Thus spake HIX TUDOMANY:

> Az elektronikus analóg számítógépeknek szokott lenni 
> potenciométereket tartalmazó részük, kezel?felületük. Ez 
> programtárolónak is tekintheto. De megoldható, hogy potméterek 
> helyett foto-ellenállásokat használunk, lyuggatott fedomaszkon át 
> világítva meg ezeket. E lyuggatott lap nem más, mint lyukkártya. 
> Így jó? :)
> Hasonló módon lehetne  programot megadni digit gépnek.

Ez mar kezd hasonlitani a szamitogepre, de megjegyzem hogy az ugyanezt
tudo, csak az analog konfiguraciot lyukkartya helyett elektronikus
memoriaban tarolo TRAC-ot nem hivjak analog szamitogepnek.

> Probi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Nyugi, minden a legnagyobb rendben csuszik ki a kezeim kozul"

Sziasztok!


Ferenc irta:

: Hehe :) Nekem sem tul szimpatikus. A C helyett te mit hasznalnal?
: Assembly, vagy valami egyeb magas szintu nyelv?

Pl. ADA.

: Van itt egy kis keveredes. Van ugye az oszcillatorod, amit vizsgalni
: kell. Egy 'analog szamitogep', illetve szimulacio nem azt jelenti, hogy
: megepited az oszcilltort, es azt mericskeled. A repulogep-szimulator sem
: ugy mukodott, hogy megepitettek a repulot, teliraktak szenzorokkal
: stb...

De csak azert nem, mert tul bonyolult/nem megvalosithato. Visszajutottunk
a kiindulasi ponthoz, miszerint az eldobott tollaslabdat leginkabb az
eldobott tollaslabda modellezi. Nekem pl. jo analog modell lenne az
oszcillatort diszkret alkatreszekbol megepiteni integralt alkatreszek
helyett, de egyreszt nincsen olyan tranyo, msareszt a parazita kapacitasok
is 2..3 nagysagrenddel nagyobbak. Az analog pontossag boven eleg lenne,
mivel az integralt alkatreszeknek jo nagy szorasa van, tehat a
kapcsolassal ugyis le kell fedni egy nagy parametertartomanyt.

: Kell csinalni egy kartyat, amin mondjuk 16db Analog Devices gyartmanyu
: BlackFin DSP szamolgat. Arban is olcsobb mint az analog megoldas,
: pontosabb is, es biztos vagyok benne hogy gyorsabb
: is lenne! A melo pedig ugyanakkora.

Meg kellene meg programozni az aramkori szimulatort is. Ha megnezem egy
BSIM3 tranyomodell forraskodjat, tele van numerikus matematikai trukkel.
Egyebkent egyaltalan nem vagyok biztos benne, hogy a digitalis pontosabb.
A szimulacioban integralasi eljarastol es idolepestol fuggoen az
oszcillator amplitudoja hol 1,5V hol meg 2V. Nem veletlenul ajanl az
irodalom minden ravasz idolepes-meghatarozo algoritmus helyett 1/(f*Q)
-val aranyos max. idolepteket beallitani. A problema tobbek kozott abbol
ered, hogy az oszcillator elindulasahoz a jelenlevo termikus zaj kell.
Digitalis szimulacional a numerikus zaj olyan, hogy tobbnyire nem indul el
az oszcillator, nekem kell egy kezdolokest adni neki. Ez eleve kizar
minden normalis modellezest (tranziens szimulacioba feher zajforrast
beletenni pedig meg jobban lelassit mindent, ha tud egyaltalan ilyet a
szimulator). Digitalis aramkoroknel tudok ilyesmirol, egy uj Pentiumot egy
szekrenynyi FPGA-val emulalnak gyartas elott valami 10..20MHz-en, kb. 1
oraig bootol a Windows rajta. :-))

Kozlekedesi lampa:
: Semmi ilyesmi. Olyan relek vannak bennuk, amik nem ragadhatnak be.
: Ugynevezett elso osztalyu relek. Ha megis beragad, akkor sanyi.
: Ennyi a trukk... Analog semmi sincs. Ugyanez a vasutnal.

A vasutnal a klasszikus analog a villogo piros lampaban a forralt higany.
Egyebkent kb. 10 eve volt egy baleset a nemeteknel: a keresztezodesben
mindket iranynak zold volt, ezt tobb tanu egymastol fuggetlenul allitotta,
tobbek kozott egy rendorjaror is (akinek egyebkent per definicio mindig
igaza van), aki veletlenul arra jart. A birosagon a S***ens
"bebizonyitotta", hogy mindenkinek erzeki csalodasa volt. :-(

Atomeromu vezerlokozpontjahoz talan sugarzasallo ketyerek is kellenek (ha
'felrobban' az egyik blokk, a tobbit meg le lehessen normalisan allitani).
A mechanika eleg jol birja a sugarzast, a szilicium mar kevesbe (lasd
radiation-hardened technikak az urszondakban).


Udv,
marky

Sziasztok,

  Ennel azert kicsit bonyolultabb a kerdes. Tobb lepcsos a folyamat:

1. Alapproblema: Adott egy teljesen homogen (mindenutt ugyanolyan)
anyageloszlas. Megkerdezzuk mi tortenik. A problema egzaktul megoldhato,
ez a 'tagulo' vilagegyetem (persze lehet zsugorodo is).

2. Alapproblema perturbalasa: legyenek *nagyon kis* suruseg ingadozasok,
ne legyen teljesen homogen (izotrop, stb.) az anyageloszlas, de majdnem.
Ekkor perturbacioszamitast lehet vegezni. Azaz meg lehet mondani
*kozelitoleg*, hogy a megoldas mennyire kulonbozik az elobbi egzakt
megoldastol. Praktikus okokbol a Fourier tranformaltra szoktak
csinalni. Megnezve a tulajdonsagait a vilagnak (kezdeti feltetelek, stb.),
az jon ki, hogy ez a perturbacios modszer mukodik bizonyos meret felett.
Azaz Fourier terben eleg nagy hullamhossz felett. Ez nagyon nagy emberi
merettel nezve (kicsit galaxis halmazok tipikus merete felett van).

3. Ennel sokkal kisebb skalakon viszont az egesz tagulast siman el lehet
hanyagolni, az erok olyan picik. Itt tulajdonkeppen Newtoni gravitacios
szamolasok sokszor megteszik (ami persze hataresete az Einsteni ALt.
Rel.nek).

4. Az atmeneti tartomany eleg remenytelen. Anno kituztem Eotvos versenyen
egy feladatot: ket tomegpont (nagyon kis tomegu) legyen egymashoz
kepest nyugalomban. Mi fog tortenni? Latszolag nagyon egyszeru feladat, de
nagyon nem az. 

Gyula