Ez a levél a hintaágy lábát hajlítgató "szellem" kapcsán jött. Itt a
válaszom:
>>>Kiss István írta a #2056 levélben.
>Végül arra a gondolatra jutottam, hogy lemegyek a szintemre, és
megkérem
oket, hogy hagyjanak békén. Így is tettem. Csapatostól jöttek,
kiabáltak,
hogy hallgassam meg oket. A Ghost c. film élethûen adja vissza ezt a
részletet. Végül megértették, és elmentek. Azóta többnyire békén
hagynak.
>
>>> A Halál Angyalának tanításai alapján a következõ lett volna a
feladatod, ha
nem ijedsz meg a események hatására, illetve ha nem az ésszerûségen
gondolkodsz, hanem elfogadod a "kísértetek" létezését. Vagyis azt,
hogy nem
minden ember megy tovább a halála után, hanem itt reked a Köztes
Létben,
mint kísértet. Egyébként érdekes a meglepõdésed, mert hiszel az elõzõ
életekben, tehát akkor lehet a két élet közt is valami tartomány ahol a
Lélek van, amíg újra, meg nem születik.
- Nem idõrendi sorrendben írok. Ekkor már túl voltam ugyan az elsõ
elõzõ élettel kapcsolatos élményen, de nem hittem benne. Még sok év
telt el, amíg maradéktalanul elfogadtam.
A szellemekrõl pedig akkor azt gondoltam, hogy nincsenek. Nekem
inkább elmebajos állapotnak tûnt az egész, mint megtiszteltetésnek.
Én komolyan azon gondolkoztam, hogy normális vagyok-e még?
> >> Elsõ lépés mindig a Lélek tudatosítása. Meg kell magyarázni neki,
meg kell
értetni vele, hogy õ már nem él, meghalt, és tovább kell mennie. Nincs
értelme itt a Köztes létben kóborolnia, ami számára ráadásul
szenvedés. A
következõ lépések attól függenek, hogy õ mennyire fogadja el ezeket
az
ismereteket. Segíteni kell az õt megkötözõ, itt tartó problémák
feldolgozásában, az elengedésben.
- Kb. egy évvel ezelõtt csoportostól jártak hozzám a frissen meghalt
emberek lelkei. Éjszaka, amikor felébredtem, nem lehetett visszaaludni
tõlük. Tele volt a nappalim velük. Tényleg nem rosszindulattal jöttek,
hanem nem tudták hova tenni magukat.
A Föld minden tájáról jöttek. Elmesélték a történeteiket.
Volt, aki azt panaszolta, hogy végre most milyen jó nõ volt, élvezhette
az életet, és nagyon zokon esett neki, hogy korán meg kellett halnia.
Én végül is csak nagyon keveset tudtam segíteni nekik. Elmondtam,
hogy már halottak, és menjenek tovább.
Igazából nem tudtam, hogy mit kezdjek velük.
>>> Volt olyan esetem ahol személyesen kísértem át a Lelket a
Fénybe, mert
egyedül félt neki indulni. Természetesen miután "átadtam" az õt váró
Fénylényeknek, én visszajöttem. Volt akit szellemi segítõ kísért át.
- Nekem meg olyan esetem volt, ami miatt eltiltották õket az én további
látogatásomtól. Jött egyszer egy házaspár, valahonnan Amerikából.
Szépen ültek az ülõgarnitúránkon. Elmondták, hogy balesetben haltak
meg. Az asszony már jóval hamarabb, mint a férje, de a férj még az
intenzíven volt, és azt kérték, hogy legalább a férjet élesszem fel. Azzal
indokolták, hogy két gyerekük van, és legalább az egyikük
felnevelhesse. (Ezzel meghatottak, mert nekem is két gyerek van.) Nem
tudom honnan vették, hogy ez megoldható, de megtettem, mert a
pránanadiban ez is lehetséges, ha az illetõ szellemi vezetõje ehhez
hozzájárul.
Aztán jó nagy letolást kaptam fentrõl. Megmutatták, hogy tolókocsis
nyomorék lett belõle, és nemhogy hasznára lehetne a gyerekeinek, de
még csak külön kolonc a nyakukon.
Ebbõl megtanultam, hogy csak személyes ismerõsömmel, vagy azzal
tehetek ilyet, akit én az orvosi halál beállta után 20 percen belül találok.
Van még egy másik veszély is. Aki így jön vissza, annál bizonyos
agresszív viselkedések felerõsödnek.
Ilyen esetekrõl viszont már hallottam hiteles beszámolókat nadis
mesterektõl.
>>> Képzeld el az õ helyzetüket. Végre egy ember aki látja õket, és
akihez segítségért fordulhatnak. Szóval ha lehet, és nem okoz gondot,
ne
zárkózz el a segítség adástól, meglátod nagyon szép, érdekes,
tanulságos
élményben lesz részed.
- Végre egy ember, aki le tudta nekem írni, hogy mit kell tennem
hasonló helyzetben! Ilyen részletes útmutatást még senkitõl sem
kaptam!
Nagyon szépen köszönöm. Hamarabb kellett volna megismernünk
egymást.
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
ui.: Ezt a levelet este írtam, az utóiratot most. Megszûnt az eltiltás.
Éjjel már újabb csõdület várt a nappalimban. Valami túlvilági hirdetést
adtak fel? Honnan tudták, hogy megint jöhetnek?
Mindegy. Megint itt vannak.
|