Szlavnits Laszlo utleirasanak 6. resze
Elozo levelemben igyekeztem vazlatos kepet adni az angkori korszak
elotti idokrol, Indokina etnikai viszonyairol, s megprobaltam kedves
olvasoimat egy olyan setara invitalni, melynek egyes allomasai a khmer
tortenelem jelentosebb esemenyei, szemelyisegei voltak. lattuk, hogyan
emelkedett ki a szamos kornyekbeli allamalakulatok kavalkadjabol es
valt Indokina spiritualis - kulturalis - igazgatasi kozpontjava az
angkori Khmer Birodalom. Emlitest tettem Angkor jelentos uralkodoirol,
birodalomepito erofesziteseikrol es haboruikrol. Lattuk, hogyan s miert
omlott ossze szinte egyik naprol a masikra ez a csodalatos kulturat
teremtett birodalom.
Leveleim 3. reszeben azt szandekozom bemutatni, hogy mi tortent Angkor
630 eves aranykora utan, hogyan "fedezte fel" a nyugati vilag a maga
szamara Angkort, majd elkezdjuk setankat, s egyik szentelyrol a masikra
haladva igyekszem majd - legalabbis virtualisan - bevezetni olvasoimat
Angkor Thom, a Fovaros gyonyoruseges templomainak titkaba.
Setank soran meglatogatjuk majd a Bayont, a Bapourit, az Elefant
Teraszt es a 'Lepras' Kiraly (Jama istenseg) Teraszat.
Mielott azonban elindulnank, ugorjunk vissza az idoben ot es fel
evszazadot!
Elhagyatva, elfelejtve es megtalalva
A Khmer Birodalom a thaiok 1431-es megsemmisito csapasa utan ugyan
osszeomlott, Angkor csodalatos epitmenyei azonban dacoltak mind a
hoditokkal, mind az idovel. Volt - es van - azonban ket olyan tenyezo,
amellyel meg ezek a grandiozus epitmenyek sem vehettek fel a versenyt:
ezek pedig, kedves olvasom, az indokinai dzsungel es az ido. A XV.
szazad kozepe tajan teljesen elneptelenedett Angkort lassan magaeva
tette az esoerdei vegetacio. Hogy milyen hihetetlen, szinte
'foldonkivulinek' tetszo szimbiozis jott letre a kotemplomok es a
hasadekaikbol eloburjanzo oserdei fak kozott, azt szavakkal leirni
nemigen lehet. Nem csoda hat, hogy az alatt a negyszaz ev alatt, amig
Angkor mindenfele emberi befolyastol mentes Csipkerozsika-almat aludta,
az oserdo teljesen a magaeva tette a varost es az egykoron pompazatos
technikai -- ma azt mondanank: high tech -- szinvonalon megepitett es
diszitett epuletek legtobbjet a millimeteres zugaikban megtelepedett
magvakbol kisarjadt es tobb meteres atmerojuve terebelyesedett, sokszaz
eves fak szabalyos romhalmazza tettek. Mindezt azonban ma mar jobbara
csak a misztikus es fennseges Ta Prohm templomaban lathatjuk.
De hogyan szerzett tudomast a vilag egyaltalan errol az elhagyatott es
elfeledett csodalatos vilagrol, az 'oserdo Atlantiszarol' ?
A legtobbet valoszinuleg egy bizonyos Henri Mouhot nevu francia
termeszetbuvarnak koszonhetjuk: skot felesege kozbenjarasara jelentos
anyagi tamogatast nyujtott a szamara a brit Royal Geographic Society,
mely lehetove tette, hogy 1858-ban Szingapur erintesevel Kambodzsaba
utazzon, ahol a D.O. King angol utazo 1850-ben megjelent beszamolojaban
elragadtatassal emlegetett Angkort szandekozta folkeresni es leirni. "A
templom maganyosan all a dzsungelben, s bar megroggyant, de tulsagosan
is ep ahhoz, hogy romnak nevezhessuk. Ez a templom egy olyan emberfaj
relikviaja, amely az ott ma elo nepnel osszehasonlithatatlanul
fejlettebb volt a muveszet es tudomany valamennyi agaban." - irja King
a Royal Geographic Society szamara irott egyik leveleben.
Mouhot ekkor mindossze ket honapot toltott Kambodzsaban, de 1860-ban
visszatert es ekkor mar reszletesen leirta Angor Watot es nehany kisebb
templomot. Idokozben Franciaorszag protektoratusava tette a vedtelen es
gyenge Kambodzsat, kiveve azonban az orszag nyugati videket - az
Angkort is magaban foglalo Siem Reap valamint Battambang tartomanyokat
- amely ekkortajt sziami fennhatosag alatt allott. Tevekenyseget,
melyet a francia uralom elosegitett, Mouhot 1861-ig folytatta s
beutazta Kambodzsa es Laosz europai ember altal addig sohasem latott
videkeit. Laosz egykori - ma a vilagorokseg reszet kepezo -
fovarosaban, Luang Prabangban azonban a tropusi sargalaz elvitte.
Jegyzeteit huseges munkatarsai hazajuttattak a Jersey szigeten elo
ozvegyehez, aki azokat a Royal Geographic Society segitsegevel 1864-ben
kiadatta. Levelem irasakor magam is sokszor fordulok Mouhot sokat
idezett, elvezetes stilusu es preciz leirasaihoz.
-------------------------------------
(folyt. kov.)
A kapcsolodo fenykepek a http://www.azsia.net lapon, a Fenykepek
szekcio alatt tekinthetok meg.
Udv,
Guczo
|
Sziasztok!
Május hónapban 4 hétre Ausztráliába utazunk (2 felnőtt, 1 gyermek). Olyan
szállást keresünk, ami megfizethető és lehetőség van főzni a gyerekre
(apartman, apartmanhotel, vagy családi elhelyezés).
Kérem, akinek ilyen jellegű infója, tapasztalata, kapcsolata van, írjon -
magánba is!
Ezer köszönet: Andorka
|
