Kedves Sanyi es Szolt!
Elnezest kerek, hogy csak most reagalok. Nem ment ki a fejembol, csak
nem volt jo otletem. Nagyon konnyu volna reszemrol avval elintezni a dolgot,
hogy engem bizony a kommunizmus gondolkodoinak a rendszer bukasaig kitarto
partagsaga jobban zavarna. Ami egy hatasos erv, csakhat ettol meg kenyes
velemenyednek lehet joga.
Szolt, egyaltalan nem tudom aterezni a problemadat, ezert vitatkozni sem
tudok. Legfoljebb csak azt tudom mondani, ha en is ugy latnam, hogy valami
nem stimmel Heideggerrel, akkor megprobalnam beszerezni Sartre "Lét es
semmi" konyvet amit, ugyan a "Let es Ido" utan tobb mint husz evvel kesobb
jelent meg, talan magyarul soha, en nem olvastam, de azt tarjak Heidegger
hatasa igen erezheto ezen. Vagy olvass mas existencialistakat es ekkor mar
szetvalaszthatod, vajon a "nacinak" semikepp nem nevezheto iranyzat vonasa
az ami a gyanut taplalta, ettol raz ki a hideg, vagy Heideggertol.
Udvozlettel:
Kelemen Csaba
|
Kedves Math!
Bocs, hogy csak most torlesztem ezt az adosagom, piszkozatkent
varakozott egy ideje. Nehezen tudtam folytatni.
"az allaspontom eredendoen altal anos filozofiai, az eredmeny valoban
tudomanyfilozofia kozeli. ez kovetkezik a dolgok logikajabol, nem pedig
eleve szuklatokorusegbol."
Ujra atolvastam elozo leveleidet, s megprobalta ontologiad szerkezetere
bukkani. A tapasztalas , ismeret nalad megervelt, de meg is valami hianyzo
szerkezetnek a kovetkezmenyei volnanak, s sz ervekbol ezt nem tudtam
rekunstrualni. A valaszaimmal egyutt csak szaporodnanak az ervek, elorelepes
nelkul. Arra szamitok, hogy majd Attilat is bevonva kialakulhat valami. Igy
a fenti alltasodra csak azt tudom mondani, hogy megokolt ugyan de nem latom
az alapjait. Attilla viszont tett egy lepest ebben ami szerintem ebbe az
iranyba mutat.
Nos en a Letet vaszonnak, (ures papir metafora attilanal) kepzelem,
amelyik kepes onmagabol mintakat kiszoni, s ezeket sokszorozni, onkatalizalo
folyamatkent. Ami altalanos abban az ertelemben, hogy a kezdeti mintakbol
osszeadodo nagyobb mintakra is vonatkozik. Ebben nyilvanul meg a Ter teremto
ereje. Barnilyen szinten vizsgalva a mintaknak jellemzo tulajdonsaga, hogy
hasontarsaikkal, egyfajta harmoniara torekednek egy nagyobb abra
megalkotasara. En ennek a harmonianak dinamikajat nevezem tapasztalasnak.
Ezt megprobalom a Te egyetemes fizika kepedhez igazitani. Igy nalam mar
a puszta anyagi reszecskek is tapasztalattal birnak fenti fejlodes
kovetkezmenyekent. Az elo - reszecskek tapasztalata a biologia-evoluciobol
szerzettek. A tanult kepesegek koztuk az erzelmek megint egy magasabb minta
egyseg az elobbiekbol, ezek tapaszta egyfajta ontudatlan allati termek, mig
az ezekbol szervezodo egyseg a tudat "tapasztalata" tudati.
Azt gondolom, hogy egy minta "tapasztalatait", foleg vagy csak kizarolag
ezt most nem latom, a vele azonos szintuekrol szerzi. Igy ertelmezem a
megmyilvanulas kulonbozo fokait. Aminak az a kovetkezmenye, hogy letsikokrol
beszelhetunk amelyeken a "a nyilvanvalo", mas es mas a tudatnak peldaul
tudati.
Nekem ebbol az kovetkezik, hogy mindegy az, hogy milyen szintjerol
beszulunk a letnek, a letezok kozt, vagyis a mintak kozt szuksegszeruen
kialakul az adott szinten az oszhang, az altalanos harmonia elv szerint.
Vagyis nem kell ugy gondolnunk, hogy az erzelmi megmyilvanulas kisebb
nyilvanvalosaggal bir mint a fizikai, mondvan a biologiai es fizikai sikok
kozvetitesevel hat, igy torzitast szenved el. Szerintem ez lenyeges
kulonbseg velemenyunk kozt.
" az, hog yki kinek rokonszenves lehet egy filozofiatorteneti kerdes, es
ilyen ertelemben errol is el lehet itt csevegni. viszont szerintem nem az
hozzaszolok izlesvilaga volt eddig a kerdes."
Szerintem az izles pont olyan mint a vallas: nem magan ugy.
"multben es ma es a jovobenis az olyan fajta gondolkodok fognak tovabbvinni
minket, akik esetleg a korszellembol kilep
ve, de ertelmes, kovetheto, reprodukalhato, tehat modszeres uton bovitettek
tudasunkat."
Szerinted ez igaz Jezusra vagy Szokrateszre? Nem tudom eldonteni.
"a becsuletesseg fontos. es ha valamit allitasz az igazsagallitasanak
igenyevel, akkor a becsuletesseg pontosan az kivanja, hogy az a dolog
ertelmes legyen, es ehhezmeglegyen az alapod. eppen ez fogja megkovetelni a
becsuletes gondolkodotol a modszeresseget es a fogalmi rendszer rogziteset."
Lehet, hogy felre ertelek de szerintem a "modszeresseg es a fogalmi
rendszer rogzitese"-vel az eddig elt filozofusoknak csak kis hanyada elt.
Mert eddig nem kellet. Itt a becsuletrol volt szo, aminek jelentese azert
annyira nem valtozott, hogy ilyen kovetelmenyeknek is eleget kelljen tennie.
"nem utasitom el a valamilye gondolkodasi szint folotti metaszintet, azaz
minden rendszernek egy meg altalanosabb rendszerbol valo vizsgalatat."
Orulnek annak, ha nekiesnel Ocham borotvajaval az "ismeret
elmeletednek". Szerintem keves fogalom szerepel itt, azert nem latszik
lehetetlennek.az
"ami altalanosan elfogadott jelensegek kel kapcsolatos, es ertelmesnek
mondhato. az ertelmesseg feltetele, hogy tudjad, mit jelentenek a szavaid,
es ennek megfeleloen pontosanmeg tudd mondani, mit jelent a kerdes, es
mifele valaszlehetosegek lehetsegesek."
En a logika szerepet csak mint eszkoz latom, s felhasznalasi koret meg
nem tudom meghaterozni. En a megnyilvanulast neveztem a tudas alapjanak.
Udv
Csaba
|
