>Máriá-t meg Krisztus óta ismerjük. A lényeg ezekben a szavakban rejlik.
>Lehet,
>hogy neked beugrik olyan fordítás, ami lényegesen találóbb és szebb.

>Üdv,

  >awender


Nem mindig mehet az ember a sajat esze utan, meg akkor se, ha en ugy
gondolom, hogy talaltam egy jo forditast, ami az osszes eddiginel jobb:-)))
Ha az idegenvezetoi vizsgan kiderulne, hogy a Mariatrost templomnak lenne
egy magyarban megrogzult neve, es azt en nem tudom, akkor az elegge nagy baj
lenne.  Fokeppen ha a tolmacs, aki csak egy beszelgetes kereteben
vizsgaztat, egy szorozo valaki.  Nagy valoszinuseg szerint egyaltalan nem
lesz szorozo, na de megis.......  Szerencsere a grazi epitmenyek nem annyira
hiresek-nevesek, hogy tul soknak lenne megrogzult magyar neve, amit csak es
kifejezetten egyfelekeppen lehetne mondani:-)))

A Vigasztalo Maria nekem nagyon tetszik, de Balazs pld szovegkornyezetben
mast talalt.  Normalis vizsgaztatonal mindkettot meg lehet emliteni:-)))

Udv
Vica

Ha mar Csehorszag mellett mas orszagok is szoba kerultek, meg egy 
erdekesseg: a magyar "Franciaorszag" ketszeresen orszag, nemde? Onmagaban 
"Francia" (Frankia) is lehetett volna orszagnev, lasd: Anglia, Albania stb.

Lezo

>   Én is így voltam vele. Valószínûleg egy agilis szerkesztõ
> lehetett a háttérben, aki már nem söpör olyan jól (vagy nincs ott), 
> mert alkalomszerûen a Fehéroroszország is elõfordul újabban.
Vagy még az is lehet, hogy az agilis szerkesztõhöz eljutott az
akadémiai Földrajzinév-bizottság határozata, mely szerint a hivatalos
név a Fehéroroszország.

>   Mártonfi Attila majd megnézi -- ha megkérjük rá --, hogy a
> Fehéroroszország-e a régebbi magyar elnevezés, vagy a Belorusszia,
> de szerintem az elõbbi.
Cédulát nem tudtam nézni, de korpuszból a következõket látom: a
fehérorosz szó elsõ adata 1940-es, különírva van kétértelmû adat
(fehér orosz síkság) már 1916-ból. A nagyszótári korpuszban egyetlen
fehér-oroszországi adat van, az is 1989-bõl.
Belorusz mint népnév 1939-bõl, Belorusszia 1992-bõl (szerintem én
magam korábban is használtam már :-)) ). Belarus kezdettel egyáltalán
nincs semmi. Az év nélkül kiadott, de Trianon utáni és elsõ bécsi
döntés elõtti Cholnoky-atlaszom a Fehér-Oroszország alakot írja.
Megnéztem e korszakból legalább tíz idegenszó-szótárt, és egyikben se
volt belorusz, beleértve a kimondottan ötvenes évekbeli kiadványokat
is.


Üdv:
Attila

SÁNDOR

> Ezt annyiban helyesbitenem hogy ha a "hivatalos" nyelv nem is
> ismeri, egyre gyakrabban lehet hallani a Tchéquie szot a République
> Tchèque helyett.

  Fölírtam. :)

> Nem igazan latom miert lenne santa. A hollandok sem szeretik ha
> Holland-nak becezik az orszagukat the Netherlands helyett, mivel
> Hollandia csak az orszag egyik tortenelmi tartomanya.

  Oké, Tied a pont...

> "Magyarok! A nemetek orszagunkat Ungarnnak, ehsegfoldjenek hivjak!"

  :)

GÁBOR

> Ez a "de cocus" valamilyen latin zsargon ?

  Többé-kevésbé. Kókusznak az ember fejét hívjuk, tehát de cocus: az
emberek fejében találhatóan. Most találtam ki. :)

> Termeszetesen nem tagja. A dél-ciprusiak nem arra szavaztak, hogy
> Észak-Ciprust felvegyék-e vagy sem, hanem arra, hogy egyesüljön-e a
> két ország vagy sem.

  Oké, de ha nem ismerjük el a másik felét másik országnak, akkor nem
tudunk egyesülni se vele, tehát nem szavazhatunk ez ellen... :)

TAMÁS

> Errõl angolul tudóknak ajánlom a Wikipedia egyik cikkét:
> <http://en.wikipedia.org/wiki/Czech_lands>;, ezzel most egyetértek.

  Rányomtam, mindjárt olvasom.

> Egy és osztatlan ország Prága központtal. (Igazából 1969-tól volt
> önálló Csehország és Szlovákia, de ez nem mûködött: se belül, se
> kívül nemigen vettek róla tudomást.)

  :o

> (Egyébként a Belarusz önmagában nem lenne kárhoztatható, hiszen van
> hasonló név, azaz amelyik országnévre jellemzõ végzõdés nélkül való
> és azonos a népnévvel: Japán. Csak minek a régieket felcserélni egy
> kevésbé komfortos újjal...)

  Ehm... ez így nem egészen pontos. Belarusznak _õk_ hívják a
népüket/nyelvüket/országukat, Japánnak viszont _mi._

> Mártonfi Attila majd megnézi -- ha megkérjük rá --, hogy a
> Fehéroroszország-e a régebbi magyar elnevezés, vagy a Belorusszia,
> de szerintem az elõbbi.

  Szerintem is, de ettõl még nem tetszik jobban. :)

> Szerintem a török legalitása nem tér el (vagy nem kellene eltérjen)
> az írétõl: én a kettõt egyformán kezelném.

  Igen, így cselexem. Amúgy a török nyelv felvétele vagy kihagyása
igazából idõleges probléma, ha Törökország is belép az Unióba, akkor
teljes mértékben indokolt lesz a nyelv felvétele, no meg vele együtt a
románé és a bolgáré; egyelõre viszont a két utóbbit kihagynám, ahogy
az országokat is. Majd egy késõbbi kiadásban. :)

> Emiatt Ciprus jogilag "még osztatlanabb", mint lett volna a sikeres
> népszavazás esetén, tehát az északi része jogilag "méginkább benne
> van" az EU-ban.

  Juhé. Nyitni kéne errõl egy külön threadet, Gábor kizárta õket...

> Egyszerû, praktikus oka van: ez volt az ára, hogy Görögország
> elfogadja a mi felvételünket (és a többiekét).

  Aha, keveset néztem mostanság tévéhíradót.

  Köszi a magyarázatot bh-mh ügyben, kicsit kitisztult a pék.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Májusi kirándulás – novella az idõgéprõl (folytatása: A molekulátor)
Orszagos kerdesekben mindig analfabetanak neznek. Csak X-et rajzolhatok.