<<Innen kezdve nem tudományos hír, csak egy részlet belöle: hiányzik a
gépek sebessége, valamint a szélességi kör, ahol mozogtak (és a
magasság is, bár az valószínüleg nem okoz nagy hibát).>>

Ezt egy tudományos weboldalról toltöttem le.

<<> elmozgatott óra 59  nanoszekundumot  késett,   a   nyugat   felé
mozgatott
> óra   pedig 273  nanoszekundumot sietett. A különbségek a Föld
> tengelyforgásából adódtak."
Megint csak hiányzik, hogy mennyi idö alatt? Egy teljes kör? Egy év?>>>

Lehet, hogy a leiró csak a végkifejletre törekedett, de itt az volt számomra
a furcsa, hogy nyugatfelé haladó óra sietett. Az accelarácio és decceleráció
ellentétes irányban befolyasolja az idot? Habár itt mind aketto gyorsult,
csak nem azonos mértékben.

<<A Föld Nyugatrol Kelet felé forog, nagyjábol másfélszeres
hangsebességgel az Egyenlítön (40e km/nap). Eszerint az a gép, amelyik
Nyugat felé ment (tegyük fel, hogy hangsebességgel, mert ez nem katonai
kísérlet), lassúbb volt, mint a másik. Az öregszik jobban, aki helyben
marad, és nem igazán a sebesség számít, hanem a gyorsulás.>>

A nyugat felé haladó repülogép is gyorsult a földhöz viszonyítva. Itt az
érdekes az, hogy mind a ketto gyorsult (nem egyenloen az igaz) és mégis az
egyiken siet, a másikon késik az óra. Ha egy repülo a felszálás után
(felszálással is) gyorsul, nem ugyan annyival lassul a leszáláskor? A
lassulás nincs befolyással? Az most már edöntött, hogy a sebesség vagy a
gyorsulás befolyásolja az idot (mind a kettot hallottam igaznak)?

<<> 5, ugy gondolom az idopontnak is van befolyasa, amikor a ket repulogep
indul
> (egyidoben, ejjel, nappal). Itt jo volna tudni ezeket az adatokat is.
Nincs szerepe.>>>

Itt arra gondoltam, hogy az egész Naprendszer is mozog, amely magával viszi
a repülogépet is, de akkor attól is függ hogy éjjel vagy nappal van.

<<Nincs alapidö. Egyetlenegy "alap" van: a vákuumbeli fénysebesség
állandó minden inerciarendszerben. Minden más ebböl következik.>>>

Mibol tudod, hogy egy test elérte (megközelítette) a fénysebességet?

Biztos nem hiszitek el! Egyre jobban megvagyok gyozodve, hogy az óra nem az
idot méri (nincs ido). Az óra egy mechanizmus, saját sebességével, amely
természetesen változhat bizonyos körülmények között. A fiatalon visszatéro
ürhajós (közeli fénysebességgel) tuléli, a lelassult életfunkciókkal?

Udv Szöcs.

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
>
> Ha R1/R2 hibajat kelloen kicsire veszem (max. 0,3%), akkor ez a tuske lesz
> a hisztogram abszolut maximuma (szoval nagyobb, mint a harang
> csucserteke), mikozben a pup egy kicsit jobbra csuszik. Egyenletes es
> ketpupu hibamodellnel nincsen tuske, es ha csokkentem a hibat, akkor az
> egesz pup jobban csuszik jobbra, mint normaleloszlasnal, ami
> jozan paraszti esszel szemlelve valahogy logikusabb.

Nem lehetseges, hogy az egypupu, ketpupu stb.. eloszlasaid kozt mas
kulonbseg is van, pl. a normalis eloszlas amit veszel lenyegesen kisebb a
szorasa mint a tobbinek? Ha egy ugyanolyan szorasu ketpuput veszel (vagy
egyenletes eloszlasut) akkor nem jelenik meg tuske? Tudom hogy hulye kerdes,
hiszen ertelemszeruen adott hiba azaz szoras mellett beszelunk a kulonbozo
eloszlasokrol, de egy ugyanolyan szorasu normal es egy egyenletes eloszlas
kozt alig van kulonbseg, ezert nem ertem hogyan viselkedhetnek kulonbozoen.

Szamomra is meglepo egyebkent, hogy ilyen tuskes hisztogram jojjon ki,
mikozben az osszetevoknek szep folytonos eloszlasa van. Ez vagy azt jelenti
hogy valami programhiba van (pl. az 1-hez kozeli ertekek tul gyakran
kerulnek 1-re kerekitesre es igy gyakran elofordul hogy minden valtozo 1-re
kerekul amibol aztan a tuske jon, vagy valami hasonlo magyarazat), vagy
pedig jol modellezel es tenyleg az van ami kijon, ebben az esetben viszont
akkor nincs okunk idegenkedni vagy ketsegbe vonni hogy ez van, ha tuskes hat
akkor tuskes, ugy latszik a valo vilag ilyet is produkalhat, miert ne
lehetne akkor a konkret esetben is.

> Tehat ami engem
> erdekelne, hogy "igen, ilyen R1/R2 aranyt igenis szokas egyenletes vagy
> ketpupu eloszlassal modellezni", vagy "normaleloszlassal kell modellezni
> es a tuskere xy magyarazat van". A problema az irodalommal az, hogy
> "matching" cimszo alatt az altalam ismert irodalom mindig csak azt mondja,
> hogy "jobb, mint x% es mi a legrosszabb esetet szamoljuk", surusegfuggveny
> sehol. A masik tipusu irodalom meg ilyen ara'nyok preciz meresenek
> meroelektronikajaval foglalkozik.

Mint irtad, azt hogy vegulis az r1/r2 eloszlasa milyen lesz azt a
gyartastechnologia hatarozza meg. Ha csak annyit tudunk, hogy a gyartas
soran az ellenallasertek lassan fol-le ingadozik, attol meg az R1/R2
eloszlasa barmilyen lehet, ebbol kiindulva nem lehet modellezni meg nem
lehet levezetni hogy ketpupu lesz mert nem feltetlenul. Pl. a tozsdei
arfolyamok is ilyen bizonyos savban lassan ingadozo dolgok (leszamitva
amikor nem), es ha az egymast koveto napok arfolyamait nezed azokra nem
teljesul hogy az Xn=Xn+1 surusege ne volna a legnagyobb. Precizen szolva itt
egy sztochasztikus folyamatrol van szo, amirol csak annyit tudunk hogy egy
savban lassan ingadozik, de tobbet nem, es ez nem eleg a modellezeshez.

> Itt a 8. oldalon C1/C2 hibajara normaleloszlast vesznek fol, viszont az
> alatta levo kepben (mismatch vs. area) latszik, hogy a hiba nem lehet 0
> kozeperteku. Szoval nem ertem tovabbra sem.

Oszinten szolva nem ertem hogy az also abra mit jelent.

SB

Sziasztok!


Az SNR = -10*log10(a+b*(delta)^2) alaku fuggveny, ahol delta=1-R1/R2. Ez
egy egyszerusitett fuggveny, amibol nehany lenyegtelennek itelt tagot
kidobtam. Ezek a legrosszabb esetet nem befolyasoljak, de az eloszlast
igen. Ugyhogy tenyleg jo a Gauss-eloszlas is R1/R2-re.

Ugyhogy elnezest mindenkitol, akinek az idejet raboltam.

Udv,
marky