>felado:
>>At kellene tanulmanyozd Benko Laszlo kiserleteit is,..
>Nekem viszont van okom derülni: amíg az egysíkú relativisztikus
>körmozgás nincs kivesézve különféle mechanikai tulajdonságú
>anyagokra, a sokkalta bonyolultabb mozgásformákra kár is kitérni.
Kedves Zoli,
Nem ertem miert paradoxonokkal kutatod a korforgas tulajdonsagait.
Hisz ahogy Jozsi is irja, ugyanaz sikban, azaz egyenes szakaszon is
felvetodik, (ervenyes):
>felado:
>Hm...ez nem a teljes valasz: a paradoxon ugyanis igaz nyilegyenes
>palyan is, amikor a tobbi mozdony nem mozog az ovehez kepest.
>A forgas meg me'g egy kulon raadas - bonyolult, de ide nem is kell.
A korforgas mas tulajdonsaga pedig, hogy tokeletesen imitalja,
utanozza a gravitaciot. Tudjuk hogy ter-tomeg viszony, de..
Lehetseges, hogy megiscsak 'utkozesekrol' lenne szo?
Ej, ha ennek a forditottjat is elo tudnank idezni..
Az igazsag, hogy a ter mibenletet nem tudjuk, csak korvonalazzuk.
Ahany velemenyt hallottam vagy olvastam eddig, mind elter. Ettol
fuggetlen O mindenutt jelen van, cselekszik akaratunk ellenere.
Udv. Csaba.
|
Kedves Jóska!
Sikerül mégis korábban írnom.
>talan foloslegesen bonyolitod a vonat-paradoxont a forgassal.
Az egyszerre indulás könnyebben beláttatható így, minthogy
központi fényjel vételekor kezdik a gyorsítást egységesen a
masiniszták.
Megjegyzem, a gyorsítás alatt mindenki rövidültnek látja a maga elotti
teret s az elottes mozdonyokat is - saját térgörbületében csücsülve.
A talpfák surusödni kezdenek - számukra, szerintük. (a kerekek pedig
folyamatosan csúszásban vannak)
Maguk mögött fordítva - tehát megnyúlt teret észlelnek - s amint a
gyorsításnak vége, akkor lesz elol-hátul 10m hézag a mozdonyok közt
az egymást közvetlenül követo masiniszták szerint. A pálya távoli
részén viszont sokkalta kisebb hézagokat látnak és rövidke
mozdonyokat.
Extrém sebességen a pályát torznak (közelítoleg ellipszisnek) méri
minden pályán haladó, amíg 'centrifugális ero' nem tapasztalható.
Ha már igen, akkor az általános relativitáselmélet szerint
a masinisztája szerint a mozdonya görbe lesz , s szerencsésen épp
annyira görbe _gyakorlatilag_, amennyire a sín is. A sín görbesége a
kör kontrakciójával indokolható, míg a mozdonyé a centripetális
gyorsulással.
Nem kell tehát tartani a hosszú mozdony kerekeinek kiugrásától - a
már esetleg tukanyarként ívelo sín esetén sem. (amit repülogép pilóta
lát leg-görbültebbnek, s a mozdonyt pedig forgónak találja maga alatt)
A pályamenti kiskondás szerint sincs ok a kerekek kiugrására, mert
szerinte rövidek a mozdonyok és egyenes a pálya _gyakorlatilag_)
A vezeto 'kinézve' az oldalablakon - az újonnan fellépett saját
térgörbületébol - a pálya tulsó részét közelebbinek látja, mint hajdan.
S hamar körbejár ezen a már igencsak 'rövidke' zárt görbe pályán,
hacsak ki nem veti a tehetetlensége, mely valamelyest meg is nott a
vazetoje szerint, csak mert a mozdonynak saját - már jól észlelheto
perdülete is van, azaz forog is miközben köröz.
(csak a kiskondás szerint iszonyatos tehetetlenséguek a mozdonyok,
ha c közeli a sebességük)
>amikor a forgas dinamikajarol ertekezel, akkor azt a nagyon
>merev kullot ovatosan kell kezelni. Vegtelenul merev kullo nincs.
E kitételem oka, a küllok mechanikai deformációjából
fakadó 'energia/tömeg' bonyodalmak elkerülése. De kimaradt, hogy
a küllok töve lehet kissé hajlékony. (Ha a kerék átméroje elég
nagy, akkor nagyon alacsony fordulatszám mellett is elérheto a 0.75c
kerületi sebesség anélkül, hogy a centrum közeli 'nyújtottsággal'
törodni kéne. Utóbbit a kerület mentén beiktatott összenyomott rugók
okozzák, melyek próbálják elszakítani, a külloket, 0.75c alatt)
>Es arra is gondolni kell, hogy a megforgatott kerek atmeroje nem
>biztos, hogy ugyanannyi, mint az alloe ...
Igen, szokványos kerekek kerülete mentén csakis húzófeszültség
ébred kontrakció esetén axiálisan, s ennek folyománya, hogy az
átméro csökkenni akar. Könnyen deformálható anyag esetén ez volna.
De én direkt másféle kereket akartam! :)
Ha neutroncsillagot veszünk, melyben óriási kell legyen az axiális
nyomófeszültség (is), akkor a kérgében ez annál inkább oldódik, minél
nagyobb fordulatszámu a test. 10km átméroju és 100Hz-en forgó
esetén kb. 1%c az egyenlítoi kerületi sebesség - azaz már enyhén
jelentkezik a kéreg kontrakciója, ami az axiális belso
nyomófeszültséget csökkenti.
(rugós-kerekes példámmal analóg módon 'a nyomórugók kissé
ernyedté váltak')
Ez a belsoenergia átalakulás - a tehetetlenségi nyomaték
relativisztikus növekedése 'ellen dolgozik' szerintem, amennyiben a
csillag szögsebessége növekedne.
A jövo héten talán még az eddigieknél is'vadabb' dolgokat
szándékozom írni, részben a kerék téma folytatásaként, feltéve hogy
nem hátráltat megint észérveket teljességgel nélkülözo nagymellényu
kellemetlenkedo. (Úgy néz ki divat lett színvonal-rontásással
vádolgatni, magánban is )
Üdvözlettel, Zoli
|