Helló,

Én tudom, de csak véletlenül tudtam meg, amikor az Ómen címû horrortrilógiát né
ztem. Ott az egyik pap mondta, hogy "az atya a fiú és a szentlélek nevében ámen
". Nost, mivel a szentháromságról már hallottam, mint egyházi fogalomról, ezért
 könnyû volt párosítani a kétfajta tudást. :)

Üdv,

  Csaba

>Akkor kezdjuk az alapoknal.;) Mi az, hogy szemantika?

A magyar wikipédiából másolom:
-szemantika: : a nyelvi jelentés tudománya (szémeion = jel)

Sajnos ez a téma a magyar wikipédiában egyelõre még kidolgozás-
ra vár. Ezért más forrásokhoz kell fordulni.
A szemantika (a görög szemantikosz, azaz 'lényeges jelentés,'
szóból)  alapjában véve a szavak jelentésével, értelmével foglalko-
zik.  A szemantika szembe állítható a szintaxissal (mondattan), ami
a kifejezésmód szerkezetével, mintáival foglalkozik.
A szemantikát meg kell különböztetni az ontológiától (lételmélet) is,
ami pedig a szó által jelzett entitás (lényeg, lét, valóság) természe-
tét vizsgálja. Ez tükrözõdik olyankor, amikor valaki azt mondja,
hogy "az csak szemantika", mert beszélgetõtársa következtetése-
ket kísérel meg levonni a világról annak az alapján, hogy mi igaz
egy szóról.
A szemantika kiterjed a szavak jelentésének osztályozására és
lebontására, a különbözõ nyelvek jelentéstani szerkezete közötti
különbségekre és hasonlóságokra, valamint a szó értelme és a
mondat értelme és mondattani jellemzõi közti viszonyra.
Felteszi azt a kérdést, hogy egy adott  szó értelme úgy állapítható-e
meg, hogy az ember körülnéz  a szót magába foglaló "szemantikai
hálózat" szomszédságában és figyelembe veszi természetes monda-
tokban a szó körül elõforduló többi szót, vagy hogy a szó már
eleve, helyben magában hordozza a saját jelentését.
Egy másik kérdés az, hogy a szavak hogyan képezik le a fogal-
makat. A szemantika eszközeiül szókészleti kapcsolatok szolgál-
nak, mint pl. a szinonímia (rokonértelmûség); antonímia (ellentétes
értelmûség); homonímia ('eltérõ értelmû szavak alaki azonossága');
poliszémia (többértelmûség); paroníma (ugyanabból a gyökér-
szóból származó rokon szó, vagy egy csekély eltérésû "majdnem-
homoníma", pl. a helység és a helyiség); hipernímia ( pl. a jármû
hipernímája többek között az autó, szekér, kerékpár, vonat, hajó,
vitorlás, harckocsi, stb. szavaknak); hiponímia (a hipernímia fordí-
tottja: az autó, szekér, stb. szavak hiponímái a jármû szónak); me-
ronímia (X az Y meronímája, ha X-ek Y-ok részei, vagy tagjai.
Pl. 'Esztergomi Bazilika' meronímája a 'Magyar Katolikus Egyház'-
nak, mert az E.B. része a M.K.E.-nak); holonímia (a meronímia
fordítottja: X az Y holonímája, ha Y-ok X-ek részei, vagy tagjai,
pl. 'fa' szó holonímája a 'kéreg', 'törzs', 'ág', 'lombozat', 'levél' sza-
vaknak); metonímia ('névcsere, megnevezés olyan szóval, amely a
 megnevezendõhöz asszociációs úton kapcsolódik': a korona bir-
toka ['királyi birtok'], Washington ['az USA kormánya'], vasra
verték ['megbilincselték']).

Ajánlott (angol nyelvû) forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Semantics

Balázs

Íme néhány szótári példa a 'Sprach-' ill. 'sprach-'hal képzett
szavakra:
nyelvterület = Sprachgebiet; nyelvtér = Sprachraum
nyelvtudós = Sprachwissenschaftler; nyelvkészség = Sprachfähigkeit
nyelvhasználat = Sprachgebrauch; nyelvérzék = Sprachgefühl
nyelvtudás = Sprachkenntnisse; nyelvtanfolyam = Sprachkurs
nyelvtanulmányi utazás = Sprachreise; nyelviskola = Sprachschule
nyelvoktatás = Sprachunterricht; nyelvtudomány = Sprachwissenschaft
nyelvkeverés = Sprachmischung; nyelvfüggõ = sprachabhängig
nyelvújító = spracherneuernd; nyelvlabor = Sprachlabor
nyelvtanár = Sprachlehrer; nyelvszabály = Sprachregel
nyelvtanulás = Sprachstudium; nyelvkönyv = Sprachbuch; stb., usw...

Tehát miért ne lenne a nyelvlista egyértelmûen Sprachliste??
(Egyébként tud valaki 'Sprachen'-nel képzett szót találni, ahol a
'Sprachen-'nem beszédet, hanem nyelvet jelent? Jómagam ugyanis
nem tudok. A 'Sprache-' pedig teljesen kizárt.


Balázs

Kedves hd5sakk!

HIX NYELV #963, >:

> A "gazsulalas" szo szerintetek is negativ jelentesu?

  Számomra erõsen az.


> Ha igen, akkor milyen kapcsolat van a "kijaro", "lobbizo", "gazsulalo"
> szavak kozott? 

  A |gazsulál| igének nem is a |kijár|, |lobbizik|, hanem az 'érdekbõl 
hizeleg', azaz a |nyalizik| a szinonímája.  Ennek persze sokszor valami 
elérése a célja, de azért az ige mégis a 'gerinctelen (v. eltúlzott) 
hízelkedés'-t jelenti.

  A |kijár| és a |lobbizik| rokonértelmûek.  Azonban a |lobbizik| 
inkább szervezett, ill. egy szervezet, érdekkör érdekében végzett 
tevékenység, beleértve az is, hogy ez egy tisztes polgári foglalkozás.  
A |kijár| viszont inkább egy egyén érdekében, ill. egyéni célokért 
folytatott tevékenység, amely egyrészt nem lehet munkajellegû, másrészt 
intenzívebb, célratörõbb, mint a lobbizás.  Ez utóbbbi amiatt lehet, 
hogy a |kijár| befejezett szemléletû ige, tehát már benne van a 
"végeredmény", szemben a |lobbizik|-kal, amely folyamatos, magát a 
cselekvést írja le az eredménye nélkül, vö. |ki fogja járni ezt 
(magának, nekünk)| (itt szinte biztosra vesszük a sikert) ~ |lobbizni 
fog érte| (aztán vagy lesz haszna, vagy sem).  Ezen kívül szvsz. a 
|kijár|-ban a a |lobbizik| igével szemben benne lehet pl. a hivatali 
bürokráciával szemben végzett olyan tevékenység, amely boldogabb helyen 
és idõben semmiféle ilyen jellegû erõfeszítést nem igényelne.

  A kérdezted folyamatos melléknévként a helyzet ennyire nem 
sarkítható, a |kijáró| és a |lobbizó| közt kisebb a különbség, mint az 
alapigék közt.  (Ez amiatt van, mivel a folyamatos melléknévi alak 
tompítja az alapige befejezettségét.)  Azonban véleményem szerint a 
|kijáró| nem használatos melléknévként (pl. van |lobbizó személy, 
szervezet|, nincs vagy csak elvétve |kijáró személy, szervezet|), a 
|lobbizó| pedig nem lehet fõnév (a fõneveült |lobbizó|-t |lobbista|-nak 
hívjuk).  Tehát (alkalmilag) |lobbizó személy| ~ |lobbista| = 
|hivatásos kijáró|.