Lajos:
"Nem ketlem, hogy leteznek nagyon bonyolult transzformaciok. De ezzel nem
cafol
od hogy kodolas nincs kod nelkul, legfeljebb bonylult transzformacioba
rejted a kodot. Ilyen peladul az iteralt fuggvenyrendszerekkel valo kodolas. A
gond
nem itt van."
azt jelenti, hogy van kodolas kodtabla nelkul, es hogy ilyen esetekben a
kod(ta
bla) es a kodolas nem valaszthato el egymastol.
"A gond ott van, hogy az informacio, amit az agy feldolgoz, jelentessel
bir, es
az elmeletek szerint a jelentes szetesik alkotoelemeire, es az egy
kulonbozo resze kell hogy fedolgozza (legalabb is a halozat elmeletek erre
keny
szeritik az
agyat, hiszen a resz es al-halozat speciolizalodik bizonyos funckiokra."
de a specializalodas az agynak csak egy nagyon durva, nagylepteku
sajatsaga. ug
yanigy megfigyelheto az is, hogy az agyban bizonyos dolgok egyaltalan nem
lokal
izalhatoak, hanem elosztottak. ugye itt szoktak a hollogramm hasonlatot hozni.
de egy frekvenciatartomanybeli kodolas is eleg jo pelda.
"Utanna az agy kepes szitetizalni a feldolgozott informaciot. Mivel a ket
dolog
terben is es idoben elvalasztodik egymastol, az agynak valamifelekeppen tudnia
kell kovetni az informacio utjat, es nem oszekeverni mondjuk a ket kepet, amit
ugyan azzal a szemmel de 30 evvel kesobb lattam avagy csak felideztem a
memoria
mbol."
hmmm elkepzleheto, hogy nem is tudjuk mi azt olyan jol elkuloniteni,
illetve le
het, hogy interpretacio kerdese. azaz nem eltarolva van, hanem real time
alkotj
uk ujra.
ja jut eszembe, ez is igaz a memoriara altalaban. ujabb kutatasok szerint
nem p
assziv, hanem aktiv. tehat nem elohivjuk az emleket, hanem ujraalkotjuk.
"Pusztan pozicionalis informacio nem lehet magyarazat, hiszen az
agyserulesek e
gyreszt fantasztikus gyogyulassal jarank (erre a problemara szulettek a
hologra
fikus
memoria modellek, amik valojaban nem is modellek, hanem csak konstataljak a
meg
figyelest mint letezot), masreszt fantasztikus funkiovesztesel is jarhatnak."
huha. en ugy ertelmeztem, hogy amit te "token" nevvel illetsz, az valami
egysze
ru kodtabla. es a hollogram modellek ennek pont az ellenkezoi.
" Raadasul itt van a szinesztezia nevu
betegseg, ahol az agy huzalozasa a legjobb tudomasom serint "normalis," de
az e
rzetek teljesen masok, mint a 'normalis " emberekben."
normalis esetben ezek lehetnek asszociaciok.
" Avagy a fantom fajdalom esete, amikor nem intakt a huzalozas, es a
pozicional
is informacio nem ad
magyarazatot ra,"
de, pont az adhatna ra egy magyarazatot. ugyanis ha a pozicio kodol, akkor
a ve
gtag levagasa utan, barmilyen nem normalis modon letrejovo inger
menetkozben az
idegpalyan kivalthat hasonlo fajdalom erzetet.
" annal is inkabb mivel a megfigyelesek szerint a kieso vegtaghoz tartozo
agyte
ruletet mas funkciok bekebelezik."
a kieso vegtaghoz kapcsolodo erzekelest feldolgozo teruletek mas teruletek
rova
sara osszezsugorodnak. bekebelezesrol nem tudok, csak olyankor, amikor
valaki u
gy szuletik.
"de meg szomorubb lehet az egykutato, mert az ilyen
esetek cafoljak a pozicionalis informacio megorzodeset csakugy mint a
tokenek l
etezes et."
arra mutatnak ra, hogy valami osszetett, bonyolultabb kodolasi folyamat
van. de
arra nem, hogy nincs, arra meg vegkepp nem, hogy mindez nem az agyban tortenik
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)
|
Szia Zoli!
>> A mult nyomai egzakt (azaz egyertelmunek elfogadhato )
>> idofuggveny pillanatertekeinek tekinthetok.
>Halandzsa. A "mult nyomai" nyilvan anyagi objektumok, mig az
>"idofuggveny pillanatertekei" nyilvan nyelvi (matematikai)
>objektumok.
>Anyagi objektumokat pedig finoman fogalmazva nem esszeru nyelvi
>objektumoknak tekinteni, ugye?
Kicsit bonyolultabbnak latom. A multbeli esemenyek nyomai
ugyan anyagi objektumok, de agyunkban kepekkent jelennek
meg a megfeleloik. ( a vakoknal pedig talan kepzeletben
kitapinthato 'kisplasztikakkent' ?)
S a kepek bizony matematikai objektumok.
>> Amikor a jovot latolgatjuk tamaszkodva a rendelkezesunkre
>> allo, tablazattal adott fuggvenyre, olyankor extrapolacioval
>> probaljuk megjosolni a jovo esemenyeit.
>Ertem: tehat a "jovo" nem extrapolacio, hanem csak az az
>extrapolacio, amikor a jovore gondolsz a tablazataidat alapul veve.
Igen. Sejtem mi a gond. Az extrapolacio egy tevekenyseg
mint pl. a spekulalas, melynek eredmenyere azt mondjuk
spekulacio.
Az extrapolalas eredmenyere viszont nem mondjuk, hogy
extrapolacio, mert az maga a tevekenyseg, hanem extrapolalas
eredmenyet kell irni. Rendben, koszonom.
>>Nem tudom, de gyanitom az sem kozertheto, amit most idezek...
>Az en hibaim nem tesznek teged hibatlanna ...
A fordulat reszemrol nem az altalad velelmezett hibam eltorpitesere
iranyulo probalkozas volt, hanem burkolt celzas
arra, hogy vizsgald felul iteleted, hatha a 'kozerthetoseg-analizator'
kozpontod eppen akkor massal volt elfoglalva, amikor kijelentesemet
olvastad. :-)
Udv: zoli
|
