkozik" számomra ebben az alakban nagyon furcsa, nem tudok
>jelentést társítani hozzá. Tehát a éppen mint a példáim :-)).   
Az iratkozási díj teljesen bevett, és amikor leszaladtam a TO-ra elég
gyakran mondtam: megyek iratkozni.

>az "írat" igét én rövid [i]-vel ejtem, és 
>úgy  vélem, hogy ez a köznyelvre is jellemzõ ejtésmód. Ha ezt elfogadjuk, 
>akkor elmondhatjuk, hogy az "írat" írásmódja szóelemzõ.
Vagy inkább a helyesírás által normatívnak tartott kiejtés nem azonos az
általánosan elterjedt kiejtéssel: a kiejtés szerinti írásmód alá tartozó
szavak egyre nagyobb hányada mászik át a hagyományos írásmód kategóriájába.
Az í-ú-û kérdésének túlnyomó többsége ma már ott lakik.

>Ha tipped adhatok, neked most két pontot kellene támadnod: egyrészt
>bemutatni, hogy nem a köznyelvnek megfelelõen ejtem az "írat" mûveltetõ
>igét,
Ez nyilván nem lenne igaz.

>másrészt hozni egy olyan deverbális igeképzõt, amely már képzett igéhez
>járulva megrövidíti az ige tõmagánhangzóját (ui. szvsz a rövidülés-nyúlás
>a helyesírásunkban csak az elsõ szinten hat).
Erre nincs ötletem, nagyon furcsa lenne, de ha neked van példád, ne tartsd
vissza!

>én nem is merek leírni egy "í", "ú", "û" kezdetû szót sem anélkül, hogy ki
>ne keresném a szótárból.
Nem vagy egyedül, ezek kapcsán én is sokat ütögetem fel a szótárakat.

>Azért ilyen játékot nem etikus játszani. (Mondom: más az, hogyha leírják, 
>hogy az "-AtKozik" egy osztatlan képzõ, és az "í", "ú", és "û"
>rövidulésével jár, punktum. De ez nem történt meg).  
Szerintem egyszerûbb lenne vagy feladni az í-ú-û-t (hosszú távon úgyis csak
ez lehet a megoldás), vagy azt mondani, hogy képzés esetén a tõbelseji
i-u-ü : í-ú-û sosem változik meg. Eleinte valószínûleg furcsa lenne az
írodalom és egyéb társai, de szerintem aránylag hamar meg lehetne szokni
(az alapalakokbeli í-ú-û megtanulása még így is komoly feladat lenne,
nagyobb, mint a j : ly), nekem például a [híradó] ejtésmód is nagyon-nagyon
furcsa (a hír szót hosszúval ejtem), de tudom, hogy így kell leírni. E
szóban ráadásul összetételi határról van szó, ami különösen furcsává teszi
ezt a rövidülést. Hasonló a helyzet a [kõrut] szóval, amit megtanultam
[körút]-nak ejteni (a [híradó]-t szinte "hibás"-nak érzem), de az mindig is
megmarad számomra idegennek.

>szerintem a éppen a "nyúlkál" a rendhagyó.
Akkor még egy: húzgál (: huzigál). :-))

>van egy újabb nem rövidülõs "-AtkOzik" igém: "kéretkezik" > "kéredzkedik",
>vö. "méretkezik" > "méredzkedik" (én csak ez utóbbit használom).
A méretkezik esetén én sem hittem elõször a szememnek, nekem is csak a dz-s
van meg. Mindezek azonban nem mondanak ellent azon elméletemnek, hogy
valójában nem rövidülésrõl van szó, hanem nyúlásról, csak ez ma furán
csapódik le, és az információvesztett alakból nyilván nem lehet
visszakövetkeztetni az információdúsabb alakra.


Üdv: Attila

Koszonom Racsko Tamas es Martonfi Attila valaszati a Sio 
(Siofok, Siogard...) temaban feltett kerdesemre.
Ujabb erdekes dolgot tudtam meg kis hazankrol.

Udv: Salamon Gabor

>[*] továbbá az alakilag hasonló, de nem képzett garázda, borda,
>orgazda, cemende és ferde.

Es fokent a _csarda_. A nyelvujitas idejen ugyanis ebbol vontak el
(teljesen hibasan) a nem letezo -da kepzot. Ugyanis nincs olyan ige,
hogy _csar_, noha viccesen mar hallottam a _mulat, bulizik_
ertelmeben.

Ferenc

Koszonom mindenkinek a temaban adott valaszat. 
Nehany gondolat kiegesziteskeppen:

La'ng Attila D.:
> Úgy néz ki, nem egészen, mert a cukrászda is fõnévbõl képzett fõnév.
...aholis a cukrász azon személyt jelöli, aki az illetõ helyen 
árusitott dolgot elõállította. Szinte látom lelki szemeimmel, amint a 
bútorda szót kiszorítja helyérõl a mûbútorasztalosda. Futottak még:
lakatosda, cipészde, kádárda, lószerszámkészítõde sõt 
hentesésmészárosda valamint mûanyagfröccsöntõkisiparosda :-)

Racsko' T.:
> ...(bár a "kenyérde" vs. "pékde" esetén nem ez a helyzet)...
Létezõ szó sütõde, ami ugyanazt jelenti.

> Ellenben itt vannak az "e-bolt" és az "e-kereskedelem", mint nem 
> a legszerencsésebben a magyarba illeszkedõ szavak. Ezeknél még 
> lehet keresnivalója a "-da/de" képzõnek...
Ahhoz képest, hogy nem illeszkednek, elég sokat alkottak belõlük. Ha 
megnézed a magyar domainlistát, az e-abc és az e-zone között mintegy 
500 bejegyzes van, ilyenek, mint e-biztosito, e-doktor, e-kolcsonzo, 
e-piac, e-nyomda. Sot elõfordulnak ilyen párosok is, mint e-energia/
e-nergia, e-európa/e-urópa, e-esküvõ/e-sküvõ. Hogy az ilyen szavak 
mennyire terjednek el, az a jövõ titka.

Ruzsane Cseresnyes Maria:
> Abszolut laikusként azt jegyzem meg, hogy sikerült egy szót találnom,
> ami alighanem fõnévbõl van képezve: ez pedig a "dalárda".
Mindössze az a kérdés, ki vagy mi a "dalár"? 

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.